Manuel Pellegriniék európai karriert látnak a magyar tehetségekben

A Goalsupport szakemberei szerint persze jobb lenne itthon folytatni a srácok felkészítését, de szerintük ehhez teljes vertikumú, hiteles, határozott, karakteres szakmai egységre lenne szükség. Amíg ez nincs – állítják –, jobb híján el kell jutni az európai elithez tartozó edző- és utánpótlásképzés célországaiba.

Négy éve járják a maguk útját

Ezt a négy éve zajló, alapítványi keretben működő – 2021 óta immár a Nemzeti Tehetség Program által támogatott – innovációt két hazai, szakmájában szenvedélyes szakember, Nacsa János és Ferencz Ákos, két különböző generációt képviselő megszállott hozta létre és működteti. Már ilyen rövid idő alatt is figyelemre méltó nemzetközi kapcsolatokkal, együttműködéssel rendelkeznek.

Idén ősztől például a spanyolországi Manuel Pellegrini Akadémia partnere a Goalsupport. Pellegriniék – saját meghatározásuk szerint – „az első, a nagyközönség számára nyitott teljesítményfejlesztő futballakadémia, amely az edzésmódszertanra orientálódott”. Tevékenységük alapját a legendás chilei szakember, Manuel Pellegrini (jelenleg a Real Betis vezetőedzője) tapasztalata adja, amit hosszú és sikeres pályafutása során szerzett, többek között a Real Madrid és a Manchester City szakmai irányítójaként. Pellegrini felkészültségéről és szakmai kiválóságáról a magyar szurkolók is meggyőződhettek, amikor tavaly ősszel a Ferencváros két mérkőzést vívott a Betisszel az Európa-liga csoportkörében.

A Manuel Pellegrini Akadémia szakmai igazgatója, Juan Cristóbal Cerva Henríquez a Goalsupport meghívására októberben Magyarországon járt, ahol megtekintett több akadémiai edzést, többek között az MTK Budapest korosztályos csapatainál, a Sándor Károly, illetve Felcsúton a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémián. Ellátogatott felnőtt női NB 1-es csapathoz is, ahol közösen kipróbáltak egy tipikus Manuel Pellegrini Academy módszertanú edzést magyar élvonalbeli játékosokkal.

„Amit láttam, tetszett – említette az Indexnek a spanyol szakember, Juan. – Rengeteg tehetséges fiatal magyar játékossal találkoztam, alapvetően pozitívak a benyomásaim. Persze csak akkor tudnék érdemben véleményt formálni, ha legalább egy hetet eltöltöttem volna egy csapattal, és mélyrehatóan megismertem volna az edzésmódszereket. A felszínes tapasztalataim, mint mondtam, kedvezők. Ha mindenképpen kíváncsi lenne a mi spanyolországi módszereink és az önöknél látottak közötti különbségre, akkor azt mondanám, hogy ottlétemkor például az MTK-nál a játék fizikális jellegét, a test-test elleni párharcot hangsúlyozták, miközben mi a Manuel Pellegrini Akadémián inkább a futball játékos, kreatív jellegére, a kollektivitásra és a taktikára összpontosítunk.”

Xavi így lett a világ legjobb karmestere

Íme néhány alapvető különbség a magyar és a spanyol képzési módszertan között.

„Juan minden megnyilvánulásán érződött, hogy fejlett futballkultúrából, olyan európai közegből érkezett, ahol profi szinten művelik és tanítják a labdarúgást” – veszi át a szót Ferencz Ákos, a Goalsupport fiatal szakembere, aki jelenleg a III. ker. TVE edzője, tehetségmentora, korábban Újpesten a gyerekszekció egyéni képzője, fejlesztője volt. Szemléletes példákat idéz.

Egy néhány évvel ezelőtti Barcelona–Zaragoza-mérkőzésen három kamera kísérte egyedül Xavi, a katalán karmester mozgását. Xavi a mérkőzésen 904-szer check the shoulderezett, azaz pillantott maga mögé a válla fölött. Amikor új edző került a Barcelonához, egy szakembernek csak az volt a feladata, hogy Messi és az új edző viszonyát, kapcsolatát figyelje, optimalizálja. Óriási, tapasztalt és egyben innovatív apparátusra van szükség mindehhez.

Ferencz Ákos játékos-pályafutását utánpótlás-válogatott kerettagként törte ketté egy váratlan, azóta sem kellőképpen tisztázott betegség, melynek következtében akkor tíz kiló izmot vesztett, s nemhogy a nemzetközi futball, de jó ideig még a teljes értékű mozgás sem jöhetett szóba.

„Mi itthon folyamatosan hangoztatjuk – folytatta a szakember –, hogy edzésről edzésre, hónapról hónapra, szezonról szezonra intenzív fejlesztő közeget kell biztosítanunk a gyerekek számára, koruknak megfelelő, de kifejezetten személyre szabott célokkal, technológiákkal. Különben hogyan fejlődhetnének a tehetségek? Saját maguktól vagy a fűtött öltözőtől, a szülők Facebook-posztjaitól? Szinte még az is lényegtelen, hogy én mint edző mennyit tudok a futballról. Egyetlen lényeges dolog van, mégpedig az, hogy a játékosom mit valósít meg a pályán.”

Érdemes egyértelművé tenni, hogy az utánpótlásfutballban az edző „terméke” kizárólag a játékos. A játékos „terméke” pedig kizárólag a játék. Az edzőt tehát a játékosa, a játékost pedig a játéka árazza be.

Természetes, hogy mindenki örül a győzelemnek, egy jó ősznek vagy szezonnak, de a lényeg kizárólag az, hogy játékosként jobb vagyok-e ma, mint voltam a múlt héten. Mert mindig, folyamatosan vannak és lesznek, akik jobbak. Úgyhogy közéjük kell tartozni, velük és ellenük kell tétmeccseket játszani. Ahogy Dárdai Pál már jó egy évtizede megfogalmazta: hány játékost is adtál magasabb szintre ebben a szezonban? Ez a lényeg, csak ez számít – vallja Ferencz Ákos.

Georgiában a grund neveli a zseniket

A fanatikus szakember önmagát egyébként nem tartja vezetőedző típusnak, úgy véli, sokkal hatékonyabb egyéni fejlesztőként, úgynevezett talent scoutként, mentorként. 

„Négy fogalompárban tudom összegezni, amit csinálunk: megfigyelés/kiválasztás, diagnosztika/profilozás, fejlesztés/felkészítés, valamint menedzselés/innováció – magyarázza. – Folyamatosan járjuk a mérkőzéseket, saját szemünkkel, célzottan nézzük a gyerekeket a pályán. Sokan ajánlásra jönnek a foglalkozásainkra. Nincs saját csapatunk, pályánk, idősávokat bérlünk Szabadkikötőn, az Ikarus, illetve a Goldball pályán. Eddig jellemzően saját erőből és egy nyertes pályázatból finanszíroztuk a tevékenységünket, viszont most már hosszú távra tervezünk.”

A fiatal, energikus magyar edző bejárta a világot, fél évet a Kaukázusban, Dél-Amerikában három hónapot, az Egyesült Államokban egy hónapot töltött, fél Európát ismeri tanulmányutak révén.

„Grúziában, azaz ma már Georgiában 2010-ben voltam, húszévesen, egy önkénteseket toborzó szervezettel. Fociprogramokat szerveztem gyerekeknek. Nem javaslom lekezelni a grúz futballt, nálunk is szerepelnek remek grúz futballisták – Zivzivadze, Beridze, bár ő most már az Ankaragücü játékosa –, Hvicsa Kvaracheliját, a Napoli szupersztárját pedig nyolcvanmillió euróra taksálják. És, figyelem: a grúz gyerekeket nem állami pénzből fenntartott akadémiák, hanem a grund neveli!”

Ez szöget üt a fejembe. Grundok a XXI. században?! Ez nem lenne visszalépés?

„Időben és látszólag az, de az egyéni fejlődésben épp az ellenkezője – állítja beszélgetőpartnerem. – Tradíció és innováció, vagyis jin és jang.

Csak együtt juthatnak a céljukhoz. Mert a hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása. Ennek szellemében a magyarországi grundok érdekében épp egy mobilalkalmazást fejlesztek. No, ebbe a projektbe örömmel, szívesen bevonnánk az MLSZ-t – mosolyog. – Ha elkészül, nagy lehetőséget látok benne, mert minden játékos tudja, hogy senki sem egyesületben tanult meg futballozni.”

Az MLSZ-ben egyébként tudnak a Goalsupportról. Nacsa János 2011-ben egy későbbi egyetemi rektorral komplett stratégiai program alapvetéseit dolgozta ki és adta át az alakuló, új MLSZ-nek. Épp a napokban került Nacsáék kezébe az akkori futballfórum (2011. február) programfüzete: nos, lenne miről írni… Vannak olyan munkatársai a szövetségnek, akik hivatalosan, félhivatalosan vagy éppen informálisan segítenek a Goalsupportnak. Például a minap összekötötték Nacsáékat egy bécsi nagy csapattal.

A klubok már felfedezték a Goalsupportot

„Az egyesületek már együttműködők – mondja. – Tudnak rólunk. Persze azért a klasszikus három kategóriába sorolhatnám a klubokat: akik együttműködnek velünk, akik megtűrnek minket és akik nem kérnek belőlünk. De jól van ez így, mert a pályán nincs kompromisszum: vagy te alakítod a valóságot, vagy az ellenfeled. Jobbára NB I-es klubokkal dolgozunk együtt, az MTK-nak szerződött partnerei vagyunk – bár ők most NB II-esek. Ha viszünk nekik játékost, honorálják, és ki is szervezik hozzánk a srácokat. Ha valaki, mondjuk, gyenge felépítésű, akkor én elviszem az illetőt a küzdősportos specialistáinkhoz, és ők az alapoktól erősítik fel a gyereket. Specialista szakembereink egészen kiválók és hatékonyak, kulcsszerepük van a gyerekek test-, izom- és mozgástudatosságának kialakításában. Egyikük foglalkozásán – nevet Ákos – bizony Juan is alaposan megizzadt, pedig amúgy példásan tartja karban magát.”

Pellegriniék és a Goalsupport tisztában van azzal, hogy idő- és erőforráshiány miatt az akadémiákon döntően csak csapatfeladatokkal lehet foglalkozni, így nem jut érdemi idő a játékos egyéni fejlesztésére. Azaz nélkülözhetetlen a személyes kiegészítő, saját korosztályuknak megfelelő támogatás, főleg azoknak, akik valamilyen ok miatt ezt az inkább egyénre szabott fejlesztést igényelnék. Kettejük fejlesztő módszertanában közös központi elem a legfontosabb játékhelyzetek technikai gesztusainak analízise, amely döntéshozatali aktusra készít elő, ahol a játékosnak a kivitelezést már a konkrét, aktuális feladatkontextusban kell alkalmaznia, ahhoz kell igazítania.

Következő lépésük, hogy Ferencz Ákos hamarosan Málagába és Sevillába utazik teljes áttekintést és felkészítést kapni a Manuel Pellegrini Academy rendszeréről és módszertanából.

Tudni kell azt is, hogy a Goalsupport portugáliai projektjei évek óta, már a kezdetektől zajlanak. Ezek kinti szakembere egy 27 éves, Madeirán, Cristiano Ronaldo szülővárosában, Funchalban magyar apától és anyától született szintén fiatal edző, Pap Marcelo, aki ez idő szerint az SC Braga élvonalbeli (pillanatnyilag a portugál bajnokság harmadik helyén álló) gárdája második csapatánál dolgozik elemzőként. Magas teljesítményű (high performance) sportdiplomáját portói és lisszaboni egyetemen szerezte, négy nyelven beszél. 

Követendő portugál példa

„János és Ákos alapítványával, a Goalsupport hátterét jelentő Hungarynum Alapítvánnyal több éve együtt gondolkodunk missziónk megvalósításáról, kivitelezéséről. Ennek érdekében évente legalább egyszer egy hétre Portugáliába visszük edzésre az addig általunk speciálisan felkészített srácokat“ – mondta az Indexnek Pap Marcelo. 

Szintén meggyőződése, hogy a magyar utánpótlásfutballban sokkal több van, mint ami jelenleg a felszínre kerül, mint amit idáig sikerült elérni. Amikor megkérdem, mi az alapvető különbség a portugál és a magyar gyerekfutball, illetve a képzés között, érdekes módon nem elsősorban szakmai, inkább koncepcionális, pedagógiai és mentális tényezőket említ, amikor a lényeget, az alapokat érintő összefüggésekre hívja fel a figyelmet:

„Magyarországon már a gyerekfutball is jellemzően reaktív, az ellenfél hibájára várnak, ahelyett hogy ők vállalnának kockázatot, és proaktív futballt mutatnának be. Emellett a portugálok játékismeretben jóval előrébb tartanak, nagyságrendi a különbség – állítja az észak-portugáliai Bragában élő, korábban évekig Lisszabonban, a szintén első osztályú OS Belenenses korosztályos csapatainál edzősködő szakember. – Célul tűztük ki a magyar tehetségek mihamarabbi és rendszeres külföldi lehetőségekhez juttatását, mert elkötelezettek vagyunk magyar tehetségek európai megjelenésében. Rövid magyarországi családi tartózkodás után, két éve tértem vissza Portugáliába, azóta dolgozom az SC Bragánál. Amennyire én látom – említi –, Magyarországon a futballban túlzottan respektálják a nagy neveket, azaz a tapasztalt labdarúgókat, akik játékosként letettek valamit az asztalra. Portugáliában ez nem így működik. Itt a jelmondat a következő: Mutasd meg, mennyit érsz! Nap mint nap. És ez bizony a gyerekekre is vonatkozik. Itt a tisztelet nem automatikusan, a játékosmúlt alapján jár, azt – miképpen a bajnokságban fordulóról fordulóra – folyamatosan ki kell érdemelni. Így aztán a három legfontosabb tulajdonság, amely a portugál futballistát jellemzi, legyen az 14 éves kis kölyök vagy sokszoros válogatott sztár, a merészség, a bátorság és a kreativitás. Ezeknek a tulajdonságoknak köszönhetően szerepel ez idő szerint 66 portugál labdarúgó az öt európai topligában.“

Nyilvánvalók a párhuzamok, az azonosságok a Goalsupport magyar–portugál és a Manuel Pellegrini Academy chilei–spanyol törekvései, koncepciója között. Kifejezetten örömteli teljes véleményazonosságuk abban, hogy rengeteg a tehetséges gyerek Magyarországon. Arról is meggyőződtünk, hogy a három magyar szakember, Ákos, János és Marcelo szeme előtt csak egyvalami lebeg: nyolc éven belül a magyar futball a portugálhoz hasonló létszámban küldjön játékosokat a topligákba.