A kedvezőtlen körülmények ellenére is Nadal nyeri a Roland Garrost?

Elindult a Roland Garros, a legendás pilótáról elnevezett francia nyílt teniszbajnokág. 1891 óta most a 124. alkalommal, amiből 90-et Grand Slam-versenyként tartunk számon. Eddig csak a két világháború miatt maradt el a torna, ami  hagyományosan májusban zajlik, méghozzá az európai salakszezon zárásaként.

Idén azonban, ahogy mindenbe, ebbe is beleszólt a koronavírus-járvány: a salakszezon nagy része, vagyis a monte-carlói és a madridi ATP Mesterek Tornája elmaradt, a szervezők pedig a Roland Garros elhalasztása mellett döntöttek, először szeptember 20-ára, majd, részben a US Open rendezőinek nyomására, még egy héttel eltolták a torna kezdetét. A US Open szervezői ugyanis attól tartottak, hogy a két Grand Slam-torna igy túlságosan közel lett volna egymáshoz, ezért esetleg előfordulhatott volna, hogy a versenyzők választásra kényszerülnek közöttük. Két ekkora volumenű versenyt közvetlenül egymás után végigjátszani még a legjobb játékosoknak is, illetve főleg nekik, komoly gondot is okozhatott volna, mivel a Grand Slam-tornákon a többitől eltérően a férfi versenyzőknek 3 szettet kell megnyerniük a továbbjutáshoz, és gyakoriak az éjszakába nyúló, 5 játszmás maratoni küzdelmek is.

így jogos volt az aggodalom, hogy nem minden versenyző vállalja majd be a tornát közvetlenül a US Open után. A legtöbb elemző arra tippelt, hogy a kemény borítású pályák specialistája, a jelenlegi világranglista-vezető szerb Novak Djokovics és a svájci Roger Federer is a US Opent választja majd, míg a salak királya, a spanyol Rafael Nadal esetleg kihagyja azt, és a Roland Garrosra tartogatja csúcsformáját.

A Roland Garros további elhalasztása arra is lehetőséget adott, hogy az európai salakszezonból legalább a római Mesterek Tornáját meg tudják menteni, mivel így azt még gyorsan be lehetett szúrni a Roland Garros elé, ezért a szokásos májusi időpont helyett az is szeptemberben zajlott, megmaradva a Grand Slam felvezető tornájának. A római verseny kisebb meglepetéssel zárult, hiszen nem a korábbi kilencszeres győztes Nadal, hanem Djokovics nyerte idén. Ez persze csak akkor meglepetés, ha nem vesszük figyelembe, hogy Djokovics pályán idén még nem veszített meccset (a US Openen kizárták), illetve hogy Nadal hónapok óta nem játszott.

A fogadóirodák Nadalon kivűl Djokovics elé helyezik még az osztrák Dominic Thiemet is, feltehetőleg friss US Open-győzelme, illetve a legutóbbi két Roland Garroson nyújtott kiváló teljesítménye miatt:  az osztrákot tavaly és tavalyelőtt is csak Nadal tudta legyőzni.

Nadal, Nadal, és Nadal…

Nadal meggyőző szereplése a Garroson 2005-ben indult, amióta csak a két svájci, Federer és Wawrinka (2009-ben és 2015-ben), illetve Djokovics tudott itt nyerni, 2016-ban. Rajtuk kívül minden évben Nadal vitte haza a trófeát, eddig összesen 12 alkalommal. Idén tehát legfeljebb saját rekordját tudná tovább javítani, mégis különleges jelentősége van az idei tornának számára: ha nyerne, be tudná érni Roger Federer mindeddig megdönthetetlennek tartott (egyik) rekordját, az összesen 20 Grand Slam-torna-győzelmet. 

Federer eddig öt döntőt játszott a Roland Garroson, amiből négyet elveszített, valamennyit Nadal ellen. A svájcinak tehát lett volna mit törleszteni, de erre idén biztosan nem kerül sor. A körülmények idén egyébként nem Nadalnak kedveznek, mivel az őszi megrendezés miatt a megszokottnál jóval hűvösebb lesz (Nadal játékstilusának a melegebb hőmérséklet kedvez), a tornát új típusú, nehezebb labdákkal rendezik, amit a spanyol szintén nem kedvel, és végül, de nem utolsósorban, Nadal a többi résztvevőnél jóval kevesebb meccset játszott idén.

És a többiek ?

A US Opennel ellentétben a férfimezőny szinte teljes lesz, a top 10-ből csak Federer hiányzik. Más a helyzet a hölgyeknél, ahol a világranglista első 10 helyezettjéből négyen lemondták a részvételt, köztük a tavalyi győztes, a világelső ausztrál Barty, és a US Open friss bajnoka, a japán Oszaka Naomi, de nem lesz ott a svájci Bencic és a kanadai Andreescu sem. Ott lesz viszont az amerikai Serena Willams, aki 2015-ben nyerte meg utoljára ezt a versenyt, viszont tovább próbálkozik Margaret Court egyéni Grand Slam-rekordjának beállításával. A US Opennel ellentétben, Párizsban már a nézők is jelen lesznek, habár erősen korlátozott számban, mindössze 1000 főt engednek be naponta a szervezők a szokásos 35 000 helyett.

Honfitársainkról

Hazánkból idén az férfiak között Fucsovics Márton és Balázs Attila lesz jelen, akik a világranglista 63., illetve 87. helyéről várják a kezdést. Fucsovics sorsolása nem könnyű: a 4. helyen kiemelt orosz Danyiil Medvegyevet kapta első ellenfélnek. Ez nem tűnik szerencsésnek, viszont nem árt tudni, hogy az orosz versenyző igen előkelő ranglistahelyezése ellenére még egyetlen meccset sem tudott nyerni Párizsban. A hölgyeknél hazánkból az egyéniben eddig nem túl sikeres évet maga mögött tudó Babos Timea jutott a főtáblára, a ranglista 106. helyéről, aki párosban viszont címvédőként indul, kedvenc partnere, a francia Kristina Mladenovic oldalán. Nekik is van miért vigasztalódni, mivel a US Openről botrányos körülmények között kizárták őket. 

Egy kis történelem

Magyar felnőtt versenyzők számára a Roland Garros tekinthető a legsikeresebb Grand Slam-tornának. Férfi egyesben Roland Garrost hazánkból utoljára Asbóth József nyert, ő 1947-ben a dél-afrikai Sturgesst győzte le a döntőben 8:6, 7:5, 6:4 arányban (akkor még minden szettet legalább 2 játszma előnnyel kellett megnyerni).

Férfi párosban Taróczy Balázs a svájci Günthardt partnerekét 1981-ben lett Roland Garros-győztes. A magyar hölgyek közül Körmöczy Zsuzsa diadalmaskodott utoljára Párizsban, aki az 1958-as döntőt nyerte meg, ha nem számítjuk a magyar származású, de jugoszláv színekben induló Szeles Mónikát, aki háromszor is egyéni bajnok volt a francia Grand Slamen, 1990, 1991 és 1992-ben. Szeles Mónika volt minden idők legfiatalabb női egyéni győztese (16 és fél évesen), mig Körmöczy Zsuzsa a legidősebb, ő 33 éves és 10 hónapos volt tornagyőzelme idején. Női párosban Babos tavalyi győzelmén kívül Temesvári Andrea is nyert Roland Garrost, méghozzá nem kisebb név, mint a legendás Martina Navratilova oldalán, 1986-ban, az ugyancsak legenda Steffi Graf ellen, aki akkor Gabriela Sabatini partnere volt. 

(Borítókép: Rafael Nadal a Roland Garrosra készül. Fotó: Martin Sidorjan/Getty Images Hungary)