Vb-győztes egységen változtattak, történelmi olimpiai aranyat nyertek

1968-ban volt először olimpiai érmes a magyar kajak négyes, utána nem sikerült négy hasonlóan kiemelkedő képességű versenyzőt találni. 1988-ban történelmi aranyat láthattunk, mert a magyar egység nagy fölénnyel verte a szovjeteket. Ez volt Magyarország 11. aranyérme a szöuli olimpián, amivel a nemzetek rangsorában a hatodik helyen végeztünk.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre. Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

Nem a semmiből jött ez az aranyérem, mert az 1986-os és az 1987-es világbajnokságon is aranyérmes volt a magyar négyes, mindkétszer a Gyulay–Csipes–Kovács–Fidel összeállításban versenyeztek, az egységben Gyulay volt a vezérevezős. A svédeknek, keletnémeteknek, lengyeleknek, szovjeteknek volt akkor nagyon erős hajójuk, rájuk kellett figyelni. 

De elsősorban persze saját magunkra is, és a kapitány elfogadta a Csipes és Gyulay meglátását, hogy Kovács Zoltánnal és Fidel Lászlóval nem garantált az aranyérem, mert nem tudtak alkalmazkodni az új lapátokhoz, a fejlődésük meg is tört, ezért ők ketten kikerültek a csapatból. Bekerült viszont Ábrahám Attila és Hódosi Sándor. Csipes úgy indokolt: ha négy ember kedveli egymást, és ha barátok, az csak megsokszorozza az erőt. Ettől még kockázatos lépés volt, mert soha nem indultak együtt nagy versenyen, élesben csak egy magyar bajnokságon próbálták ki az erejüket, akkor azonban nagyon jól mentek, és egyénileg is nagyon erős időket produkáltak.

Parti János kapitány nem akarta Hódosit vinni, mert korábban valami mindig megakadályozta a versenyzőt, hogy nagy eredményt érjen el. Horváth Zsolttal ezer párosban 1985-ben kétszeri korai rajt miatt kizárták, egy év múlva nem jutottak be a döntőbe. Csipessel ugyan 1987-ben nyert egy bronzot, de a 10 ezer méter nem olimpiai táv.

„Abban az évben kilencszer voltam doppingvizsgálaton, annyira nem hitték el, hogy jó lehetek. Pedig csak Angyal Zoltán módszereivel és az ő falkataktikájával készültünk fel. Nem volt olyan pillanat az edzésen, hogy ne versenyeztünk volna, húztuk egymást felfelé, mindenki jobb és gyorsabb akart lenni a másiknál. Nemcsak ezren, már ötven méteren is. Általában ezer métereket eveztünk, de azt tényleg egytől egyig ezerrel. Hát hogyne fejlődtünk volna. Ennyi volt a titok” – mondta Hódosi egy korábbi interjúnkban.

A győri Ábrahám Attila volt a legfiatalabb közülük, ő a katonaság miatt került 1986-ban a Honvédba, és ott ragadt. Halasztott az egyetemen, hogy fel tudjon készülni az olimpiára. Ő maga csodaszámba menőnek titulálta, hogy világbajnokokat kiszorítva kapta meg az esélyt az olimpiai indulásra. (Párosban Csipessel mentek, és lettek bronzérmesek ötszázon.)

Az olimpián az előfutamban és az elődöntőben is magabiztosan nyert a magyar egység. Előbb a nyugatnémeteket, majd a svédeket verték egyaránt három másodperccel. Az elődöntőben azonban a keletnémetek evezték a legjobb időt, ami jelezte: rájuk nem árt majd figyelni a döntőben sem.

Gyulay ötszázon elért aranyérme után váratlan kudarc jött. Csipes ugyan vezetett egyesben ezer méteren 750 méternél is, aztán történt vele valami, és végül az utolsó helyen ért célba. Ő sem tudott választ adni arra, mi történt, miért esett vissza.

Nem így lett. Hogy mi történt abban a néhány órában, Hódosi mesélte el. 

„Amikor láttam, hogy 750-nél első, hátra is fordultam, biztos voltam benne, hogy megnyeri. Aztán kilencedik lett, elfogyott a végére. Hát, nem csattantunk ki az örömtől. Bent az öltözőben nem volt vérszerződés, de amikor láttuk a leengedett Ferit, valahogy felmelegítettük. Talán a tüzet is visszahoztuk. Nekem és neki volt a legtöbb veszítenivalónk, mert Gyuzsó már egyéniben nyert, Attilának is volt egy bronza, amit Ferivel ért el, de Feri ennél nyilván többre vágyott.

Csak azt tudtam, bármi rosszul sül el, akkor azért én leszek a felelős, a nagypofájú, aki bekerült. Általánosságok jutnak eszembe, azokat mondtuk neki, alátesszük a hajót, nyomjuk majd hátulról, ne aggódjon.”

Szóval, jött a négyes küzdelme, az utolsó döntő a kajakpályán. A magyar hajó jól kezdett, 250 méternél a második helyen haladt, féltávnál a harmadik helyre csúszott vissza, igaz, nagyon kicsik voltak a különbségek. Az NDK-sok és szovjetek hasítottak az élen. A csapattagok nagyon nyugodtak voltak, mindannyian tudták, a táv második felében kell megnyerni a versenyt, és ötszáz méter után kell ritmust váltani.

Mintaszerűen meg is tették, szinte állva hagyták a két riválist, az előny fokozatos nőtt. Az akkori beszámoló azt a hasonlatot használta, mintha nedves lett volna a puskapor, és a gyutacs sem volt kiszárítva.

Száz méterrel a cél előtt még a szovjetek egy elkeseredett támadást indítottak, de már nem tudták megszorítani a száguldó magyar egységet. Nagy győzelem, történelmi, ami nagy motivációt jelentett a többi fiatal versenyzőnek, hogy érdemes a négyesre is figyelni.

A végeredmény:

1. Magyarország – 3:00,2
2. Szovjetunió – 3:01,4
3. NDK – 3:02,37

Évtizedekkel az olimpia után árulták el, hogy Gyulay bokája megsérült focizás közben, de eltitkolták, mert eredetileg tiltott volt nekik a futball és a kerékpározás is, minden olyan tevékenység, ami veszélybe sodorhatja a jó szereplést. Ebben a formációban megnyerték a soron következő két világbajnokságot (1989 és 1990), aztán felbomlott a csapat, de a szöuli aranyukat megünneplik minden évben október elején.

Csipes Ferenc még eljutott két olimpiára (1992 és 1996), kétszer volt az ezüstérmes négyes vezérevezőse. Pályafutása után szakosztályvezető, majd edző lett, 2009-ben ő vette át Kovács Katalin felkészítését, és Szabó Gabriella, valamint Kozák Danuta is nála készült fel a 2012-es olimpiára, amelyiken a magyar női négyes nyert. Lánya, Tamara, 2016-ban lett olimpiai bajnok.

Ábrahám Attila is ott volt a 92-es olimpián ezüstérmes hajóban. Belekóstolt a politikába: 2004-ben a sportért felelős államtitkárnak nevezték ki, 2006 júliusáig töltötte be a posztot. Volt később az MKKSZ főtitkára is.

Hódosi Sándor vonult vissza a legkorábban, 1992-re már eltávolodott a sportágtól. Vállalkozni kezdett, de nem járt sok sikerrel, jelenleg Amerikában él. Gyulay Zsoltról ebben a cikkben írtunk.

(Borítókép:  Képes Sport, 1988. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)1988-12-13 / 50-52. szám /  Arcanum adatbázis )