Eddig 119, lesz-e 160? Így állunk jelenleg az olimpiai kvótákkal

Ha hisszük, ha nem, a magyar női kézilabda-válogatott legutóbb a 2008-as pekingi olimpián vett részt. A sikerrel megvívott győri kvalifikációs torna egyrészt az ő rossz sorozatuk végét is jelentette, valamint az is eldőlt, hogy Peking és London után ismét három csapatunknak is szoríthatunk majd, hiszen rajtuk kívül női és férfi pólósaink is ott lesznek Japánban.

Előbbi – a kézisekhez hasonlóan – egy pótselejtezős tornán vívta ki januárban a jogot azzal, hogy ott döntőbe jutott (és ha már ott volt, győzött is), utóbbi pedig egy évvel korábban a budapesti Európa-bajnokság megnyerésével.

Ha már víz és nagy kontingens: Tokióban is az úszóválogatottunk lesz a legnépesebb, jelen állás szerint 28 főre számíthat Sós Csaba szövetségi kapitány. Úszásban nincsenek kvalifikációs versenyek és nem is a világranglista a mérvadó, hanem egy bizonyos szintidőt kell teljesíteniük a versenyzőknek. 

Nyílt vízen értelemszerűen nem idő, hanem helyezés után adnak kvótát, amelyből eddig egy van a magyaroknak Rasovszky Kristóf révén, aki a kvangdzsui vizes-vb-n 4. lett 10 kilométeren (az 5 km-t megnyerte, de az nem olimpiai szám). A nőknél is összejöhet még egy kvóta, ehhez az egyik magyar úszónak a májusi kvalifikációs versenyen a legjobb 9-ben kell végeznie.

És még mindig víz: ahogy az úszóktól, úgy a kajak-kenusoktól is tokiói érmeket remél az ország. Hüttner Csaba a 2019-es szegedi világbajnokság eredményeként egyelőre 13 kvótával számolhat (női K–1 200, női K–1 500, női K–4 500, női C–2 500, férfi K–1 1000, férfi K–4 500 méter), ez gyarapodhat még májusban a különböző pótkvalifikációkon. Fontos, hogy itt a versenyzők nem maguknak, hanem az országnak szereznek indulási jogot, úgyhogy a május végi válogató kiemelten fontos lesz.

Kozák Danuta ötszörös olimpiai bajnok

Fotó: Kovács Tamás / MTI

Annak ellenére, hogy Magyarország nem tengeri nemzet, vitorlázásban is bízhatunk jó eredményben. A finn dingis Berecz Zsombor 2018 augusztusában történelmi vb-aranyat nyert Dániában, egyúttal ő lett az első magyar, aki kvalifikálta magát Tokióba. Egy nappal később a Laser Radialban versenyző Érdi Mária csatlakozott hozzá, ugyani nyolcadikként végzett a vb-n. Berecz egyébként 2019-ben megnyerte az előolimpiát (Érdi harmadik lett saját kategóriájában), tavaly pedig az Európa-bajnokságot is. Mellettük a Laser Standard hajóosztályban érdekelt Vadnai Benjaminnak és a szörfös Cholnoky Sárának is szurkolhatunk majd az olimpián.

Budapesten a közelmúltban két sportágban is tartottak kvalifikációs viadalt. A birkózók közül csak kötöttfogásban sikerült újabb helyet kiharcolni, méghozzá a világ- és Európa-bajnok Korpási Bálintnak a 67 kilogrammosok között . Akárcsak kajak-kenuban (és több más sportágban), a versenyzők itt sem maguknak, hanem a nemzetüknek biztosítanak részvételi jogot, a szabályzat szerint pedig minden ország 1-1 birkózót indíthat súlycsoportonként.
Jelenleg öt kvótánk van, az első négyet egyaránt a 2019-es kazahsztáni vb-n szerezték a magyarok, név szerint Lőrincz Viktor (kötöttfogás, 87 kg), Lőrincz Tamás (kötöttfogás, 77 kb), Iszmail Muszukajev (szabadfogás, 65 kg), illetve Sastin Marianna (62 kg) révén. Hatalmas meglepetés lenne, ha nem ők képviselnék az országot Tokióban, a többieknek pedig a május elején rendezett szófiai versenyek lesz alkalmuk javítani.

Vívásban a legegyszerűbben csapatként lehet kijutni az olimpiára, minden válogatott 3+1 tartalék helyet jelent. Női tőr- és férfi kardcsapatunk már tavaly bebiztosította magát a világranglista-helyezése alapján, míg a női kardozók bő egy héttel ezelőtt a budapesti világkupa-versenyen váltották meg a jegyüket Tokióba. Innentől pedig egyrészt a ranglistán, másrészt a vívószövetség döntésén múlik, hogy pontosan kikből áll majd a válogatott.

Sportlövészetben sem névre szól a kvóta, ám a hazai szövetség iránymutatása alapján mindenki ott lesz, aki kvalifikálta magát, jelen esetben Péni István, Sidi Péter, Mészáros Eszter és Major Veronika. Egy ország minden számban 2-2 versenyzőt indíthat, egy ember pedig több fegyvernemben is ott lehet a lőállásban, úgyhogy a jelenlegi 4 kvóta nem is kevés. 

Kerékpárban is országonként lehet kvalifikálni, méghozzá a nemzetközi szövetség ranglistája alapján. Magyarországnak egy helye biztosan lesz a férfi mezőnyversenyben, ahol alighanem Valter Attila áll rajthoz. Jó hír, hogy a hegyi szakágban is „beeshet” még 1-1 női és férfi kvóta, amint lezárják a ranglistát.

A tornászok közül a friss Eb-győztes Kovács Zsófia helye biztos a 2019-es stuttgarti világbajnokság óta, az ökölvívóknál pedig Gálos Roland (57 kb) volt az, aki kvótát szerzett tavaly a londoni viadalon, mielőtt azt berekesztették volna a koronavírus-járvány európai berobbanása miatt.

Az atlétikai küldöttség egyelőre ötfős, amelyet Gyurátz Réka, Halász Bence (kalapácsvetés), Krizsán Xénia (hétpróba), Kácser Zita (3000 méter akadály) és az olimpiai bronzérmes Márton Anita (súlylökés) alkot, ők már mind teljesítették azt a minősítő időt/távolságot/pontszámot, ami az olimpiai részvétel feltétele.

Az öttusázóknál egyelőre két hely kelt el Kovács Sarolta és Demeter Bence révén, itt még nemenként 1-1 kvóta keresi a gazdáját. Asztaliteniszben is van már legalább négy résztvevőnk: női egyesben és csapatban is drukkolhatunk magyar versenyzőnek, a férfiaknál pedig az is eldőlt, hogy Majoros Bence lesz az egyik, aki Dohában bebiztosította részvételét, egyúttal ő szerezte meg a magyar olimpiai csapat 100. tokiói kvótáját.

Az a szám azóta 119-re nőtt, és még nincs vége, hiszen a már említett pótkvalifikációs versenyeken kívül számos olyan sportág van, ahol még nincs, de szinte biztosan lesz magyar delegált (cselgáncs, triatlon). Rióban 160-an voltak a sportolók, Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke pedig idén is elégedett lenne ezzel a számmal.

(Borítókép: Hosszú Katinka a riói olimpia dobogóján, miután megnyerte a női 400 méteres vegyesúszást. Fotó: AFP.)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!