Orbán Viktor: Szeretném megérni, hogy Magyarország olimpiát rendez

A kormányfő azzal kezdte az interjút, hogy elmondta, még nem kapta meg a koronavírus elleni védőoltást, ugyanis kivárja, amíg rá kerül a sor. Mint mondta, a sportolók számára is az átmentés és a túlélés időszaka ez, de úgy véli, az újraindulás közelebb van, mint gondoljuk. Viszont a biztonság és az egészség továbbra is a legfontosabb, a sportesemények nem tehetik ezeket kockára.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a pénz a sport ellensége is lehet:

„A teljesítményt meg kell fizetni, de szerintem a pénz bizonyos határ fölött a sport ellenségévé válhat.

Egyrészt úgy, ha fontosabbá válik, mint maga a küzdelem, ha az edzők, az ügynökök, a klubvezetők a sportolóban nem a fantasztikus tehetséget látják, hanem a pénzszerzés lehetőségét. Másrészt pedig azzal, ha nem a képesség, hanem a pénz dönti el, melyik sportoló vagy csapat jut föl a csúcsra, s így a szegények és a gazdagok, a kicsik és a nagyok közti szakadék áthidalhatatlanná válik.

Úgyhogy egyáltalán nem bánom, ha a sportvilág visszaereszkedik az eredeti küldetéséhez.”

Azt is hozzátette, hogy szerinte a magyar sport nem tart ott, hogy a pénz maga alá gyűrje, és azért lett stratégiai ágazat, mert a szerepe pótolhatatlan a nemzetnevelésben, a karakterformálásban és az oktatáspolitikában. Úgy gondolja, a sport a nemzetek versenyfutásának és teljesítménymérésének legjobb módja. A futball pedig a legnépszerűbb sportág a világon, ezért a szerepe is kiemelt. Elmondta, hogy a futballt Magyarországon mindig is az önbecsülés kérdésének tartotta, hozzátéve, a nemzeti önbecsülés és a sport szorosan összetartozik. 

Kitért arra is, hogy a társadalmi és politikai üzenetek, mozgalmak „beszivárogtak” a sportba: 

Néha úgy érzem, egy nagy világátnevelő táborban kell élnünk, és ez a sportot is beszippantja, ez sokunkat kifejezetten zavar

– mondta.

Kiemelte, a mindennapos testnevelésnél is büszkébb a kormány óvodai programjára, az ezerszám küldött labdákra, kapukra és mindenféle ügyességi gyakorlatokhoz szükséges eszközökre. Azt is hozzátette, hogy ez nem a saját ötlete volt, Dárdai Páltól olvasta a Nemzeti Sportban.

Kifejtette, hogy itthon a sportban minden egymásra épül: óvodai, iskolai sport, kapcsolat a versenysporttal, a szükséges létesítmények pedig semmivel sem rosszabbak, mint a spanyol, belga vagy osztrák kluboknál.

„A tao sikertörténet, de nem vagy nem csak azért, mert több forrást juttatott a sportra, és könnyebbé tette az egyesületek működését. Fontosabbnak tartom, hogy élő kapcsolat jött létre a gazdálkodó szervezetek, a vállalatok és a sportszervezetek között” – folytatta a támogatási szisztéma értékelésével.

Úgy érzi, az akadémiarendszernél szükséges az állami minőségbiztosítás, ez jelenleg a labdarúgásra, a kézilabdára és a kosárlabdára terjed ki, de később csatlakozhat a jégkorong és a röplabda is. Az egyesületeknek továbbra is gondot okoz a létfenntartás, még az európai középszint elérése is komoly feladatnak tűnik.

Ahhoz, hogy a Fehérvár egyszer meg tudja verni a Chelsea-t, amellyel legutóbb is csak döntetlent játszott, az is kell, hogy a szertárosa jobb szertáros legyen, mint a Chelsea-é. És a Fradi akkor tud tartósan ott ragadni a Bajnokok Ligájában, ha a takarítónője is ott van Európa harminckét legjobb takarítónője között

– vélekedett a klubkultúráról.

Hangsúlyozta, lassacskán a nagy klubok és az akadémiák rendszere átfedésbe kerül egymással, ott lesznek a jó akadémiák, ahol a jó klubok vannak.

Azt is közölte, hogy jelenleg sok a politikai életből ismert sportági vezető, ez azért volt szükséges, mert ezek rendkívül rossz állapotban voltak és így szorosabbra lehetett venni az együttműködést a kormányzattal, de hosszabb távon nem érzi szükségesnek ezt a folyamatot.

A sportfejlesztésekről szólva elmondta, egy nagy jégsportközpont felépítése szerepel a tervek között, a kerékpárosoknak is vannak komoly terveik, öttusaközpont, nemzeti vívóprogram, Kovács Katalin akadémiája a kajak-kenuban, megújul a Hungaroring is és MotoGP pálya is épül.

Szeretném még megérni, hogy Magyarország olimpiát rendez, ha nem lett volna a belföldi merénylet, legkésőbb 2032-re ezt el is értük volna

– mondta Orbán Viktor, utalva a NOlimpia mozgalomra.

Megjegyezte, azt is szeretné látni, hogy „olyan magasságba jussunk el futballban, ahova már kétszer is sikerült, tehát a vb-döntőbe”.

„Ma még mindkettő az észszerűségen túli dimenzióba tartozik, de nincsen sport álmok nélkül” – jelentette ki.

Orbán azzal zárta az interjút, hogy elmondta, húsvétkor már ő is szeretne visszatérni a pályára az akadémiai edzők egymás közötti meccsén.