Rajt a Serie A-ban: Megtréfálják-e a kihívók a Juventust?

Lassan felnő egy generáció, amelyik nem tudja elképzelni, hogy a Serie A-t más csapat, mint a Juventus nyeri. Torinó legnépszerűbb vállalkozásának élén (a klubnak világszerte kb. 170 millió rajongója van)  mégis változást eszközöltek a nyáron a tulajdonosok: úgy, ahogy van, bajnoki aranyastul kivágták a csapat éléről a győztes mestert, Maurizio Sarrit, és a helyére  azt az Andrea Pirlót nevezték ki, akinek még utánpótlásedzői gyakorlata sincs,  pro licences diplomáját is csak pár napja tehette be az asztalfiókba. A 41 éves szakember – aki játékosként világbajnoki címet  és BL-trófeákat gyűjtött, 116 válogatottságával Gianluigi Buffon, Paolo Maldini, Daniele De Rossi és Fabio Cannavaro mögött ötödik helyen áll az örökranglistán a válogatottban lejátszott meccsek száma alapján – élete legnehezebb szezonjára készül.

Hiába nyert a klub legutóbbi kilenc bajnoki aranyérméből hármat Antonio Conte, ötöt pedig Massimiliano Allegri, ugyanúgy távozniuk kellett, mit legutóbb Maurizio Sarrinak: Torinóban csak a Bajnokok Ligája szereplést tartják mérvadónak. Pirlóval szemben nem a klubtörténet 37. bajnoki címe az elvárás, hanem a BL-diadal, amelyre 1996 óta várnak a szurkolók.

Nem kertelt a Juventus 36 éves kapitánya, Giorgio Chiellini sem, amikor az új idény céljairól nyilatkozott a fanpage.it portálnak: 

A Bajnokok Ligája egy álom, egy cél, nevezzük bárminek. A lényeg, hogy a Juventus 1996 óta el akarja érni.

Pirlónak nem volt sok ideje csiszolgatni csapatát, nagyjából abból kell főznie, amit Sarri az asztalon hagyott. Ami nem is feltétlen nagy baj, hiszen elég nehéz elképzelni, ahogy egy zöldfülű edző egy évek óta tuti győztes csapattal megérteti, hogy a zsinórban 9 bajnoki cím után ideje változtatni... 

Vélhetően a Juventus vezetői Pirlo kinevezésével a klub nagy sztárjainak üzentek: 

A valódi nehézséget azonban nem is ez jelenti a Juventus számára, sokkal inkább az, hogy időre van szükség, míg Pirlo és a csapat kiismeri egymást, összecsiszolódik, ráadásul ezúttal a Covid-19 okozta pandémia miatt extrém rövid felkészülési időszak állt a klub rendelkezésére.

A csapat keretében a legkomolyabb változás a legutóbbi díjátadó óta az, hogy egy furcsa biznisz keretében Arthur érkezett Barcelonából Miralem Pjanic helyére. A torinói szurkolók Weston McKennie leigazolásának is örülnek, és nagyon várják Edin Dzeko érkezését is a Miamiba távozó  Gonzalo Higuaín posztjára. Arra mindenesetre a szakértők felhívják a figyelmet: míg a korábbi években a csapat gerince szinte megegyezett az olasz válogatottéval, ma a Juventus várható kezdőcsapatában csak (!) Chiellini olasz. A nemzetközi célokhoz úgy tűnik, galaktikus csapat kell, ehhez pedig a Juventus Real Madridabb akar lenni a Real Madridnál. No ehhez viszont ideális igazolás Pirlo a kispadra.

Conte marad, és? 

Hogy megfelelő erősítés-e Athur és Dzeko, arról megoszlanak a vélemények, de az biztos: emberemlékezet óta nem fordult elő az olasz foci legmagasabb osztályában, hogy ne a Juventus csapatának lett volna – papíron – a legerősebb a kerete. Márpedig a most rajtoló szezon előtt a mértékadó transfermarkt.de portál becslése szerint az Inter keretének összértéke 70 millió euróval magasabb. (Persze megtévesztő ez az adat, hiszen az Inter esetében 38, míg a Juventus esetében mindössze 26 játékossal számolt a szaklap...) 

A milánóiak legnagyobb erősítése kétségkívül az volt, hogy az éles nyilatkozatairól híres Conte maradt a kispadon, ráadásul a keretet nagyon tudatosan tovább erősítette a vezetés. Az Inter megszerezte az AS Romától Alekszandar Kolarovot, a Real Madridtól Asraf Hakimit, és hamarosan megérkezik Arturo Vidal is.  Ezzel együtt a fogadóirodáknál még mindig a Juventus a bajnokság favoritja. 

Bergamo az olasz foci új ékszere

A dobogóért, illetve a BL-indulást jelentő negyedik helyért legalább akkora harc lesz, mint a bajnoki címért. Az oddsokat tekintve az Atalanta és a Napoli tűnik a bronzérem várományosának, de a tavaszi pandémia után menetelő Milannak és a két római gárdának is van esélye a dobogóra. 

A legutóbbi kiírás kétségtelenül legszebben játszó egylete a BL-negyeddöntős Atalanta volt. 

Nincs okunk azt feltételezni, hogy Gian Piero Gasperini csapata az új szezonban visszavesz a tempóból. Sőt, olasz portálok szerint amennyiben az Atalantánál jobban tudják kezelni a BL-szereplés és bajnoki menetelés jelentette kettős terhelést, akár a két nagy, a Juve és az Inter dolgát is megnehezíthetik, pláne, hogy Alekszej Andrejevics Mirancsuk leigazolásával egy sokat futó, remek rúgótechnikájú játékos érkezett a keretbe. 

Nápolyban az elnök vesz és elad

Dél-Olaszországban most abban reménykednek, hogy a Napoli elnöke, Aurelio De Laurentiis még egyszer nekifut a bajnoki aranyérem megszerzésének és újból összerak egy ütőképes keretet. Ehhez először is edzőt kellett találnia, hiszen 16 éves regnálása alatt hét mestert „fogyasztott el”. Jelenleg a Carlo Ancelottitól a kispadot decemberben átvevő Gennaro Gattuso a tréner, aki a hetedik helyre tudta csak behozni a csapatot. Ez a 7. hely viszont minden, csak nem De Laurentiis elvárásának megfelelő pozíció. Nem könnyíti meg Gattuso helyzetét, hogy a Serie A talán legjobb védője, Kalidou Koulibaly vélhetően távozik, és a lengyel gólzsák, Milik se tűnik biztos maradónak, miközben Callejón és Allan már odébb is állt. Gattuso abban reménykedhet, hogy az elnök, ha kell, képes még belenyúlni a zsebébe, hiszen a 21 éves nigériai csatárért, Victor Osimhenért simán kiperkált 70 millió eurót. A kérdés csak az, hogy De Laurentiis előre elköltötte már a Koulibaly eladásából majd beérkező pénzt, vagy a pandémia okozta általános pénzügyi veszteségek ellenére is ad újabb tőkeinjekciót a csapatnak. 

Lemondtak a német vonalról

Izgalmas szezonja lehet a Milannak, amely a legutóbbi  kiírásban egy borzalmas rajt után szárnyalt, utolsó 13 meccsén nem kapott ki és nem csupán eredményesen, de látványosan is futballozott. Nem véletlen, hogy az amerikai tulajdonosok úgy döntöttek a 6. hely után, hogy nem helyezik a klubot új alapokra, és visszatáncoltak  a német Ralf Rangnickkal kötött szóbeli megállapodástól. A Red Bull 62 éves sportigazgatója nemcsak vezetőedző lett volna a Milannál, hanem sportigazgató is, éppen a klub ikonjának, Paolo Maldininak a posztján. A klublegenda maradt és megerősítették a csapat kispadján Stefano Piolit is, de hosszabbított még egy szezonra a sokak szerint már játékos-edzőként funkcionáló Zlatan Ibrahimovic is. A Milan mélyítette a keretét, megszerezte az egyik legnagyobb olasz tehetségként számon tartott Sandro Tonalit a Bresciából, és kikölcsönözte a Real Madridtól a 21 éves csatárt, Brahim Díazt. 

Mi történik a rómaiaknál?

A kihívók táborát erősíti a két római gárda, az előző kiírás egyes szakaszaiban a Juve legnagyobb riválisának számító Lazio, illetve a tulajdonosváltáson átesett AS Roma is. 

A Laziónál abban bíznak, hogy az új csatárigazolásuk, Vedat Muriqi felnő Ciro Immobiléhez. A római egyesület 17,5 millió eurót fizetett a 26 éves csatárért a török Fenerbahcénak, akitől azt várják, hogy levegye a terhet a gólkirályról. Az összeg egyébként feltűnően magas, a Laziónál ugyanis nem nagyon szoktak a zsebbe nyúlni egy-egy mercato alatt. Hogy most mégis megtették, akár azt is jelentheti, hogy a Lazio a pandémia előtti sorozatát szeretné megismételni, és erős kihívója kíván lenni a Juve-Inter duónak.

Pallotta 2012 után távozik, nyolc éves regnálásával a klub történetének harmadik leghosszabb ideig folyamatosan hivatalban lévő elnöke volt. Ennél lényegesebb, hogy a Forbes szerint tavaly 622 millió eurót ért a Roma, míg 2012-ben csak 205-öt. Pallotta alatt háromszorosára növekedett tehát a klub értéke.

A Deloitte évről évre kimutatást közöl a topklubok bevételéről, 2012-ben a Romáét 143,5 millió euróra, 2019-ben 250 millió euróra mérték, miközben mind a reklám, mind a közvetítési bevételek jelentősen megnövekedtek. Pallotta nyolc éve egyfelől sikertörténet, pláne ha felidézzük, hogy ez az időszak az olasz bajnokság színvonala és megítélése szempontjából sem számított csúcsnak, másrészt viszont a szurkolók megítélése szerint a Pallotta-korszak „az árulás korszaka”, ahol a klubvezetés nem tudott mit kezdeni a klub identitásával.

Totti, De Rossi és Florenzi sem tartozik már a klubhoz, ráadásul az egyesület átigazolási politikája is meglepő fordulatokat hozott az elmúlt években. Érthetetlen és a szurkolók számára felfoghatatlan volt, hogy a legjobban teljesítő játékosokat évről évre eladták. Alisson, Kevin Strootman vagy Radja Nainggolan távozása ma is fájó pont a klub mindig érzelmes szurkolóinak. A csapatot illetően nehéz megítélni, hol is tart most a Roma. „Az új tulajjal talán más lesz”,  „hátha lesz egy normális kapusunk/edzőnk/csatárunk/védőnk/menedzsmentünk végre és akkor lesz esélyünk” típusú fogadkozások ezért mindennaposak a klubnál.

A szezon ma elrajtol, sok ismeretlen tényezővel. Jellemző, hogy a bár a klubok jelezték: nézők előtt szeretnének játszani, a koronavírus-járvány miatt a kormány a héten még azt kommunikálta, hogy csak október 7-én lehetnek először szurkolók a stadionokban.  Ezzel szemben a  Gazzetta dello Sport honlapja pénteken este már a címlapján hozta, hogy Emilia Romagna tartomány megnyitotta a stadionokat, 1000 néző ott lehet  vasárnap a Parma–Napoli és a Sassuolo–Cagliari mérkőzésen. Erre fel a sportminiszter, Vincenzo Spadafora is módosított és már azt mondta: maximum ezer néző minden sporteseményre bemehet a megfelelő távolságtartással és maszkban. 

(Borítókép: Fiorentina-Torino mérkőzés 2020. július 19-én / Fotó: Nicolò Campo/LightRocket via Getty Images)