Nyolcvanéves a futball utolsó gentlemanje
További Alapvonal cikkek
- Új találmányával mentené meg a magyar labdarúgást ifj. Albert Flórián
- Nagy érdeklődésre számot tartó programot indított a Magyar Olimpiai Bizottság
- A műholdas nyomkövetés mentette meg az életét a vitorlásverseny egyik résztvevőjének a Balatonon
- Andrásfi Tibor, Gémesi Csanád, Siklósi Gergely és Ekler Luca az olimpia értékeit népszerűsítették
- Szabadidős sportolók foglalták el a Nemzeti Atlétikai Központot
Október 11-én nyolcvanéves Sir Robert, vagy ahogy a világ ismeri, Bobby Charlton aranylabdás, világbajnok angol futballista, a fair play-szellem megtestesítője. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja.
A családjában nagy hagyományai voltak a futballnak, anyjának négy neves angol játékos fiútestvére volt, unokatestvére volt a Newcastle legendás játékosa, Jackie Muilburn, és Bobby testvére, Jackie is világbajnok lett 1966-ban.
Bobbyra tizenöt éves korában figyelt fel a Manchester United egyik tehetségek után kutató ügynöke, aki a legenda szerint ezt mondta anyjának: „Asszonyom, a fia még nem lesz nagykorú, amikor már Anglia válogatottjában fog játszani". Anyja azonban nem hitt a jóslatban (amely mellesleg beigazolódott, hiszen Bobby tizenhét évesen már fjúsági válogatott volt), ezért csak azzal a feltétellel engedte meg, hogy fia profi legyen, ha előbb kitanul egy szakmát.
Ő el is kezdte a villanyszerelést tanulni, de tizenhat évesen leigazolta a Manchester United, ahol aztán két évtizedig maradt. Első edzője Matt Busby volt, az ő tanácsára jelentkezett a hadsereg ellátó szolgálatába.
(1957-ben, 1965-ben és 1967-ben angol bajnok lett, 1963-ban FA-kupát nyert, és 1968-ban a Bajnokcsapatok Európa Kupáját is megnyerte, csapatkapitányként a londoni döntőben két gólt szerzett, a portugál Benfica 4-1-re verték.
Két klubrekordja már nincs meg, 2008-ban Ryan Giggs lett a legtöbbet játszó manchesteri, Wayne Rooney pedig a gólcsúcsát javította meg.
Az angol válogatottban 106-szor szerepelt, 49 lőtt góljával ma is a második legeredményesebb angol válogatott játékos (itt is Wayne Rooney mögött). Tagja volt az 1966-ban hazai pályán világbajnok csapatnak, a tornán háromszor talált be, és bekerült a vb álomcsapatába, 1971-ben és 1973-ban világválogatott volt. Többször játszott a magyarok ellen is, akiket nemes ellenfeleknek tart, 1962-ben ő is a pályán volt, amikor a chilei világbajnokságon 2-1-es vereséget szenvedtek a magyar csapattól. Sir Bobby nemrégiben bevallotta: amikor 1966-ban a Wembley Stadion gyepén magasba emelte a Világkupát, már tudta: az ő életében ezt a sikert nem ismétli meg az angol válogatott.
Angliában 1966-ban és 1967-ben az év játékosának választották, 1966-ban elnyerte a legjobb európai játékosnak járó Aranylabdát is. E kitüntetésre a következő évben is jelölték, de második lett Albert Flórián mögött. Az első osztálytól és a Manchestertől elbúcsúzva az alsóbb osztályú Preston North End, majd a Waterford menedzsere lett, néha még játszott is. Az edzősködéssel felhagyva 1983-ban a Wigan Athletic igazgatója, majd 1984-től a Manchester United FC igazgatója, később tiszteletbeli igazgatója volt.
A balesetben nyolc játékos, tizenöt csapatvezető és újságíró vesztette életét, Bobby Charlton csodával határos szinte sérülést sem szenvedett. „Soha nem múló fájdalom, soha nem feledhető tragédia" – vallja még ma is megtörten, ha a balesetről faggatják, de elismeri: ez volt egyben élete legszerencsésebb napja is.
Minden idők egyik legjobb angol labdarúgóját 1994-ben ütötte lovaggá II. Erzsébet királynő. A késedelem oka az volt, hogy korábban csak a kormány javasolhatott kitüntetendőket az uralkodónak, és ekkor tették lehetővé, hogy évente tíz lovagi címet közönségszavazatok alapján ítéljenek oda. Sir Bobby népszerűségére jellemző, hogy már első körben bekerült a nyertesek közé. 2008-ban elnyerte a rangos BBC Sport által adományozott Az év Sportolója Életműdíjat, hat éve a közönségszavazatok alapján minden idők legjobb Manchester United játékosainak listáján a negyedik helyen végzett Ryan Giggs, Eric Cantona és George Best mögött.
Sir Bobby Charlton mindent megnyert, amit meg lehet nyerni. Ő azonban több egyszerű futball-legendánál: a lovagiasság és a sportszerűség erényeinek megtestesítője, az egyik utolsó gentleman volt a futballpályán.
Ma is jó egészségnek örvend, járja a világot és népszerűsíti a labdarúgást. Kampányolt 2006-ban a britek olimpiai pályázata mellett, 2012-ben az olimpiai fáklya országjáró útja során ő is tagja volt a váltónak, a Manchester United stadionja előtt vitte a lángot.
Rovataink a Facebookon