Az M4 Sport riportere valaha a világcsúcstartót fuvarozta
További Atlétika cikkek
- A világ élvonalában küzd az olimpiai ezüstérmes Halász Bence, de edzőjétől még jócskán elmarad
- Soha nem látott formátummal érkezik a világ egyik legambíciózusabb sporteseménye Budapestre
- Amikor nagyon tart valamitől, álmaiban is gerelyt hajít Kishegyes 20 éves büszkesége
- Sydney is csatlakozik a csúcskategóriás városok közé
- Doppinggyanúba keveredett az olimpiai ezüstérmes sportoló
Gőzerővel folyik a jövő évi budapesti atlétikai világbajnokságon szolgálatot teljesítő mintegy 2500 önkéntes toborzása, akik előtt példakép lehet Vásárhelyi Tamás, az M4 Sport sokoldalú és elismert tudású munkatársa. Barátai közül is kevesen tudják, hogy a 47 esztendős, könnyen felismerhető hangú kommentátor is megjárta az önkéntesek olykor meglepetéseket is tartogató útját, miközben életre szóló emlékekkel gazdagodott. Az SzPress Hírszolgálatnak adott nyilatkozatában először is egy immár közel negyedszázados „mentőakciójára” emlékezett, az 1998-as atlétikai Európa-bajnokságra, ahol a párjával együtt először kóstoltak bele az önkéntes szolgálattétel feladataiba.
A világbajnok beugró sofőrje volt
„Akkoriban a világversenyek házigazdái még nem voltak igazán jól felszerelkezve a telekommunikáció és a távközlés hordozható eszközeivel, ezért először azt sem tudtam, hogy fiú vagyok, vagy lány, amikor a ferihegyi légikikötő várójában egyszer csak elém toppant a kenyai születésű, de dán állampolgárként versenyző Wilson Kipketer, minden idők egyik legjobb középtávfutója, aki már akkor is kétszeres világbajnok volt, és a világcsúcsot is ő tartotta. Egyedül érkezett, csapat és kísérő nélkül, a mi napi listánkon még a neve sem szerepelt. Csak semmi pánik, mormoltam magamban, a szerencsétlenkedés bosszúságot okozott volna. Hivatalos szállítóeszköz éppen akkor nem várakozott a külföldről érkezőkre, ezért elsétáltunk a parkolóba, és ott beültettem a saját kocsimba. Kipketer a hátsó ülésen foglalt helyet, én meg igyekeztem szóval tartani és azt a látszatot kelteni, mintha tényleg az én feladatom lett volna a Hotel Stadionba szállítása. Utólag is büszke vagyok arra, hogy feltaláltam magamat, és ezzel kihúztam a slamasztikából az Eb logisztikáért felelős tagjait.”
Önkéntesnek sorozták be három olimpián is, 2004-ban Athénban frissítőket kellett osztogatnia, két évvel később a torinói téli ötkarikás versenyeken már az olimpiai médiaszolgálat tagjaként gyorsinterjúkat készíthetett, újabb nyolc év elteltével pedig Szocsiban a sajtóközponthoz tartozó úgynevezett vegyeszónában hasznosíthatta az idegennyelv-tudását és a rátermettségét.
„Egyszerű a magyarázata annak, hogy miért is jelentkezünk évre évre a párommal együtt önkéntesnek. Kíváncsiak voltunk arra, hogy mi minden történik a világversenyek tűzvonalában és a kulisszák mögött, még inkább azt a vágyunkat kielégítve, hogy a legnagyobb sztársportolók közvetlen közelébe kerülhessünk. Nem voltunk finnyásak, azt csináltuk, amit feladatul adtak, mindent és mindig alázattal, a kulimunkától sohasem riadtunk vissza.”
Mérnöki és közgazdászdiploma a fiókban
Két egyetemet is elvégzett, belekóstolt az informatika viharsebességgel fejlődő világába, miközben eurosportos külső munkatársként hozzákezdett a televíziós karrierjének a felépítéséhez. Tizenhat éve történt meg először, hogy a stúdióban egyedül maradt a mikrofonnal szemben, és bizonyíthatta az önállóságát. A sikeres tűzkeresztség után még sok idő telt el addig a napig, amíg főállású tévés munkát vállalhatott.
„Szeretem azt, amit csinálok, a magamnak kiadott belső vezényszó változatlanul a csak alázattal és szorgalommal, amihez olykor médiás csapatjátékosként még a betyárbecsületet is hozzá kell tenni. Ötszáznál is több sporttémájú könyvet gyűjtöttem össze, nem dísznek, hanem hasznos olvasmánynak, ha úgy tetszik, néha még tankönyvnek is. Évről évre újabb sportágak televíziós közvetítésének a részese lehetek, így például hosszabb ideje az atlétikában és a gyorskorcsolyában, újabban pedig az úszásban is. Ezek aztán az igazán pörgős sportágak, ahol minden pillanatban észnél kell lenni. A feladat komoly felkészülést igényel, az adatok sokaságába néha majdnem bele is zavarodok…”
Csak lelkesen és találékonyan
Biztos abban, hogy jól felkészült önkéntescsapat sorakozik majd fel a jövő nyár végi atlétikai világbajnokságon, amelynek a napokban már a jegyértékesítése is megkezdődött, azzal pedig a segítő szándékát igyekszik kifejezni, hogy ifjú utódait tanáccsal látja el.
„Semmi kifogásom az ellen, hogy sok tanuló azért is jelentkezik önkéntesnek, mert így egy csapásra az előírt közösségi szolgálatát is teljesíteni tudja, azonban így sem szabad megfeledkezni arról, hogy önkéntesnek lenni egyet jelent egy nagy közös cél megvalósításának a nemes feladatával. Amit nemcsak letudni kell, hanem szívvel és lélekkel is megtölteni. Az én felfogásom szerint egy világverseny közben nincs olyan helyzet, ami a semmittevésről szólna, a jó önkéntes akkor is hasznossá tudja tenni magát, ha éppen nincs megoldani való feladata. Ilyenkor lehet szóba elegyedni a külföldi tudósítókkal, gyakorolni a nyelvtudást, megkérdezni, hogy miben szorulnak segítségre, van-e valami miatt kifogásuk. Ezt értékelni fogják. Én ezt így csináltam, és örültem annak, ha kis jótettekkel zárultak az önkéntesnapjaim” – hangsúlyozta Vásárhelyi Tamás, aki az M4 Sport stábjának tagjaként a jövő évi budapesti világbajnokságon is mikrofonos tudósító lesz, de már most elmondhatja, hogy az év hazai csúcseseményének jegyértékesítéssel kapcsolatos információit az atletikaivilagbajnoksag.hu oldalon lehet megtalálni.
(borítókép: Vásárhelyi Tamás 2006-ban a téli olimpián. Fotó: Vásárhelyi Tamás)