Érdekel a sport? Szereted a sikersztorikat?
Most 184 olimpiai arany történetét olvashatod el féláron!
Athén régi repteréből előbb olimpiai helyszín, majd menekülttábor lett
További Alapvonal cikkek
- „Az én időmben abból a tíz gyerekből, amelyik bement a medencébe, nyolc győzni akart, most egy”
- A fiatalok digitális elvonási tünetei miatt edzés közben már indokolt szünetet tartani
- Vetélkedősorozattal népszerűsítik az olimpiát, és állítanak emléket a magyar sikereknek
- Már mi vagyunk Imre Bence szülei, nem pedig ő a mi gyerekünk
- Megkezdte működését a Röplabda Specifikus Módszertani Központ
Több hónapnyi korlátozás után már kezd helyreállni a légiközlekedés az athéni Elefthériosz Venizélosz nemzetközi repülőtéren, ám húsz kilométerrel arrébb, a város régi repülőterén mintha a 2004-es olimpia óta megállt volna az idő. Az Athéntól délre, a tengerparton fekvő Ellinikon (néhol Hellinikonnak is hívják) repülőtér 1938-tól 2001-ig volt a város egyetlen reptere. Az évtizedek alatt egyre elavultabbá váltó reptér utasforgalma már a 13 milliót is meghaladta, amikor 2001. március 30-án bezárták.
Az turisták növekvő száma és a 2004-es nyári olimpiai és paralimpia miatt a városnak szüksége volt egy új és modern reptérre, míg a bezárt Ellinikonnak az olimpia rendezésében szántak szerepet. Az egykori reptér északi részén, a futópályák helyén alakították ki a játékok egyik versenyhelyszínét, a Hellinikon Olimpiai Komplexumot.
Itt épült fel a szlalomkajakpálya, a gyeplabdastadion, a baseball- és softballstadion is. A vívóversenyek helyszíne az egykori reptér nyugati terminálja volt, ahol Nagy Tímea második olimpiai aranyérmét nyerte. A kosár- és kézilabdameccseket pedig egy hangárból átalakított, 15 ezres arénában tartották.
A felsoroltak közül – a kosárlabda kivételével - egyik sem az a kimondott görög nemzeti sport, viszont ezek a létesítmények nem mobil elemekből épültek fel, így az olimpiai után is ott maradtak, holott már alig volt szükség ezekre. Így a kihasználatlanul álló, magukra hagyott stadionok és pályák idővel az enyészeté lettek. Pedig több terv is készült a mintegy 1500 hektáros barnamezős terület hasznosításáról, de a 2008-as gazdasági, majd az elhúzódó görög adósságválság miatt ezekből végül semmi sem lett.
A baseballstadiont futballpályává alakították át, és 2007-től 2014-ig a Ethnikosz Pireusz itt játszotta a hazai meccseit a görög harmad- és negyedosztályban. Az egykori softballstadionban néhány koncertet tartottak később, a szlalomkajakpályát pedig 2014-ben végleg használaton kívül helyzeték.
Ugyancsak 2014-ben, egy befektetői konzorcium 915 millió eurós fejlesztési megállapodást írt alá az adósságban úszó görög állammal a területről. Az elképzelések szerint európai egyik legnagyobb tengerparti üdülőhelyévé változtatták volna a környéket, luxus lakóparkokat és szállodákat, kaszinót és bevásárlóközpontot is álmodtak ide, de a politika és bürokrácia útvesztőjében ez a terv is elakadt eddig.
Négy évvel ezelőtt, a menekültválság idején új funkciója lett az elhagyatott reptérnek, az egyik részén egy több ezres menekülttábort hoztak létre az Afrikából és Ázsiából érkezők. A gyeplabdastadion ideiglenesen háromezer ember szálláshelyévé változott, és az egykori terminálépületbe afgán és pakisztáni családok költöztek be. Az Ellinikon eredeti funkciójára a már megszűnt görög légitársaság, az Olympic Airways rozsdásodó gépei emlékeztetnek még.
Felhasznált cikkek:
- The Greek airport that was left to fall apart (CNN)
- Athens 2004 Olympics: what happened after the athletes went home? (The Guardian)
(Borítókép: Ellinikon repülőtér 2017-ben. Fotó: Angelos Tzortzinis/picture alliance / Getty Images Hungary)
Rovataink a Facebookon