Megdöbbentő, mivé váltak a legdrágább nyári olimpiai játékok helyszínei

2024.07.21. 09:05
Bár bő másfél évtizeddel ezelőtt még az egész világ a csodájára járt, hogy Peking mekkora dolgokat vitt véghez, és milyen fényűző nyári olimpiai játékokat sikerült lebonyolítania, az idő vasfoga mégsem kímélte a súlyos dollármilliárdokból épített helyszíneket. 16 év alatt a rozsda, a penész, a kosz és a természet visszavette azt, ami az övé volt. Mindössze egyetlen stadion maradt, amit ma is használnak.

A világ csodálattal figyelte 2008-ban, amikor Peking adott otthont az olimpiának. Akkoriban Kína világszerte dicséreteket gyűjtött mindenkitől, mert hihetetlen show-t rendezett az építészeti bravúrok és a kiváló szervezés kombinációjával.

The Sun ellátogatott a legdrágább nyári olimpia helyszínére 2024-ben, és azt tapasztalták, hogy az olimpiai stadionok és helyszínek állapota az évek múltán egészen más képet mutat, mint csillogó fénykorában.  Kína hivatalosan 44 milliárd dollárt költött a játékokra (bár egyes források szerint volt az 51 milliárd is) – és mostanra néhány helyen katasztrofális örökséget hagyott maga után:

  • A vízi sportok helyszínei teljesen kiszáradtak, beleértve a vadvízi evezős pályát is.
  • A strandröplabda-arénák betonszemétté, rozsdás vastemetővé és korhadó farakássá változtak.
  • Az egykor mutatós BMX-pálya most inkább egy dzsungelre hasonlít, ahol a rozsdás váz csúnya fejét kidugja a zöld növényzetből.
  • Az egykori kabalafigurák, mint például Nini, Jingjing és Beibei szétszórva hevernek a területen.
  • Az egykor fényes és pompás feliratokat mára belepte a kosz. 

Ez alól kivétel a Madárfészek stadion, amely a mai napig használatban van, és úgy tűnik, hogy ez az egyetlen olyan létesítmény, amely még mindig működik, 16 évvel a fényűzés és a pompa  után.

Kollektív olimpiai örökség lenne a pusztulás?

Nem Peking az egyetlen olyan nyári olimpiai játékokat rendező város, amely „másnaposságtól szenved”, és rá sem lehet ismerni az olykor ikonikusnak gondolt helyszínekre.

Rio de Janeiro hasonló sorsra jutott a 2016-os játékok után, és ugyanez vonatkozik Athénra is, miután 2004-ben ők rendezték az olimpiát.

Brazíliában számos helyszín teljesen leromlott állapotban van, és a 13 milliárd dollárnál is többe kerülő helyszínek egy része romokban hever.

Ugyanez vonatkozik Görögországra is, ahol az Olimpiai Stadiont, amely nagyobb befogadóképességű, mint az Old Trafford és a Wembley kivételével az összes angol stadion, nemrégiben be kellett zárni a rossz karbantartás miatt.

Nagy kérdés, hogy Párizsban mi lesz a helyzet az olimpiai játékokra felépített és létrehozott helyszínekkel. Viszont talán a francia főváros annyi fórral indul, hogy megpróbálták a költségeket leszorítani („mindössze” 8 milliárd dollár körüli a költségvetés, amely a legutóbbi két évtized költéseit elnézve messze a legalacsonyabb), illetve amit csak lehet, természetesen, civil helyszíneken lebonyolítani.