1989: Fábián betegen is világbajnok

A teljes csapatot ledöntő betegséggel kezdődött, majd átütő magyar sikerrel ért véget húsz éve a budapesti öttusa-világbajnokság. Fábián László első egyéni felnőtt vébégyőzelmét aratta, csapatban pedig sikerült megelőzni a szovjeteket.

1989. augusztusának végén, illetve szeptember elején tartották az öttusa-világbajnokságot Budapesten. Nemhogy a futás és a lövészet nem volt még összevonva, de ekkor egy helyett még négy napig tartott a verseny. És külön rendeztek vébét a férfiaknak, illetve a nőknek.

1954, 1969 és 1979 után negyedszer tartották Magyarországon a sportág világbajnokságát. Kettős magyar győzelem – az egyéni és a csapatverseny elhódítása – még nem született a hazai vébéken, sőt 79-ben egy magyar arany sem jött össze. Ennek a vébének az volt az érdekessége, hogy, az izgalmak fokozása érdekében - magyar kezdeményezésre - először nem a futással, hanem a lovaglással ért véget a program.

Egy évvel az olimpia után is erős mezőny jött össze, 26 ország 66 sportolója indult. A szöuli első tizenkettőből tizenegyen itt voltak és rajthoz állt az elmúlt négy világbajnok: a szovjetektől Sztarosztyin (83-ban szerzett aranyat és nemrég tért vissza 87-es doppingbotránya után), Mizsér Attila (85), az olasz Masullo (86) és a francia Bouzou (87). Mindenki jó hazai szereplést és újabb magyar-szovjet párharcot várt. (Az olimpián a csapatversenyt is a magyarok nyerték.)

A lehető legrosszabbul kezdődött a vébé a magyaroknak: a megnyitó előtti éjszaka gyomorbántalmakkal kórházba került Fábián László, a 88-ban egyéni olimpiai bajnok Martinek János és a tartalék Kálnoki Kis Attila. Vírus támadta meg őket.

A vívás az 1085 pontig jutó Fábiánnak sikerült a legjobban, aki így holtversenyben az élen állt. A magyar csapatnak becsúszott két váratlan vereség is, a szovjeteket sikerült legyőzni, a nap második felében pedig szárnyaltak Martinekék. Az egyéniben Jagorasvili, csapatban pedig szintén a szovjetek álltak az élen.

„A szovjet csapat el, a magyar fellőtte magát” – szólt a Népsport címe a második nap történéseiről. Ez volt az egyetlen nap, amelyen két számot kellett teljesíteni, előbb a 300 méter úszást, majd a 20 lövéses lövészetet. A gondok egyébként nem enyhültek, igaz, a hideg, a korai ősz mindenit hátráltatott, a betegség viszont csak a mieinket. A vívás után Mizsér testén kiütések jelentek meg, feltehetően mosószerre volt allergiás, míg Fábián még küzdött a vírussal, Martineknek meg szintén fájt a gyomra.

Az úszásban – a Hajós Alfréd Uszodában rendezték – is Fábián volt a legjobb magyar (a számot nyolcadikként zárta), Jagorasvili ezt is megnyerte. De sem Fábián, sem a csapat nem szakadt le a szovjetekről.

A Fehér úti sporttelepen (a lőtér most is megvan, az MLSZ tavaly ide szeretett volna stadiont építeni) tartott lövészet hozta a nagy váltást, a magyarok ugyanis rendkívül jól lőttek, a szovjetek viszont hibáztak. A nézők monitorokon követhették az állást és láthatták, hogy Mizsér nagyszerűen lőtt, 196 körrel fejezte be a számot, amit meg is nyert. Fábián 17. volt a lövészetben, Martinek a 41. De Fábián átvette a vezetést az egyéni versenyben, a csapat pedig 77 pontra megközelítette a Szovjetuniót.

A futásra több mint tízezren vándoroltak ki Pesthidegkútra, a Hármashatár-hegyi vitorlázó repülőtérre és Mizsér majdnem ezt a számot is megnyerte, végül második lett. A számban 24. Fábián okosan futott és az összetettben mögötte állók nem tudták megközelíteni. (Martinek a kilencedik volt ebben a számban.)

A zárószám, a lovaglás előtt 113 pont volt a magyarok előnye a Szovjetunió előtt. A Kincsem Parkban is nagyszerű volt a hangulat, a magyarok keveset hibáztak, a szovjetek sokat. Az egyéni arany Fábián Lászlóé, a csapatelsőség pedig Magyarországé lett. Fábián 5654 ponttal nyerte az összetettet, második Mizsér Attila lett 5616 ponttal. Csapatban a hazaiak 16 651 pontot gyűjtöttek, a Szovjetunió 16 388-at, harmadikként a 15 986 pontos Csehszlovákia végzett.

A vébé azzal lett teljes magyar siker, hogy a váltót is a mieink nyerték, Martinek, Mizsér, Kálnoki Kis Attila összetételben.