A háború megsebzi a sport oligarcháit is

A sportvilágban nem ritka jelenség, hogy egy gazdag magánszemély vagy egy autokráciához köthető szervezet neves sportklubokat vagy sporteseményeket vásárol annak érdekében, hogy javítsa imázsát a nemzetközi színtéren, és növelje a befolyását.

A Paris Saint-Germaint például a katari állam tulajdonában lévő Qatar Sports Investments nevű cégen keresztül Nasszer al-Kelaifi irányítja, a Manchester City első embere pedig Manszúr sejk, az Abu Dhabi United Group vezetője.

Az utóbbi időben az orosz befolyás is egyre nagyobb teret nyert az európai sportéletben, különösen a futballban – a helyzet azonban a csütörtöki háború kitörésével alaposan megváltozhat.

Orosz milliárdosok Európában

Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin parancsa után kirobbant orosz–ukrán háborúval kapcsolatban az egyik legnagyobb botrány a sportvilágban jelenleg a már említett Chelsea-tulajdonos, Roman Abramovics személye körül gyűrűzik. A brit parlament csütörtökön komoly szankciókat vezetett be Oroszország ellen, az egyik ilyen intézkedés volt, hogy kitiltják az orosz légitársaság, az Aeroflot járatait a szigetországból, aminek komolyabb jelentősége lehet a későbbieknek a Manchester Unitedre nézve is. Mondhatni váratlan fordulat, de az orosz kormány reagált a britek által bevezetett szankcióra, és kijelentették, hogy az orosz légtérbe sem léphet be egyetlen brit légitársaság sem. 

Visszakanyarodva Abramovicshoz: az orosz üzletember neve a háború kirobbanása után vetődött fel a brit parlamentben. Az egyik képviselő felszólásában megemlítette, hogy az eddigiekben titkosított dokumentumokat készül nyilvánosságra hozni, amelyek arról árulkodnak, hogy az 55 éves, általa korruptnak nevezett üzletember illegális tevékenységeket folytatott. Kiemelte továbbá, hogy Abramovics szoros kapcsolatban áll az orosz állami vezetéssel, és Vlagyimir Putyin elnök egyik legközelebbi bizalmasa és jobbkeze. A vádakat dokumentumokkal igazolta a képviselő, ami után felszólította a kormányt, hogy azonnal tiltsák ki Abramovicsot a szigetországból, továbbá lehetetlenítsék el az összes üzleti tevékenységét. 

Kulcsfontosságú, hogy a helyzet óráról órára, napról napra változhat. Nem tudjuk, mennyire eszkalálódik a helyzet, de azt gondolom, hogy az államhoz nem köthető személyeket aligha érheti szankció. Roman Abramovicsnak nem fogják befagyasztani a vagyonát, inkább a politikai vezetők és az állami szervezetek járhatnak rosszul. Más kérdés az is, hogy a Chelsea tulajdonosa izraeli állampolgár is, jó kérdés, ebben a helyzetben mi lenne a jogi megoldás. Ahogy egyébként sportolókat és klubokat sem tiltottak el vagy zártak ki bizonyos sorozatokból, úgy az orosz állami vezetésben szerepet nem vállaló személyekre sem vonatkozhat hasonló szankció. Csak azért, mert valaki orosz, nem fogják szankcionálni

– fogalmazott az Indexnek Szabados Gábor sportközgazdász.

Érdekesség, hogy még az események sűrűsödése előtti hónapokban sem látták már a klubtulajdonost a Stamford Bridge környékén, a The Guardian információi szerint Abramovics a csütörtöki napon elhagyta a szigetországot, és Oroszországba repült. A milliárdos, akinek nettó vagyonát 14,5 milliárd dollárra becsüli a Forbes, 2003-ban vásárolta meg a londoni klubot.

Nyilván problémát jelenthet ezeknek az üzletembereknek, ha az anyagi helyzetüket befolyásolják az oroszországi szankciók, akár a rubel árfolyamának esése vagy az olyan tevékenységük korlátozása, ami az orosz piachoz kötődik

– mondta lapunknak Szabados Gábor.

Angliában egyébként orosz tulajdonosa van a nemrég az élvonalban vitézkedő Bournemothnak, Maxim Denim (nettó vagyona kb. 900 millió font) 2019 óta birtokolja teljes egészében az együttest. A francia élvonalban szereplő AS Monacót kétharmad részben tulajdonolja Dmitrij Ribolovljev oligarcha – a lánya révén.

Fontos megjegyezni, hogy nem a Chelsea az egyetlen angol sztárcsapat, amely komoly orosz befolyással bír. Az előbb említett orosz légitársaság, az Aeroflot 2013 óta kiemelt partnere a Manchester United csapatának. A jelenlegi közreműködésük értelmében az orosz légitársaság évi 40 millió fontért szerepelhet a manchesteri csapat kiemelt partnereként. A szerződés idén áprilisban járna le, azonban a „vörös ördögök” vezetősége leszögezte: nem kívánják megújítani együttműködésüket az Aeroflottal, és új szállítópartner után néznek.

Árulkodó esemény volt az is – még a háború kirobbanása előtti órákban –, hogy a keddi Bajnokok Ligája-nyolcaddöntő mérkőzésre Madridba már nem az Aeroflot fedélzetén utazott el a United kerete. A csapat pénteki közleményében kiemelte, hogy osztoznak rajongóik aggodalmában, és együttérzésüket fejezik ki az érintettek felé, ezért sem kívánják folytatni az együttműködést az orosz állami céggel.

Az UEFA még kitart a Gazprom mellett

Az alábbi grafika segítségével jól látható, hogy az orosz államhoz tartozó vállalatok milyen sporttal kapcsolatos szponzorációs megállapodásokat kötöttek az utóbbi időben. A Gazprom kiemelt támogatója például a labdarúgó Bajnokok Ligájának, szoros kapocs fűzi a Schalke futballcsapatához, a szerb Crvena zvezdához és a FIFA-hoz is. A már említett Aeroflot többnyire hazai szervezeteket támogat, például az Orosz Olimpiai Bizottságot, az Orosz Röplabdaszövetséget vagy az Orosz Golfszövetséget. 

Az UEFA kiemelt szponzora a Gazprom, sokan pedig arra számítottak, hogy a szövetség a végrehajtó bizottság pénteki ülése után szót ejt az együttműködésről, ez azonban nem történt meg.

Az orosz állami gázvállalat szerepvállalása kiemelten fontos az UEFA-nak, amelynek évente körülbelül 40 millió euró üti a markát, azt azonban továbbra sem tudni, hogy március elején, amikor ismét felcsendül a Bajnokok Ligája himnusza, vajon ott fog-e virítani a több millió televízión a Gazprom felirat.

Ha nem változik a helyzet a közeljövőben, akkor előbb-utóbb az UEFA is elhatárolódhat a Gazpromtól. A Bajnokok Ligája másfél hét múlva folytatódik, addig még van egy kis idő, de ha minden marad ugyanúgy, mint most, akkor azokon a mérkőzéseken minden bizonnyal nem látunk majd Gazprom-hirdetéseket sem a stadionokban, sem a televíziókban. Azok után, hogy a Schalke levette a mezéről a vállalat logóját, illetve a Formula–1-es Haas istálló az Uralkali feliratot az autójáról, olyan folyamat indult el a sportvilágban, amiből nem lehet kimaradni. Ha az UEFA továbbra sem lép, akkor olyan kritikus hangokkal találkozhat, hogy díszlépések ugyan voltak, de a pénzre továbbra sem mond nemet, ezt pedig egyszerűen nem teheti meg. Lehet, hogy többet veszítenének azzal, ha nem hátrálnának ki a megállapodás mögül

– mondta Szabados Gábor, aki szerint az, hogy a Bajnokok Ligája-döntőt elvették Szentpétervártól, inkább szimbolikus jelzés volt, az UEFA pedig kivár a Gazprommal való megállapodása újragondolása ügyében.

A Gazprom 2007-ben kötött megállapodást Németország egyik legpatinásabb együttesével, a Schalkéval. A bejelentésen még Vlagyimir Putyin is ott volt 2006-ban, akkoriban a gelsenkircheni együttes stabil élcsapattá vált a német első osztályban. A jelenleg a másodosztályban szereplő királykékek most azonban úgy döntöttek, leveszik mezükről az orosz cég logóját, a Bild pedig már korábban jelezte, hogy kiadványaiban egy Szabadságot Ukrajnának! felirattal takarják ki a Gazpromot.

Németországban érzékenyebbek az ilyen kérdésekben. Ha a Gazprom például egy hasonlóan patinás olasz csapatnál lenne főszponzor, lehet, hogy ott nem lépnének ilyen hamar. Ez is szimbolikus lépés, ami olyan szempontból anyagi vonzattal is jár, hogy ha kimegy valaki egy Gazprom-logóval ellátott mezben a pályára, lehet, hogy hosszú távon többet veszít. Az is lehet, hogy a Schalke egyeztetett a Gazprommal, elvégre az oroszoknak sem jó ebben a helyzetben hirdetniük magukat

– mondta a sportközgazdász.

A német Bundesligában az 50+1-es szabály megtiltja, hogy külső befektetők többségi részesedést szerezzenek bármilyen klubban, így Németországban egyetlen orosz személy sem válhat egy klub teljes tulajdonosává. Ami Spanyolországot, Olaszországot és Portugáliát illeti, kevésbé szigorú korlátozások vonatkoznak a külső befektetőkre, így kevés az akadálya annak, hogy egy gazdag orosz átvegye a klubot. Kivételt képez a Real Madrid, a Barcelona, az Osasuna és az Athletic Bilbao, amelyek egyesületi alapon működnek, nem korlátolt felelősségű társaságként, bennük nem lehet részesedést vásárolni, csak tagságot.

Sporttal kapcsolatos szankciók nem csak a labdarúgásban láttak napvilágot az utóbbi 48 órában. Pénteken az amerikai Liberty Media tulajdonában lévő Formula–1 hivatalosan is bejelentette, hogy szeptemberben nem utazik el a száguldó cirkusz Szocsiba, az Orosz Nagydíj helyszínére.

Egyelőre friss és képlékeny minden. Tegyük fel, hogy Putyin hétvégén kivonja az orosz csapatokat, akkor gyakorlatilag minden zárójelbe tevődik, ha viszont tovább eszkalálódik a helyzet, akkor nagyon nehéz megjósolni, hova tovább. Sokféle kimenetele lehet a dolgoknak. Amit a sportvilágtól jelenleg látunk, az körülbelül olyan, mintha kővel dobálnának egy tankot. Saját maga alatt senki nem vágja a fát, ugyanakkor elvek mentén klubok és szervezetek is vállalnak komoly lépéseket, hiszen hosszú távú marketingveszteséget okozhat, ha benn maradnak „oroszbarát” megállapodásokban

– így Szabados Gábor.

(Borítókép: Roman Abramovics 2015-ben. Fotó: Clive Mason / Getty Images)