Jobban féltik, mint a húgukat, akkora tehetség

Leonard Fournette miatt izgul most egész Amerika, és háborog a konzervatív szabályok miatt. Az LSU-ban játszó húszéves amerikaifutballista akkora tehetség, hogy Adrian Peterson óta nem láttak ilyet.  A 2014-es osztály legnagyobb ígéreteként került az LSU-hoz, csak elsőéves középiskolás volt, amikor befutott az ösztöndíj-ajánlat. Maradt szülőállamában Louisianában, és az LSU-nál a hetes számot kapta, hogy ezzel tisztelegjen a New Orleans-i hetedik kerület előtt, ahol lakott a családjával, mielőtt jött a Katrina hurrikán. 

A második egyetemi évét egészen elképesztő futóstatisztikákkal kezdte meg, d e így sem mehet az év végén az NFL-be, mert a profiliga szigorú szabályai akkor sem engednék meg ezt, ha idén a világon minden rekordot megdöntene, és mindent megnyerne.

A kikötés egyszerű: a középiskola után három évnek kell eltelnie , hogy valakiből profi válhasson. Fournette mondjuk eddig egy árva szóval nem jelezte, hogy eszébe jutott volna az NFL-be dobbantani, inkább a sportkedvelők és az amerikai média aggódik, hogy míg az NFL-re vár,

• olyan súlyosan megsérül, hogy bukja a profi karrierjét
• úgy keres rajta mindenki más egy rakás pénzt, hogy közben ő maga semmit sem kap az NCAA amatőr sportra vonatkozó szigorú szabályai miatt. 

Az előbbire elrettentő példa az a Marcus Lattimore, aki az utóbbi évek egyik legnagyobb egyetemi futótehetsége volt, ám egy szerelés után szétment a térde, és bár így is elvitte a San Francisco 49ers, de sosem lett belőle profi amerikaifutballista. Visszavonult, és otthon, South Carolinában alapítványával gyerekekkel foglalkozik. 

Szeptember végén pedig a Los Angeles-i UCLA-n játszó Myles Jack linebacker dőlt ki az egész szezonra térdsérülés miatt. Nem sokkal később bejelentette, hogy bár még játszhatna az egyetemi csapatban, de már nem tér vissza, inkább sérülten benevez az NFL-draftra. Kell a pénz, miután az egyetemi évek során a sportösztöndíj a jutalom, fizetést nem kaphatnak a játékosok. 

Tényleg akkora szám?

De miért ekkora az őrület Fournette körül, akit mindenki egy nagypofájú hülyegyereknek könyvelt el, miután első egyetemi touchdownja után a Heisman-trófeára (ez az amit minden évben a legjobb egyetemi játékos kap) emlékeztető pózba vágta magát tavaly? Leginkább azért, mert a második évében eddig annyira kilóg az egyetemi mezőnyből, mintha nála évekkel fiatalabb védőkkel játszana. A legutóbbi idény óta még több izmot pakolt magára, most tart ott, hogy 

Ami figyelemreméltó, hogy mérete ellenére olyan könnyedséggel mozog, vált irányt, mintha 10 kilóval és 10 centivel lenne alacsonyabb. A legnagyobb műsort eddig a bajnokság harmadik hetén, az Auburn ellen csinálta, amikor úgy ment, mintha valaki a profik közül ugrott volna be. 

Fournette-nek brutális a fizikuma, simán lepattannak róla a szerelési kísérletek, az első kontakt után bőven termeli még a yardokat, és ha megnyílik előtte a terület, akkor nem lehet megfogni.

Az Auburn elleni meccsen úgy játszottak ellene a védők, mintha eleve meg lettek volna félemlítve, bár azóta kiderült, hogy az a védelem ezer sebből vérzik.

Mindenesetre az LSU-játékos a többi csapatot tovább terrorizálta. A Syracuse ellen 244 yardot jegyzett, majd az Eastern Michigan ellen 233-mal zárt, és mindez azt jelentette, hogy az Auburnnek bevitt 228 yardjával együtt ő lett az első a futókban erős SEC konferencia történetében, aki zsinórban három meccsen 200 yard fölött zárt. Négy meccsen eddig 864 yardot szerzett, tavaly összesen 1034-nel végzett, és bár az igazán kemény védelmek ellen csak ezután lép majd pályára, de vannak, akik szerint a következő egyetemi évében már nem itt kellene játszania.

Mármint fognia kéne magát, és kihagyni egy évet, hogy aztán a 2017-es NFL-drafton elvigyék, így biztosan nem sérül meg azért, mert túlhasználják, elvégre az LSU támadójátéka ebben a szezonban egyértelműen rá lett felépítve. És mivel gamechanger, ezért ez jövőre se változik majd.

De ugyanúgy megvan a kockázat abban is, ha valaki egy évet kihagy. Egyrészt semmi garancia nincs arra, hogy a draftértéke nem csökken, mivel a csapatok jobb szívvel draftolnak le olyan játékost, aki az előző évet a pályán töltötte, másrészt a hozzáállása miatt is kikezdhetnék. Ugyanakkor tavaly az elkapó Dorial-Green Beckham volt kénytelen kihagyni egy évet, mert kitették az egyeteméről, és bár így is elsőkörös tehetségként emlegették, végül a másodikban vitte el a Tennessee Titans. 

A draftszabályokkal kapcsolatban gyakran hivatkoznak a játékosok fizikumának védelmére, de az LSU-játékos esetében például jól látszik, hogy több csapatban a védők egyszerűen nem az ő ligájában vannak. Erről mondta a Fournette miatt kirobbant vitában az NFL-sztár Adrian Peterson, hogy ha kizárólag a fizikumot nézik, akkor ő már középiskola után is simán mehetett volna a profik közé, tizenegy évvel ezelőtt: 

Nem akarok nagyképűnek tűnni, de úgy érzem, hogy a középiskola után simán játszhattam volna az NFL-ben. Néhányan azt mondták, fizikálisan nem álltam volna készen, de hát már az első évben versenyben voltam a Heisman-trófeáért, és nekem volt a legtöbb futott yardom a szezonban

A Vikings-játékos megemlített egy esetet, Maurice Clarettét, aki 2003-ban az Ohio State játékosa volt, és egyévnyi, amúgy pazarul sikerült egyetemi futball után összebalhézott a csapatával. Végül kivágták, majd perelt, hogy idő előtt nevezhessen az NFL draftra, első fokon nyert, ám másodfokon már visszavonták a korábbi döntést. Ezalatt Los Angelesbe költözött, ahol alkoholproblémái és depressziója lett. Csak egy évvel később, 2005-ben draftolták, de nem lett belőle tényező az NFL-ben. 

Nyilván a karakterproblémák is bejátszottak, de ez a példa is mutatja, hogy számtalan csapdája van egy kihagyott évnek. És akkor ott vannak az olyan esetek, mint tavaly a georgiás Todd Gurley, aki azért került bajba, mert kiderült, hogy néhány relikviát pénzért írt alá , és mivel ez az NCAA szabályainak ellentmond, ezért egy időre fel kellett függeszteni.  

De Fournette egyelőre nem tervez tüntetni a szabályok ellen. Az őt övező őrület hatására csak annyit írt twitterén, hogy akkor sem lépne le, ha süllyedne a hajó, és soha nem hagyná hátra a társait. A sikeréhez elengedhetetlen támadófal is ugyanígy tiszteli, a csapat egyik védőjátékosa azt mondta róla, hogy a falemberek úgy vigyáznak Fournette-re, mintha a lánytestvérük lenne: senki sem érhet hozzá. 

Az edzője, Les Miles is azt mondta, a futósztárjáról nem tudja elképzelni, hogy egy évre pihenőre menjen, és ne segítse társait.

Jobb, mint a legendás elődök?

Az NFL-megfigyelők Fournette-et az első körbe várják a 2017-es drafton, aminek nyilván 2015 őszén nem sok értelme van, mert bármi lehet, ez sokkal inkább értékjelző. Vannak olyanok, akik szerint fizikálisan már most készen állna, hogy a profiligában játsszon, a legendás Hershel Walker is azt nyilatkozta, hogy Fournette jobb, mint ő volt, mert bírja az ütéseket, és nem lehet megállítani. 

Ezek után valószínűleg Fournette-tel nem lesz az, hogy a harmadik évében nem lép pályára, viszont a kérdés ettől még marad, hogy egy fiatal sportolónak mikor érdemes a profi életre váltania. 

Az európai fociban erre nincs különösebb megkötés, valaki simán bemutatkozhat 16-17 évesen is a nagyok között, az amerikai major sportokban viszont teljesen más a helyzet, és komoly megkötések vannak.

Az NHL még viszonylag megengedő, ott tizennyolc éves kortól bárki profi lehet, az NBA-ben viszont szigorítottak az évek során.

Kobe Bryant és LeBron James is középiskola után került az NBA-be, előbbinek elsősorban a csapatba illeszkedéssel voltak problémái. Aztán az NBA idővel úgy döntött, hogy nem túl jó dolog az, hogy a játékosmegfigyelők középiskolások körül legyeskednek, és amúgy sem biztos, hogy abban a korban az ember készen áll a profi életre, és az azzal járó hírnevet kezelni tudja. A jelenlegi szabály szerint a játékosoknak most legalább egy évet el kell tölteniük középiskola után, vagy legalább a 19. évüket be kell tölteniük, hogy draftolhassák őket. 

NFL-draftra pedig akkor nevezhet valaki, ha legalább három év eltelt azóta, hogy elhagyta a középiskolát, de még akkor is engedélyt kell kérnie. Egyelőre nem úgy néz ki, hogy ezen a szabályon Fournette miatt változtatnának. 

Így valószínűleg még egy évig biztosan nem kap pénzt, és ott a kockázat is, hogy megsérül, mert húzóemberként a terhelése radikálisan nem fog csökkenni. Ha a térde szétmegy, benne van a pakliban, hogy a komoly profi pályafutást is bukja, miközben az egyetemen semmi pénzt nem keresett.  És az is biztos, hogy egyre nagyobb figyelmet kap majd az ellenfelek védelmeitől, azaz egyre nagyobb lesz az esélye annak, hogy a térdszalagjai nem bírják. Ráadásul a futójátékos az a poszt, ahol a leghamarabb kopnak el a játékosok, egy statisztika szerint az NFL-ben nettó 3,1 egészséges éve van egy futójátékosnak. Sok minden szól tehát amellett, hogy kihagyjon egy évet, vagy pedig a szabályt kellene megváltoztatni, hogy egy ilyen tehetség minél hamarabb a legmagasabb szinten játszhasson. 

De érdemes azon is elgondolkozni, amit az edzője, Les Miles mondott: ezeknek a srácoknak már az is óriási élmény, hogy az egyetemi bajnokságban hétről-hétre 60-70-80 ezer ember előtt játszhatnak. Itthon elképzelni is nehéz, mennyire népszerű Amerikában az egyetemi amerikaifutball, óriási pénzek mozognak a közvetítési díjak miatt, az egyetemek is rengeteget kaszálnak, és az idén januárban a döntő is minden nézettségi rekordot megdöntött. 

Visszatérve Fournette-re, az oké, hogy az első egyetemi touchdownját Heisman-pózzal ünnepelte, de egy évre rá megmutatta, hogy minden esélye megvan a trófeára. A dolgok jelenlegi állása szerint két év múlva ilyenkor már az NFL-ben látjuk viszont, ha addig nem jön közbe semmi.