Tanulmány igyekezett megfejteni, hogyan működik egy focikapus agya

A Premier League egykori kapusa, Brad Friedel egyszer azt mondta, hogy ahhoz, hogy jó kapus legyen valaki, képesnek kell lennie másképp gondolkozni. 

Most tudományos adatok támasztják alá azt az elképzelést, ugyanis egy hétfőn megjelent tanulmány szerint a kapusok agya valóban másképp érzékeli a világot. Idegrendszerük gyorsabban képes feldolgozni a környezet különböző ingereit – írja a The Guardian. 

Korábbi tanulmányok rávilágítottak a kapusok és a többi játékos közötti fiziológiai és teljesítménybeli különbségekre, arról azonban sokkal kevesebbet tudtak, hogy eltérő érzékelési vagy kognitív képességekkel rendelkeznek-e.

A többi futballistától eltérően a kapusoknak ezernyi nagyon gyors döntést kell meghozniuk korlátozott vagy hiányos érzékszervi információk alapján

– mondta Michael Quinn, az ír első osztály korábbi kapusa, aki jelenleg a University College Dublinban tanul idegtudomány mesterképzésen.

A kutatásba 60 profi kapust, mezőnyjátékost és civilt vontak be, hogy különbséget keressenek a hangok és a villanások egymástól elkülönített megkülönböztetésének képességében. 

A kapusok sokkal inkább elkülönítették ezeket az érzékszervi jeleket, ami abból eredhet, hogy gyors döntéseket kell hozniuk a különböző időpontokban érkező vizuális és auditív információk alapján.

Kapusnak lenni nagyon is multiszenzoros tevékenység. Nemcsak vizuális, hanem auditív információkat is igényel, és bizonyos esetekben egyáltalán nem látják a labdát, és csak a labda puffanását tudják felhasználni ahhoz, hogy a lehető legjobban megtippeljék, hogy az hová kerülhet majd

– mondta David McGovern, a kutatás vezetője.

Hozzátette: szerintük az történik, hogy mivel az érzékszervi információkat különböző módon kell kezelniük a kapusoknak, ritkán integrálják azokat, és ehelyett alapvetően azt az érzékszervet választják, amelyik a leggyorsabban adja az információt.

Bár világszerte sok futballistának és szurkolónak ismerős lehet az az elképzelés, hogy a kapusok egyszerűen csak „mások”, mint mi, a többiek, ez a tanulmány talán valóban az első alkalom, hogy tudományos bizonyítékkal tudjuk alátámasztani ezt az állítást

– fogalmazta McGovern.

Egyelőre nem világos, hogy ezek a különbségek a profi kapusok szigorú edzésprogramjából fakadnak-e, vagy ez egy vele született képesség, amely a fiatal játékosokat a kapus poszt felé vonzza. McGovern szerint további kutatásokra lesz szükség.

Míg a jelenlegi tanulmány csak férfi játékosokat vizsgált, a kutatócsoport a női játékosok tanulmányozására is pályázik, és remélik, hogy megvizsgálhatják, hogy más pozíciókban, például csatárok és középhátvédek esetében is megfigyelhetőek-e érzékelési különbségek.