Aliz
7 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Betiltatnák a két órán belüli maraton mágikus cipőjét

2019-10-12T141300Z 1219922256 RC1892D9B700 RTRMADP 3 ATHLETICS-K
2019.10.19. 11:03
A múlt hétvégén maratonfutásban két eszméletlenül nagy eredmény is született. A férfiaknál Eliud Kipchoge egy kísérlet keretében a kétórás álomhatáron belül került, míg a nőknél Brigid Kosgei futott hatalmas világcsúcsot. Ezeket az eredményeket nem mindenki ünnepli, sokan úgy tartják, hogy nem a futók kerültek látványosan magasabb szintre, hanem csak a Nike egyik cipőmodellje okozza az ugrásszerű javulást.

Nem hoz izgalomba. Értelmetlen. Azt hiszem, már mindez a cipőről szól. Az életemet a sport integritásának szenteltem, de ez teljesen szembemegy vele. A tanácsadóim azt mondják, ne legyek negatív, amikor erről beszélek. De nem is akarok negatív lenni, hanem csak pontos

– mondta Kipchoge bécsi kísérlete előtt Yannis Pitsiladis fiziológus, aki már 2014-ben elindított egy projektet, amelyben a tudomány segítségével akarta áttörni a kétórás határt.

„Ez nem csökkenti Kipchoge érdemeit, de a maraton az utóbbi néhány évben időugrást vett a cipők technológiai változásának köszönhetően. Az a néhány atléta, akik durván 2:04-et, 2:05-öt tudtak négy éve, ma jelentősen gyorsabbak. Kipchogénél is ezt láttuk, ahogy Bekelénél is. És még többen így lesznek. Be kéne tiltani ezeket a cipőket? Valószínűleg igen” – írta Steve Magness, a Houston Egyetemen dolgozó futóedző és szakíró.

A sportban az edzésmódszerek folyamatosan fejlődnek, de elég jól követhetően az eredmények javulását sokszor technológiai újítások hajtották. A salaknál előnyösebb futni műanyagborításon, vagy például úszásban a feszített víztükrű medence is tizedmásodpercekkel gyorsabb időket eredményezett száz méteren, a rúdugrásban sem bambuszrudakat használnak már, és még rengeteg sportágat lehetne sorolni, ahol a sporteszközök, felszerelések, ruházatok fejlesztése javította érezhetően a teljesítményt.

A futócipők is szép evolúción mentek át, már senkinek sem jutna eszébe egyszerű, vékony talpú bőrcipőben futni, amikor válogatni lehet a modern csillapítórendszerekkel és alaposan kipárnázott, az energiamegmaradást segítő modellek közül. Eddig viszont talán egy cipőt sem ért akkora támadás, mint a Nike Vaporfly modelljét, illetve azok továbbfejlesztett változatait, amit túlontúl előnyös tulajdonságai miatt az úszásban már betiltott cápadresszhez is hasonlítanak.

Már 2016-ban is több elitfutó használta a Vaporflyt, de igazán nagy publicitást akkor kapott, amikor Kipchoge Lelisa Desisával és Zersenay Tadessével együtt először próbált meg két órán belül maratont futni. A monzai kísérlet egyik sarokpontja volt az új cipő (az egész kísérlet egy jó nagy reklámkampányként is felfogható), ami állítólag más modellekhez képest 4 százaléknyi előnyt biztosított. A legújabb verziója a Vaporfly Next% pedig már 5 százalékot is ad. A futással elég sokat foglalkozó sporttudós, Ross Tucker szerint a cipő olyan hatású lehet, mintha a futók egy gyenge, 1-1,5 százalékos lejtőn futnának.

cipo
Fotó: nike.com

Az elég robusztus, furcsa sarokformával bíró, magas talpú cipő kulcseleme a talpába épített karbonlemez, ami a leírások szerint úgy működik, mint egy katapult vagy rugó. Tucker több kutatást idézve azt mondta, hogy azok a futók, akik ezt a cipőt használtak laboratóriumi körülmények között 2,7-4 százalékkal kevesebb oxigént használtak fel, Volt olyan futó, aki arról számolt be, hogy a lábában később jelentkezett izomfáradtság más cipőkhöz képest. Mindent összevetve egy maratonon másfél-három percnyi javulás is elérhető vele.

Az idei maratonfutó országos bajnok, Jenkei Péter is Vaporflyt használ pár hónapja. „Az új cipő keresése közben nyilván felmerült a csúcsmodell választása, és úgy döntöttem, kipróbálom. Őszintén szólva előzetesen sem gondoltam, hogy 4%-ot tudna segíteni, de bíztam benne, hogy jó cipő. És utólag is ez a tapasztalatom. Ennek jó indikátora, hogy a versenyek közben egyszer sem jutott eszembe, hogy mi van a lábamon. A Budapest Félmaratonon és a Budapest Maratonon futottam benne. Csupa jó tapasztalatom van róla, de nem éreztem lényeges különbséget a korábbi - szintén Nike - versenycipőkhöz képest.

Ugyan Kipchoge hétvégén egy még tovább fejlesztett modellben futott, nekem mégis az a határozott véleményem, hogy nem emiatt futott két órán belül, szerintem semmiképp sem nyújtott neki unfair előnyt.”

Arra a Nike is hivatkozott, hogy a karbonlemezt más gyártók is alkalmazták már cipőikben, nem ők találták ki a technológiai újítást, de valamiért az övék minden eddiginél hatékonyabb. Ehhez a cipő középrészén található speciális hab is hozzájárulhat. A karbontechnológia már okozott problémákat atlétikában, az amputált sprintelt, Oscar Pistorius protéziseiről például megállapították, hogy jogosulatlan előnyt ad neki futás közben. Vajon egy cipőtalpba épített karbonlemez is kerülhet ebbe a kategóriába?

Futni még mindig a futóknak kell, de több tudós szerint már nem etikus az az előny, amit ezek a cipők tudnak, így legszívesebben betiltatnák. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) szabálykönyvében ugyan van a cipőkre vonatkozó passzus is, de eléggé általános, a konkrétumokat nélkülöző paragrafusról van szó. A síugráshoz képest, ahol minden évben külön leírások vannak például a ruházatra is, ahol milliméteres eltéréseket is büntethetnek, szinte nevetséges.

„Mindenfajta cipőnek mindenki számára elérhetőnek kell lennie az atlétika univerzalitása jegyében. A cipőket tilos úgy megalkotni, hogy azok sportszerűtlen segítséget adjanak az atlétáknak” – mondja ki az IAAF szabálykönyve.

Az IAAF azt is előírja, hogy a cipőknek általuk elfogadottnak kell lenniük, a Nike viszont arról számolt be, hogy a 2017-es Breaking2 projektnél, hogy semmilyen hivatalos jóváhagyási eljárásban nem vettek részt. A hozzáférhetőség sem minden esetben teljesült, például a 2016-os amerikai maratonválogatón sem. És talán ez lehet a legnagyobb jogos ellenérv is: aki nem ezt a márkát választja, kénytelen egyből kimutatható hátrányból indulni. Persze a „fegyverkezési verseny" a többi gyártót is nagyon hasonló cipők felé terelheti, és pár év múlva lehet, hogy ezek a viták feledésbe is merülnek.

A női világrekordot Kipchoge kétórás áttörése után egy nappal futó Kosgei eredetileg egy korábbi Vaporfly modellt akart használni, de aztán meggyőzte magát, hogy neki is olyat kell viselnie, amilyeneket Kipchoge és iramfutói húztak fel Bécsben. Ez a korábbiaknál is bizarrabb megjelenésű cipő még a piacon sincs, Alphafly-ként emlegetik. Elülső talprészén korongszerű illesztések jelentek meg, és feltételezések szerint már több karbonlemez van a talpába építve.

Jae Grueneke az új világrekorder mozgását elemezve arra jutott, hogy Kosgei futóstílusa teljesen átalakult (magasabbra emeli a térdét, medencéje előrébb került) bő egy év alatt, és ugyan nincsenek adatai ennek alátámasztására, de úgy véli, hogy a cipőnek is jó része van ebben, ugyanakkor azt gondolja, hogy a megváltozott mozgást nem lehet büntetlenül megúszni, túlterheléssel járhat.

A Colorado Egyetem munkatársa, Wouter Hoogkammer biomechnikai vizsgálatokat is végzett a cipővel, és részben ő is arra jutott, mint Grueneke. A kutató viszont úgy találta, hogy míg sokan azt gondolják, hogy a karbonlemez rugóként működik, nem emiatt igazán hatékony. Hoogkammer vizsgálata szerint a lemez segíti stabilizálni a bokaízületet, csökkenti a vádlik terhelését, ugyanakkor a lábujjak tartását javítja, és ezekből áll össze az energianyerés.

Az biztos, hogy a cipő tud valamit, hiszen a férfiaknál minden idők öt legjobb idejét Vaporflyban futották, és még a rivális Adidas által támogatott futók is gyakran ilyet húznak fel versenyen, eltüntetve a márkajelzést. Igaz, a Kipchoge előtti négy világrekorder pont nem Nike-ban futott.

Mások szerint viszont a maratonfutás fejlődése természetes utat követ, a futók versenytapasztalatai tolják ki újra és újra a határokat, például a gyakorlat bizonyította be azt is, hogy egy jó erős, 61 perc körüli első félmaraton után is lehet hasonló másodikat vagy még jobbat futni.

A vitát nehéz eldönteni, hiszen vannak olyan vélemények, hogy a mezítlábas futáshoz képest, már bármilyen cipő használatát tiltott teljesítményfokozásnak lehetne tekinteni.

Borítókép: Eliud Kipchoge Fotó: REUTERS/Leonhard Foeger