Egy év alatt három Hail Mary-t dobott, mi a titka?
További 120 yard cikkek
- Ebben az évezredben még nem fordult elő olyan az Egyesült Államokban, mint a hétvégén
- Rákos megbetegedés miatt kellett műteni a történelem egyik legjobb sportolóját
- Ilyen sem volt még: jövőre Berlinben is rendeznek NFL-mérkőzést
- Olimpiai csúccsal lett aranyérmes Párizsban, most kipróbálná magát a világ legerősebb ligájában
- Kiderült, mi okozta a fiatal sportoló halálát
Ami a kosárlabdában a győzelmet érő dudaszós tripla, a futballban a 94. percben szerzett győztes gól, az az amerikaifutballban a Hail Mary. A legnagyobb amerikaifutballos lutri viszonylag rövid időn belül harmadjára jött be a Green Bay Packers-irányító Aaron Rodgersnek: a félpályás passza ráadásul fordulópont volt a vasárnap éjszakai New York Giants elleni rájátszásmeccsen az NFL-ben. De mi történt pontosan, és mi Rodgers titka?
Vasárnap éjjel valójában csak annyi történt, hogy Rodgers néhány másodperccel az első félidő vége előtt kiosztott egy 49 yardos passzt, amiből touchdown lett. A félpályás passznál a védők arra számítottak, hogy Davante Adams próbálja majd meg leszedni a labdát, ezért koncentráltak rá elsősorban, végül aztán a mögöttük álló Randall Cobb kapta el, miután kicsit arrébb rakta a New York Giants egyik védőjét. A győzelem után Cobb is elismerte, hogy meglökte az egyik Giants-védőt. "Csak egy nagyon picit, és hát nem is dobtak rám zászlót" - mondta.
Egy ilyen kaotikus játéknál amúgy sem túl valószínű, hogy a bírók minden esetben kiszúrják az ehhez hasonló szabálytalanságokat, szóval Cobb megúszta, a Packersnek pedig nagyon jól jött a touchdown a szenvedős első félidő után.
A második félidőben aztán már beindultak, és 38-13-ra nyertek. Rodgers is arról beszélt a győzelem után, hogy lélektani fordulópontot jelentett az első félidő végi touchdown, mert előtte nem igazán ment nekik úgy, ahogy tervezték, viszont így lezárni egy félidőt mindennél többet dob egy csapat játékán.
A dolog több okból is figyelemreméltó. Egyrészt az esély, hogy ezekből az előre vágott hosszú passzokból touchdown legyen, úgy három-öt százalék körül lehet, másrészt Rodgers bő egy éven belül harmadjára csinált kisebb csodát ilyen helyzetekből.
A sorozat egy Detroit Lions elleni meccsel indult 2015 decemberében, amikor a meccs legvégén kétpontos hátrányban kaptak még egy lehetőséget. Rodgers egy 60 yardos bombát eresztett el az end zone felé, amit Richard Rodgersnek sikerült a védők elől lehalásznia, és a touchdownnal megnyerték a mérkőzést.
Néhány héttel később, már a rájátszásban jött a folyatás: az Arizona Cardinals ellen öt másodperccel a vége előtt hétpontos hátrányban voltak. Rodgers próbált időt adni az elkapóinak, hogy felérjenek, ezért kimozgott szélre, majd mielőtt még odaért volna hozzá az egyik védő, egészen lehetetlen testhelyzetből dobta át a félpályát, és a labdájával Jeff Janist találta meg. A touchdown után az extra pont is jó volt, így hosszabbításra mentették a mérkőzést, de a Cardinals nyert végül.
Eléggé földöntúlinak tűnik már az is, ahogy Rodgersnek ilyen helyzetekben elsül a karja, bár a dobóereje nem újdonság, mert szeptemberben is bizonyította, amikor 74 yardra hajította el a labdát. Akkor csak azért nem volt sikeres a passz, mert a célpontja ellen szabálytalankodtak.
A videókon az is látszik, hogy miután Rodgers beleáll a dobásokba, éles szögben ereszti el a labdát. "Szándékosan ívelem ilyen magasra, mert azt akarom, hogy a srácok biztosan felérjenek, és legyen idejük felugrani. A legfontosabb, hogy a támadófal elég időt adjon nekem, és amikor eleresztem a labdát, biztos lehessek abban, hogy olyan helyre megy, ahol képesek lesznek elkapni a csapattársaim. Nyilván nem fogják minden egyes alkalommal elkapni, de eddig egész sikeresek voltunk ebben" - mondta a vasárnapi meccs után. A falban Rodgerst védő Bryan Bulaga azt mondta, hogy a Giants védői valószínűleg rosszul ítélték meg, hogyan csapódik majd le a labda, ő maga is azt hitte, hogy az eredeti célpontnak, Davante Adamsnek megy.
Rodgerst amúgy látványosan jól védte a fala a vasárnapi meccsen is, volt úgy, hogy hét-nyolc másodpercig táncolt a labdával a passz előtt, de nem fértek oda hozzá a Giants-védők.
Honnan jön a Hail Mary név?
Egy 1975-ös rájátszásbeli meccsen a Dallas Cowboys-irányító Roger Staubach találta meg egyik elkapóját egy 50 yardos passzal a Minnesota Vikings ellen, amiből touchdown lett. A mérkőzés után a mélyen vallásos Staubach azt mondta a riportereknek a játékról, hogy "csak becsuktam a szemem, és elmormoltam egy üdvözlégy Máriát (Hail Maryt), és reméltem, hogy sikerül. Nyilván nem ez volt az első, hogy valaki így szerzett TD-t az amerikafutballban, de a terminus ezután terjedt el.
A vasárnap éjszakai Hail Mary-passz után a Packers-edző Mike McCarthy azt is elmondta, hogy szokták gyakorolni az ilyen hosszú passzos meccsvégi helyzeteket edzéseken is, viszont az is igaz, hogy legutóbb az alapszakasz negyedik vagy ötödik hetén történt ilyen a foglalkozásokon, vagyis október környékén.
Nyilván jócskán benne van a szerencsefaktor is, hogy Rodgersnek háromszor is bejött az elmúlt bő egy évben a Hail Mary, plusz több esetben a védők is kriminálisan védekeztek a feldobott labdák ellen. A Packersnek viszont nagyon jó önbizalomdózisként hatott a mostani, és az irányító is arról beszélt a továbbjutás után, hogy kezdik azt hinni, akárhányszor felpasszolják a labdát, jó esélyük lehet a touchdownra. Ennél több pedig nem kell egy rájátszásban.
A jövő héten ahhoz a Dallas Cowboyshoz mennek majd, ami az alapszakasz egyik legjobb csapata volt, ott már a főcsoportdöntő lesz a tét.
Rovataink a Facebookon