Úgy dirigált a kispadon, mintha angyalok futballoznának
További Alapvonal cikkek
- Hogyan lehet aktívabbá tenni az iskolásokat?
- Új találmányával mentené meg a magyar labdarúgást ifj. Albert Flórián
- Nagy érdeklődésre számot tartó programot indított a Magyar Olimpiai Bizottság
- A műholdas nyomkövetés mentette meg az életét a vitorlásverseny egyik résztvevőjének a Balatonon
- Andrásfi Tibor, Gémesi Csanád, Siklósi Gergely és Ekler Luca az olimpia értékeit népszerűsítették
A közelmúltban, november 22-én töltötte be 70. életévét Radomir Antic, a szerbek egykori futballkapitánya, aki azzal a nem mindennapi bravúrral büszkélkedhet, hogy egyedüli edzőként irányíthatta a Real Madrid, az Atlético Madrid és a Barcelona csapatát is. Kettőt közülük a káoszból vezetett ki, a harmadikkal pedig minden idők legjobb eredményét érte el. Egy életút a Vajdaságból indulva Lutonon át Spanyolországig és Dél-Afrikáig.
Bajnok a Fenerbahcéval és legenda Lutonban
Amúgy is nagyon kevés azon edzők száma, akik a nagyobb bajnokságokban városi riválisokat és egy harmadik, az adott bajnokságban jelentős szerepet játszó csapatot készíthettek fel. A közelmúltból talán csak egyetlen ilyet lehet említeni.
A portugál válogatott jelenlegi kapitánya, Fernando Santos 1998 és 2001 között a Porto, 2003-2004-ben a Sporting CP és 2006-2007-ben a Benfica edzője volt. A három csapatnál összesen 238 meccsen ült a kispadon.
Antic a Vajdaságban, a Bánát középső részén Bégaszentgyörgy (Žitište) községben született 1948. november 22-én. Hatéves korában költöztek költözött Titovo Užicébe és itt indult el Antic labdarúgó karrierje is. A kőkemény védő hírében állt, nyolc évig szolgálta a Partizan Beogradot, amellyel bajnokságot is nyert. Aztán légiósnak állt és két szezonon át a Fenerbahcében, majd a Real Zaragozában volt, az előbbivel bajnok is lett. 1980-ban szerződtette az akkor másodosztályú csapat, a Luton Town.
Komoly szerepe volt abban, hogy a klub 1982-ben feljutott az első osztályba, abban meg még kulcsfontosságú, hogy 1983-ban ne essen ki. Az utolsó fordulóban kieső helyen álltak, akárcsak a Manchester City.
- A Citynek 47
- a Lutonnak 46 pontja volt.
A kiesési rangadót a City stadionjában vívták és Antic a 86. percben szerzett góljával eldöntötte a meccset, egyben a kiesést is. A Manchester City búcsúzott, a Luton bennmaradt, a város hősként ünnepelte a szerbet.
A válogatottságig is eljutott, igaz egyetlen meccsét a balszerencsének köszönhette. 1973. szeptember 26-án éppen Magyarország ellen játszottak a jugoszlávok felkészülési meccset. A csereként pályára lépő Franjo Vladic megsérült a 72. percben, így aztán Anticnak szóltak, aki egyetlen meccsén a cserének a cseréje volt.
1984-ben vonult vissza, de addigra már elvégezte Belgrádban, a Viša trenerska školában az edzőiskola első négyéves ciklusát. 36 éves korában már diplomás edzőként kezdett a Partizan kispadján, Nenad Bejkovic, majd Fahrudin Juszufi edző munkáját segítette és egymás után kétszer is bajnoki címet nyert.
Vujadin Boskov, a mentor
Érdekes párhuzamot jelentett karrierje elején a legendás Vujadin Boskov. Ő javasolta Anticot a Real Zaragoza kispadjára, majd Boskov ajánlotta be a Real Madridhoz is. Az éppen a La Ligába feljutott Zaragoza szerény klub volt, kiöregedett spanyol válogatottakkal (Juan Senor), tehetséges, de még fiatal játékosokkal (Francisco Villaroya, Juan Vizcayino), valamint az európai karrierjét éppen Zaragozában kezdő paraguayi kapus, José Luis Chilavert.
Az eleje nem volt túl fényes, egymás után jöttek a rossz eredmények, és a csapat gyorsan a kieső zónában találta magát. Aztán Antic megtalálta helyes utat, a győzelmekhez vezető taktikát és a szezon végére az élmezőnybe tornázta fel magát a csapat. Egészen az UEFA-kupát érő helyig ötödik helyig.
A kupában aztán két kört mentek, a Hamburg hosszabbításban verte ki Antic csapatát. A következő idényen már nem ment annyira jól, csak a középmezőnyben, a kilencedik helyen végeztek. Talán maradt is volna Zaragozában, ha nem kap egy hihetetlen felkérést.
A széteséstől mentette meg a Realt
A Real Madrid úgy vágott neki az 1990-91-es szezonnak, hogy előtte egymás után ötször nyerte meg a bajnokságot. Novemberre mégis eluralkodott a káosz a Bernabeuban. Egymás után jöttek a vereségek és nagyon gyorsan felmondtak John Toschaknak.
Alfredo di Stéfano következett, a legendának a Szpartak Moszkva elleni BEK-vereség után mondtak fel. Az elnök Ramón Mendoza ekkor felhívta Anticot. Ilyen hívásra pedig nem lehetett nemet mondani és Anticcsal feltámadt a Real, a következő 12 bajnokiból csak kettőt nem nyert meg és a nagy rohanás végén a harmadik helyre jöttek fel a szezon végére.
A következő idényben olyan játékosakat szerzett meg, mint Robert Prosinecki a friss BEK-győztes Crvena Zvezdától, vagy Luis Enriquét a Sporting Gijontól.
Antic aztán szembesült a Real Madridra jellemző edzőpolitikával, a gyors kirúgással. Hiába vezette a bajnokságot a Barcelona előtt hét pont előnnyel, egy hárommeccses rossz széria végén, majd a Tenerife elleni győztes meccs után Mendóza felmondott a szerbnek. A helyére a holland Leo Beenhakkert hozták, akivel sikerült eladni az addigi előnyt, a Barcelona a szezon végén egy ponttal megelőzte örök riválisát és bajnok lett.
Oviedo volt a következő állomása, ahová megint megmentőként hívták, és Antic ismét bizonyított. Nem csak benntartotta a kiscsapatot az élvonalban, hanem a következő két idényben is jó eredményeket ért el vele. Erőn felül teljesítve kétszer is középmezőnyben végeztek.
Történelmi tett Madrid másik végén
Három idényre, majd később kétszer tüzet oltani hívták az Atlético Madridhoz. Remek meglátással ezúttal egy újabb honfitársát, Milinko Panticot hívta a csapatához a görög Panioniosztól. Sokan kinevették emiatt, de amikor a Copa del Rey döntőjében a szerb góljával nyertek a Barcelona ellen, éppen abban a stadionban, a zaragozai La Romeredában, ahonnan karrierje indult, akkor már sokan csak elismerően csettintettek.
Az Atlético két évtized után nyert végre valamit, a csapatban Diego Simeone, a klub mostani edzője uralta a középpályát azzal Vizcayinóval, akivel Antic Zaragozában dolgozott együtt.
A spanyol Marca akkori száma a híres osztrák karmesterhez, Herbert von Karajanhoz hasonlította Anticot, míg a csapata angyalként játszott minden héten. Az Atléti 1996-ban duplázott, bajnokság mellé (A Real Madridra 17 pontot verve) a kupát is megnyerte, sem előtte, sem azóta nem volt ilyen sikere a klubnak, bajnok is csak egyszer, 2014-ben lett, Antic tanítványa, Simeone rakta össze már a csapatot.
A bajnokság és a kupa egyszerre volt Antic karrierjének legnagyobb sikere.
Bukás után újabb bukás
Bár egy ötödik, majd egy hetedik helyezés után elengedték, kétszer is visszahívták. Előbb Arrigo Sacchi, majd Claudio Ranieri helyére. Amit felépített korábban, az 2000-ben hullott szét atomjaira. Bár a lehetőségeket maximálisan kihasználta, így is nehezen élte meg, hogy az Atlético végül a 19. helyen végzett és kiesett az élvonalból.
Visszamenekült Oviedóba, de újabb arculcsapásként élte meg az újabb kiesést. Ráadásul ezúttal az a kifinomult érzéke is cserben hagyta, ami a játékospiacon addig jellemezte. Azt a Stan Collymore-t hozta el a Bradfordtól, aki aztán sem fizikailag, sem mentálisan nem illett a csapatba, majd egyik napról a másikra hagyta ott a klubot. Egész egyszerűen eltűnt, majd napokkal később közleményben tudatta, hogy visszavonul.
Iniesta és Xavi miatt máig hálásak neki
Ez a két szezon annyira megviselte Anticot, hogy jó időre visszavonult, bár a klubok sem bombázták őt ajánlatokkal.
2003 januárjában Joan Gaspar, a Barcelona akkor elnöke vetette fel, hogy a szerb lenne a legalkalmasabb a kirúgott Louis van Gaal helyére.
Antic a 15. helyen vette át a csapatot. Mivel a játékoskeretet örökölte, így szerkezeti változtatásokat hajtott végre, ami ismét sikerre vitte. Két fiatalnak, a kapus Victor Valdésnek és Andrés Iniestának szavazott több bizalmat, míg Xavit felmentette a védekező feladatai alól, hogy a kreativitását a pálya középső részén kamatoztassa.
A BL-negyeddöntőt a Juventusszal szemben elbukták, de a csapatot végül sikerült a 6. helyre felhozni. Hiába volt sikeres az egyetlen barcelonai (fél)szezonja, Gaspar helyett közben Joan Laporta lett a Barca elnöke, akinek egészen más elgondolásai voltak a vezetői edzői posztra, így aztán Antic ment, Frank Rijkaard pedig érkezett a Camp Nouba.
2004 januárjában a Celta Vigo érezte úgy, hogy Anticcsal menekülhet meg a kieséstől. De később kiderült, az akkori feltételek egyáltalán nem voltak adottak egy első osztály szerepléshez. Anticnak nem sikerült a megmentő szerep, a Celta a 19. helyen zárt, a szakember pedig a szezon végén távozott. Egy interjúban aztán elmondta, soha többé nem fog csapatot átvenni a szezon közben. Nem is volt után számottevő munkája klubcsapat élén.
Dél-Afrikában ért véget az út
Jugoszlávia feloszlása után szinte mindig szóba került Antic neve a szerb válogatott kispadján, de csak 2008. augusztusában vállalta el a feladatot. A cél, kijutni a 2010-es világbajnokságra, amiért Antic 300 ezer eurós fizetése mellé még 500 ezres bónuszt is kapott. A szerbek végül a harmadik kalapból, a franciákat is megelőzve, csoportelsőként jutottak ki a dél-afrikai vb-re.
Kiváló szerb csapat volt, olyan játékosokkal, mint Branislav Ivanovic, Nemanja Vidic, Dejan Stankovic, Marko Pantelic, Nikola Zigic, vagy a korábbi Vidi-játékos Danko Lazovic, mégis csak a csalódást keltő csoportutolsó hely jutott Anticéknak.
Vereség Ghánától és Ausztráliától, és a németek ellen 1-0-s meglepetésgyőzelem így kevésnek bizonyult. Bár a 2012-es Eb-selejtezőket még vele kezdte a válogatott, a szlovénok elleni 1-1 után kirúgták, amire Antic beperelte a szövetséget.
Később Kínában dolgozott még másfél évet, de ezek már többnyire nem a sikerekről szóltak.
Jelzésértékű, hogy épp félúton lakik a Bernabeu és a Vicente Calderón stadionok között,
ha éppen nem a Marbellán található nyaralójában van éppen.
Spanyolország és Madrid örök szerelme maradt, ahogy az ottani futball is, amelyet 20 éven át leginkább a sikerek övezték.
Borítókép: Andrej Isakovic / AFP.
Rovataink a Facebookon