Vereség kétszettes előnyből, már nincs saját kezében a női röpiválogatott sorsa

A képlet végtelenül egyszerű volt a magyar női röplabda-válogatott számára az Európa-bajnokság utolsó, Fehéroroszország elleni csoportmeccse előtt: győzelem esetén irány a belgrádi nyolcaddöntő. Vereséggel sem járt automatikus kiesés, de úgy kikerült volna a csapat sorsa a saját kezéből, és a többi összecsapás kedvező eredményében lehetett bízni. Az mindenesetre jól jött, hogy kedden Szlovákia 3:1-re legyőzte Svájcot.

Érdemes egy pillanatra kitérni arra, milyen sorsolással áldották meg a menetrendkészítők a magyar csapatot: amíg náluk három alkalommal fordult elő, hogy egymás utáni estéken kellett pályára lépniük, addig az aktuális ellenfelük mindig pihenőnapról érkezett. Ez volt a helyzet szerdán is a beloruszokkal.

A fehéroroszok számára (is) élet-halál kérdése volt ez a meccs, egy vereséggel ugyanis lemondhattak a továbbjutásról szőtt álmaikról, és pont ebben a szellemben vágtak neki a csatának. A sáncuk szinte tökéletesen muzsikált eleinte, támadásban pedig Hanna Klimec volt a húzóemberük. Övék volt az első hosszabb pontszerző sorozat is, 5:4-ről 5:8-ra változott az állás ekkor, aztán Klimec nyitott egy outot.

Majd Király-Tálas pillanatai következtek, először meghúzta a váratlant egy leütéssel, majd nyitott egy ászt. 12:12-nél sikerült őket utolérni Pallag mértani pontosságú ejtésével, ezután viszont zsinórban három labdát is ők vittek, Gluszak pedig időt kért.

A becserélt Török Kata kiválóan nyitott, valamint egy elképesztő mentést is bemutatott, amit magyar pont koronázott meg, ekkor Sztanyiszlav Szalikov kért időt. 1-2 pontos magyar fórral fordultunk rá a rendkívül izgalmasnak ígérkező játszma hajrájára, amikor Németh nyitott egy fantasztikus ászt, majd Szakmáry volt pontos. 24:20-nál jöttek a szettlabdák, és már az elsőt sikerült kihasználni a csapatkapitány hatalmas blokkjával! 17:19-ről 25:20, önkívületben röplabdázott a szett végén a válogatott.

Nagyon jó lett volna, ha tudják tartani ezt a szintet a mieink a második felvonásban is, és bár az első labdamenetnél még becsúszott egy hiba, a következő hármat már a magyaroknak írták be. Aztán megismétlődött a sorminta, egy oda, három ide, a beloruszoknak néha még szerencse is kellett a pontszerzéshez.

Pallag a remek mezőnyözése mellett egy-egy fontos ütéssel is jelentkezett, gyakorlatilag hiba nélkül dolgoztak a lányok, Szalikovnak 11:5-nél megint magához kellett hívnia a lányait. Gluszak is hozzátette a magát, sasszemű challenge-et nyert meg, majd jött egy újabb demoralizáló takaró, a magyar előny pedig csak nőtt és nőtt. 19:9-nél a második idejét is kikérte a beloruszok mestere, ennek azonban már semmilyen hatása nem volt erre a szettre. Páratlan magyar dominanciát hozott ez az etap, egy olyan válogatott ellen, amelyet a fogadóirodák jóval esélyesebbnek tartottak a mérkőzés előtt...

Egy pont már megvolt ezzel, de nagyon kellett volna még kettő. Ráadásul akkor nemcsak a biztos továbbjutás, hanem a csoport harmadik helye is garantálttá vált volna.

A fehéroroszok természetesen nem törtek össze az előzményektől, a hosszú, hatperces szünet alatt rendet tettek a fejekben. 5:1-gyel indították a harmadik szettet, Gluszak ekkor úgy gondolta, ki kell zökkenteni az ellenfelet. 2:6-nál olyan pontot nyert meg elképesztő mezőnymunkával és Gyimes blokkjával a csapat, amit talán a beloruszok sem hittek el, azonban az előző játszmákkal ellentétben ez most nem bénította meg őket, 3:9-nél Gluszak újfent időt kért.

Viszont ez sem segített, úgyhogy cserével próbálta felrázni a válogatottat, Bagyinka Fannit állította be Király-Tálas helyett. A hátrány viszont így is tetemesre hízott, és amint elkezdett zárkózni a magyar válogatott, Szalikov időt kért. Ugyanezt megismételte néhány perccel később, az előnyük ugyanis kilencről négy pontra olvadt, semmi sem dőlt még el. Jót is tett nekik a lelkifröccs, visszatornázták hétre a különbséget. Aztán hosszú és kínos szünet következett, Szakmáry ütése ugyanis kiment, viszont Gluszak challenge-et kért, szerinte ugyanis blokkot ért a labda. Habár a visszajátszás egyértelmű volt, mégsem adtak neki igazat elsőre, aztán volt egy kis egyet nem értés a bírók között, de végül csak sikerült ítéletet hozni, ami magyar pont lett. 

Aminek az eleje, nem meglepő módon, továbbra is szoros csatát hozott. 3:2-es vezetés után Klimec szerváival megfordították az állást, 3:7-nél Gluszak kikérte első idejét. Szakmáry pörgetésével sikerült elállítani a vérzést, a korábbi ötpontos deficit kettőre csökkent. Ennél viszont nem volt képes közelebb férkőzni a magyar válogatott, és amikor visszaállt a közte öt, akkor Gluszak újra szót kért. Nem jött be, úgyhogy ismét frissítéshez folyamodott, Bagyinka mellett Vezsenyi Adrienn is pályára lépett.

Aztán Bagyinkát Németh váltotta, azaz feladó nélkül játszottunk, Vezsenyi pedig két ászt nyitott zsinórban. Király-Tálas gyorsan visszatért, nem jött be a feladó nélküli koncepció. 17:23-ról 20:23-ra sikerült feljönni, Szalikov kikérte az idejét, viszont mi szereztünk egymás után két pontot, nem várt izgalmakat hozott a végjáték. A következő azonban az övék lett, két szettlabda járt érte, az elsőt Szakmáry bepörgette, a másodiknál viszont nem remegett meg Hanna Daviszkiba keze.

A magyar csapat már azzal is megválthatta volna a jegyét Belgrádba.

135 perce zajlott a háború a pályán, amikor Pallag szervája megnyitotta az ötödik játszmát, az első pont hősies küzdelemben a miénk, a második Klimec bombájával az övék lett. Aztán ők nyertek egymás után hármat, Gluszak időt kért, majd Németh támadása volt eredményes. Sikerült 5:5-nél egyenlíteni, de egy rossz nyitás és fogadás után megint kettő volt oda, 8:7-es belorusz vezetésnél következett a térfélcsere.
Pallag ütésével megint egál volt, ennél izgalmasabban aligha alakulhattak volna a dolgok. Majd megint elmentek kettővel, sőt 13:9-nél már minden veszni látszott. Innen még visszajött két pontra a csapat, 14:11-nél azonban a meccsért nyithattak a beloruszok. 

Fehéroroszország 3:2-re megfordította a mérkőzést, övék lett a két pont, ami egyben azt is jelenti, hogy mind nekik, mind a magyar csapatnak 5-5 egysége van. Nekik azonban még van hátra egy mérkőzésük csütörtökön Szlovákia ellen (ráadásul több győzelem miatt már biztosan kvalifikálták magukat az egyenes kieséses szakaszba), és ha ott is nyernek (bármilyen arányban), akkor továbbjuttatnak minket is. Feltéve, ha az olaszok is legyőzik Svájcot, és hát az égbekiáltó szenzáció lenne, ha nem így történne.

Végeredmény
Női röplabda Európa-bajnokság
C-csoport
Fehéroroszország–Magyarország 3:2 (-20, -14, 16, 23, 12)

Lehet, hogy belenyugodtunk a második játszmába és elvesztettük a ritmust. Addig tökéletesen röplabdáztunk, a játék minden elemében. Utána viszont a nyitások nem voltak annyira agresszívak, ők pedig belekapaszkodtak az utolsó szalmaszálba és csinálták, amit kellett. Előjöttek a pontatlanságok, szétesett a játékunk, ami a pontos nyitásfogadásra épül, ez nem volt meg. Nyomasztó volt, hiszen 14-re nyertük a másodikat, erre megvertek 15-re a következőben. Én is elkezdtem magamban, de szerintem mindenki más is keresgélni, hogy ez miért történhetett. Elképesztő. Csalódott vagyok az eredmény miatt. Az ötödikben is csak futottunk az eredmény után, nem tudtunk dominálni úgy, mint az elején. Egy biztos, holnap ez a csapat nem fogja megverni a szlovákokat. Továbbjutottak és ma biztos, hogy el is fáradtak. Ma pihenten jöttek, és mégis... Ezt mondom most, de ha máshogy lesz, annak nagyon fogunk örülni

– mondta rendkívül csalódottan Király-Tálas Zsuzsanna.

„Nem először veszítek el meccset úgy, hogy 2:0-ra vezet a csapatom, aztán jön a hosszú szünet. Lengyelországban többször is megesett ez velem, nem igazán tartom ezt egy jó szabálynak. De nem szeretnék kifogásokat keresni. Leálltunk, nem voltunk agresszívak, szerintem ez volt a legnagyobb problémánk. Láttuk, hogy nyomás alatt meg lehet törni a belorusz csapatot, aztán elkezdtük segíteni őket. Jól küzdöttünk, de a cél a győzelem volt, viszont kikaptunk. 

Még mindig nem estünk ki, habár már nem rajtunk múlik a továbbjutás, mindenesetre most ki kell üríteni a fejeket. Nem ezt érdemeltük, de ezzel együtt is gratulálok az ellenfélnek, és bízom benne, hogy még lesz meccsünk az Európa-bajnokságon" – összegzett Jakub Gluszak szövetségi kapitány.