Kegyetlenül megkínozták a müncheni olimpián túszul ejtett sportolókat
További Alapvonal cikkek
- Új találmányával mentené meg a magyar labdarúgást ifj. Albert Flórián
- Nagy érdeklődésre számot tartó programot indított a Magyar Olimpiai Bizottság
- A műholdas nyomkövetés mentette meg az életét a vitorlásverseny egyik résztvevőjének a Balatonon
- Andrásfi Tibor, Gémesi Csanád, Siklósi Gergely és Ekler Luca az olimpia értékeit népszerűsítették
- Szabadidős sportolók foglalták el a Nemzeti Atlétikai Központot
Évtizedek után a világ elé tárták az 1972-es müncheni olimpián meggyilkolt izraeli sportolók özvegyei, hogy a palesztin terroristák brutálisan megkínozták férjeiket - jelentette az izraeli média szerdán a The New York Times című amerikai lapban megjelentekre hivatkozva.
A kínzók csontokat törtek, a támadás kezdetén ellenük harcba szálló Joszef Romano súlyemelőt - megölése előtt vagy után - kilenc megkötözött izraeli sportoló szeme láttára kasztrálta is a nyolc támadó, akik a Palesztin Felszabadítási Szervezet egyik szárnyához tartoztak, írja az MTI.
A német hatóságok húsz évig tagadták, hogy léteznének olyan dokumentumok, amelyek a terrorakció áldozatairól szólnak, de 1992-ben végül átadták a több száz oldalnyi jegyzőkönyvet és a fényképeket az özvegyeknek.
A tizenegy túszul ejtett sportolóból ketten már az olimpiai faluban belehaltak sebesüléseikbe, a többiek a félresikerült mentési kísérletben vesztették életüket egy Münchenhez közeli repülőtéren.
A történtekről értesülve és a képeket látva az áldozatok özvegyei 1992-ben úgy döntöttek, hogy soha többé nem beszélnek erről, de Ilana Romano és Ankie Spitzer - két meggyilkolt túsz özvegye - végül megtörte a hallgatást, és a dokumentumokat és a fényképeket bemutatva ismertette a történteket a The New York Timesszal.
Az amerikai lap annyira rettenetesnek találta a fényképeket, hogy eltekintett közlésüktől. Az özvegyek azt is elmondták, hogy jövő év elején bemutatnak egy dokumentumfilmet, amely a családtagoknak a szeretteik méltó emlékéért folytatott harcáról szól.
„A terroristák mindvégig azt állították, hogy nem ölni, hanem társaik izraeli börtönökből való kiszabadításáért mentek Münchenbe. Azt hangoztatták, hogy csak a rosszul végződött reptéri mentési kísérlet miatt ölték meg a többi túszt, de ez nem igaz. Azért mentek, hogy fájdalmat okozzanak, ölni mentek" – nyilatkozott Ankie Spitzer, André Spitzer vívóedző özvegye.
Ankie Spitzer a merénylet huszadik évfordulóján, 1992-ben egy német televízióban bemutatott interjúban csalódottságát fejezte ki, amiért semmit sem tud a férjével fogva tartása idején történtekről. Ezután egy névtelen személy nyolcvanoldalnyi rendőrségi jegyzőkönyvet küldött neki. Ezek birtokában ügyvédje útján nyomást gyakorolt a német hatóságokra, amelyek ennek hatására átadták az ügyről készített iratokat és fényképeket.
A családok azóta elsősorban az áldozatokról való megemlékezésre összpontosítják erőfeszítéseiket. Idén a Nemzetközi Olimpiai Bizottság új elnökével, Thomas Bachhal megállapodás született egy új, állandó emlékmű megalkotásáról Münchenben.
A 2016-os nyári olimpián Rio de Janieróban főhajtást terveznek az olimpiákon elhunyt összes sportoló emlékére, de a rokonok a müncheni vérengzésről szóló külön megemlékezésért lobbiznak, arra hivatkozva, hogy szeretteik nem egyszerűen meghaltak, hanem egy terrormerénylet áldozatai voltak.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Rovataink a Facebookon