Ezek voltak Keleti Ágnes utolsó szavai

További Sport cikkek

2025. január 2-án, 103 évesen meghalt Keleti Ágnes, a Nemzet Sportolója, Budapest díszpolgára, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság érdeméremének tulajdonosa, 2019. április 13. óta haláláig a világ legidősebb élő olimpiai bajnoka. Az egykori tornászklasszist a budapesti Honvédkórházban kezelték az elmúlt napokban, szívelégtelenséggel és légzési nehézségekkel küzdött.

Keleti Ágnes állapota a kórházba szállításkor kritikus volt, kisebbik fia, Bíró-Keleti Rafael akkor még arról számolt be, hogy édesanyja tüdőgyulladást kapott, a váladék eltömítette a légcsövét, és fuldoklott. Az orvosok segítségének köszönhetően jobban lett, könnyebbé vált a légzése, de végül csütörtökön hajnalban, álmában meghalt.

A Blikk megkeresésére Róth Tamás, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Birkózók Szövetségének fotósa nyilatkozott Keleti halálának körülményeiről, aki az elmúlt évtizedben szoros barátságot ápolt Keleti Ágnessel.

Már tegnap délután sejtettük Rafaellel, hogy talán most láthatjuk édesanyját utoljára életben. Szilveszterkor még ott álltunk az ágya mellett, ránk nézett, és búcsúzóul annyit mondott: »Köszönöm, hogy itt vagytok!« Akkor még nem tudtuk, hogy ezek voltak az utolsó szavai

– fogalmazott Róth, hozzátéve, hogy Keleti az újév első napját végigaludta, végül január 2-án hajnalban, mindennel megbékélve engedte el az életet.

Nagybetűs legenda volt

Keleti Ágnes 1921. január 9-én, Klein Ferenc húsnagykereskedő és Gyárfás Rózsika második gyermekeként született. A kis Ágnes már négyévesen beleszeretett a tornába, félig-meddig kényszerűségből. Az orvos egy foltot talált a tüdején, és az akkor szokásos gyógymódot, a Mensendieck-tornát ajánlotta terápiának. A folt eltűnt, a torna szeretete azonban megmaradt, és egy évszázadon át elkísérte Keleti Ágnest. 1947-ben országos bajnokságot nyert, s ugyanabban az évben négy számban győzött a Balkán-bajnokságon, 27 évesen pedig úgy tűnt, ott lehet élete első olimpiáján is, Londonban.

Csakhogy az egyik edzésen, Chelsea-ben Ágnes rosszul ért talajt a lengőgyűrűről – akkor még az is női szer volt –, és elszakadt a külső bokaszalagja. De Keleti nem adta fel. Itthon egyeduralkodó volt a sportágban, az sem törte meg, hogy az 1950-es bázeli világbajnokságra politikai okokból nem utazott ki a magyar csapat. A tornásznő gőzerővel folytatta a felkészülést az 1952-es helsinki olimpiára. Finnországban aztán már senki és semmi sem állhatott közé és az olimpiai arany közé – egy arannyal, egy ezüsttel és két bronzzal tért haza.

Majd jött az 1956-os melbourne-i olimpia ahol talajon, gerendán és felemás korláton is nyert, akárcsak kéziszercsapatban, míg egyéni és csapatösszetettben egy-egy második helyet szerzett.

Pályafutása során Keleti összesen tíz olimpiai érmet – öt aranyat, három ezüstöt és két bronzot –szerzett, a világbajnok, negyvenhatszoros magyar bajnok sportembert a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Tornaszövetség saját halottjának tekinti.

Gyulay Zsolt: Mindenki hálás azért, hogy egy ilyen példakép volt előttünk

Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke a csütörtökön elhunyt Keleti Ágnesre emlékezve kiemelte: „mindenki hálás azért, hogy egy ilyen példakép volt előttünk.” Az M1 Aktuális csatornának nyilatkozva felidézte, hogy az ötszörös ötkarikás bajnok tornász sokáig nagyon aktív részese volt a hazai olimpiai mozgalomnak.

„Talán csak az utolsó két-három évben nem tudott eljönni a rendezvényeinkre, az összetartásokra, az Olimpiai Bajnokok Klubjának rendezvényeire, de még százéves korában is rendkívül aktív volt – mondta a MOB-elnök, hozzátéve, hogy erre az aktivitásra gondolva érdemes rá emlékezni. – Így is élt, vidám volt, mindig azt csinálta, amit szeretett.”

Arra a kérdésre, hogy mit adott a magyar olimpiai mozgalomnak a csaknem 104 évet élt Keleti Ágnes, a Nemzet Sportolója, Magyarország legtöbb olimpiai éremmel rendelkező női sportolója, Gyulay Zsolt úgy reagált: „képviselte mindazt, amit az olimpizmus, a sport, az élet magában rejt, hiszen soha nem adta föl.”

„Csak hálásak lehetünk, hogy ismertük, hálásak lehetünk, hogy példakép volt. Amikor mellette voltunk, senkinek nem jutott eszébe panaszkodni” – emlékezett vissza, majd elmondta, hogy a világ minden tájáról érkeznek a részvétnyilvánítások.

„Magyarországnak adott a legtöbbet, de pontosan tudom, hogy külföldön is mennyire megbecsülték, és mekkorát alkotott a sport területén” – emelte ki. Beszélt arról is, hogy a MOB egyik legfőbb feladata a hagyományápolás, és hogy olyan sporthősöket állítson a fiatalok elé, akik példát mutattak. Mint mondta, a mai generáció számára Keleti Ágnes és azok a sportolók, akik az ötvenes években sikeresek voltak, nem sokat jelentenek, de a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Olimpia Akadémia, a hagyományápoló körök tevékenysége révén emlékezni lehet rájuk, és arra, hogy „voltak olyan időszakok, amikor ezek a sportolók mutatták a fényt az alagút végén, és fantasztikus életerőről, aktivitásról tettek tanúbizonyságot”.

Gyulay Zsolt megerősítette, hogy a MOB saját halottjának tekinti Keleti Ágnest, és elmondta, hogy temetése január 9-én lesz.

(MTI)