Nem így akarta, de az egész Szovjetuniónak beintett a moszkvai olimpián

A moszkvai olimpián egy rúdugró beintéséből diplomáciai botrány lett. A mozdulat, amit álságosan görccsel próbáltak magyarázni, a lengyel ellenállás szimbólumává vált.

Az 1980-as moszkvai olimpia már indulása előtt nagypolitikától volt terhelt. Mivel a Szovjetunió bevonult a hadseregével Afganisztánba, az Egyesült Államok vezetésével a nyugati országok jó része bojkottálta az olimpiát, arra hivatkozva, hogy a rendező ország nem állhat háborúban.

A csonka olimpián résztvevők között is volt törés, a keleti blokk országaiban is mindenkinek elege volt már a szovjet befolyástól, a lengyel ellenzéki mozgalmak is ekkor éledeztek. Wladyslaw Kozakiewicz balhéja nem politikai indíttatású volt, egyszerűen elege lett a rúdugrás döntőjében a szovjet szurkolókból, akik minden kísérleténél füttyögtek, pisszegtek, lehurrogták, hátha ront, és akkor jobb esélyei lesznek a hazai Konsztantyin Volkovnak.

A műsorközlő három nyelven is próbálta lecsendesíteni a szurkolókat, az oroszok mellett természetesen a lengyelek és a franciák is hangoskodtak, de semmi eredménye nem lett a felszólításnak. De végül is mindegy volt. Kozakiewiczet nem lehetett megzavarni, új világcsúccsal, 578 centiméterrel nyerte a rúdugrást. Olimpián korábban csak egyszer, még 1920-ban nyertek világrekorddal.

A győztes kísérlete, – ez még 574 centin volt, amit Volkov nem vitt át – , után talpra ugrott, és az ünneplést a szovjet szurkolóknak küldött beintéssel kezdte. Így törlesztett az órákon át tartó szemétkedésükért. A felvételek körbejárták a világot, de a Szovjetunióban és a többi szocialista országban megjelenő újságokban nyoma sem volt Kozakiewicz beintésének. A külvilág felé nem létezett a botrány.

A mozdulatról persze nem feledkeztek meg, a szovjet nagykövet az olimpia után azt követelte a lengyel kormánytól, hogy fosszák meg Kozakiewiczet az érmétől, mert a rúdugró megsértette a szovjet embereket. Az igény meglehetősen szokatlan volt, egyrészt nem az országok veszik el az érmeket, másrészt a nem megfelelő viselkedéssel nem vétett a szabályok ellen. Harmadrészt a lengyelek sem voltak hülyék, egy olimpiai aranyról még a nagy testvér kérésére sem akartak lemondani. Elutasító nyilatkozatuk azért elég cinikusra sikerült, a beintés szerintük nem is volt beintés, Kozakiewicz jobb karját a görcs rángatta, a ballal meg csak odakapott.

Bár a hivatalos média elhallgatta a Kozakiewicz-botrányt, a szamizdatokban mindenhol ott volt a rúdugró fotója, nem csak sportteljesítménye miatt lett nemzeti hős, az ellenállót is látták benne. A beintése (aminek Kozakiewicz-mozdulat lett a neve), ezért válhatott a nem sokkal később induló Szolidaritás mozgalom jelképéve. 

A rúdugró ugyan megtarthatta az érmét, de a botránya nem maradt büntetlenül, a moszkvai olimpia után sokáig nem utazhatott el külföldi versenyekre. Amikor visszatért, nem tudta megközelíteni korábbi eredményeit, 1983-ban Budapesten kilencedik lett a fedettpályás Eb-n, majd egy év múlva vissza Moszkvába is visszatért, 1984-ben a keleti blokk bojkottálta az olimpiát, ezért egy ellenversenyt rendeztek. Kozakiewicz itt már csak hatodik lett. Ez volt utolsó nagy versenye lengyelként, 1985-ben az NSZK-ba emigrált, ahol kétszer országos bajnok is lett. 

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!