Bubkáék világrekordjait segítette a magyar léc, ma nyugati multik bitorolják

Múlt hét pénteken egyszer csak megcsörrent a telefonom. Régi ismerősöm, Angyal János volt a vonal túlsó végén, egykoron maga is jeles atléta, hármasugró, Salgótarján mellett a somoskői panziótulajdonos, és nem mellesleg a világkarriert befutó A-P REKORD lécek szabadalmaztatója, gyártója. 

Figyelj csak, menj már rá a neten az uppsalai ugrógála streamjére, lehet, Mondo Duplantis megdönti a saját 621 centis világcsúcsát rúdugrásban! De nem ez a lényeg, hanem az én lécemet akarja átugrani! A jól látható végelemek félkör keresztmetszetű megoldása az én innovációs termékem!

– hadarta el egy szuszra, majd bontotta a vonalat. 

Gyorsan megtaláltam a Mondo Classic streamjét, sajnos a 610 centi – azért ez is a világ idei legjobb eredménye, ráadásul soha senki nem ugrott még ilyen nagyot az idénykezdő versenyén – után a 622 centis világcsúcs már nem sikerült Duplantisnak, mindháromszor a léc alatt csúszott át az olimpiai, világ- és Európa-bajnok, igazából egyszer sem veselkedett neki úgy emberesen a rekordnak. Mintha még hiányzott volna hozzá az önbizalma.

Be akarták tiltani, ma világmárkák másolják

Angyal János, a salgótarjáni ugrógála kitalálója, a magas és rúdugrólécek gyártója az alábbi történetében idézte fel innovációs termékének diadalútját és vesszőfutását.

Az 1960-as római olimpiáról szóló közvetítést hallgatva érintette meg az akkor 13 éves srácot az atlétika szele. Történt ugyanis, hogy a férfi magasugrás legbiztosabb esélyese, a XVII. olimpia egyetlen holtbiztosnak tűnő tippje, a felülmúlhatatlan, a világcsúcsot 6 cm-rel megjavító, a 222 cm-es álomrekord tulajdonosa, az amerikai John Thomas 214-gyel csak harmadik lett. A világcsúcstartót legyőzte két szovjet ugró, a grúz Robert Savlakadze és a még csak 18 éves orosz Valerij Brumel is. A 222 centi nem hagyta nyugodni Angyal Jancsit. Még másnap kipróbálta, hogy mekkora magasságot tud átugrani. A kertjükben felásta a leérkező helyet, két napraforgószárba ötcentinként szögeket szúrt – ezek voltak az állványok –, és a harmadik napraforgószárat keresztbe téve megvolt a léc is. Az első próbálkozásra 13 évesen, kezdetleges átlépő technikával átugrotta a 120 centit, alig egy méterrel elmaradva az akkori világrekordtól. Az atlétika elcsábította.

A keresztbe tett napraforgószár, a magasugróléc később Angyal János életének meghatározó tárgya lett. Társával, Pozsik Jánossal az akkori törékeny háromszögletű alumínium magasugrólécek helyett – egy, a maga korában innovációnak számító megoldást alkalmazva – legyártották az első körkeresztmetszetű üvegszál-erősítésű magasugrólécet, amelyre az Országos Találmányi Hivatal szabadalmat adott, és később mindketten megkapták a „Kiváló Feltaláló arany fokozat” kitüntetést.

Angyalék azt hitték, övék a világ, találmányuk után dőlni fog a pénz. Aztán hamar ki is józanodtak, mert volt ugyan gyártó, de nem volt megrendelő, vagy volt megrendelő, de nem volt gyártó. Végül az ARTEX külkereskedelmi cég segítségével sikerült gyártót és forgalmazót is találni.

Angyal itthon „házalt” a versenyeken az A-P REKORD márkajelzésű magasugrólécekkel. Major István, többszörös csúcstartónk, fedett pályás Európa-bajnokunk rendkívüli elismeréssel nyilatkozott a magyar lécről, és a sajtó nyilvánossága is egyengette Majorék útját. Nagy siker volt, hogy az A-P REKORD léc felett átjutva Tamara Bikova 1983. március 6-án 10 perc alatt kétszer is megjavította a női magasugrás fedett pályás világrekordját, előbb 202 cm-re, majd pár perccel később 203 cm-re.

Az 1989-es év végén, a rendszerváltás zűrzavarában megint gyártó nélkül maradtak, ezért saját vállalkozásban állították elő az ugróléceket.

Ekkor a világ topmagasugróinak léc fölötti helyzetét elemezve, az IAAF szabályainak megfelelően, Angyal János átváltoztatta az ugrólécek négyzetes végelemeinek kiképzését félkör alakúvá.

A forradalmian új megoldásnak köszönhetően az érintő ugrásoknál is helyén maradt a léc.

Aztán 1996-ban jött a hideg zuhany, mely szerint Angyalék német partnere, a Sport-Thieme GmBH cég jelezte, nem fizeti ki a legutolsó szállításukat, mert a DLV, a Német Atlétikai Szövetség, szabálytalannak minősítette az ugrólécek végelemeinek kiképzését.

Angyal értetlenül állt a történtek előtt, ezért panaszával az IAAF-hez fordult. A magyar feltaláló szerencséjére a válasz számukra megnyugtató volt, hiszen Carl G. Tollomar elnök az IAAF Technikai Bizottsága részéről arról tájékoztatta a DLV-t, hogy Angyalék léce szabályos, sőt ez a megoldás lesz a jövő, mert a négyzetes végtípust akár be is tilthatják. (Ez később meg is történt). A salgótarjáni ugrógálán részt vevő világsztárok véleményének is köszönhetően a világ legjobbjai már Angyalék lécei fölött versenyeztek 1997-ben a zürichi Weltklasse-gálán, és az 1998-as budapesti atlétikai Európa-bajnokságnak az A-P REKORD lett a hivatalos ugróléce.

A sors iróniája, vagy inkább igazságtevése, hogy Kajsa Bergqvist Angyal léce felett ugrotta a Németországi Arnstadtban 2006. február 4-én, szinte napra pontosan 17 éve a máig fennálló 208 cm-es fedett pályás világrekordját.

(Való igaz, Bergqvist valamennyi ugrásánál súrolta a lécet, a speciális kiképzés is hozzájárult, hogy ne essen le.)

2004-ben Magyarország tagja lett az Európai Uniónak, Angyal is változtatott. Az ugrólécekre új matrica került, motiválva az ugrókat a jobb teljesítmény elérésére: „altius, altius, altius”, vagyis „magasabbra, magasabbra, magasabbra!”.

Az atlétikai tv-közvetítéseket nézve Angyal János a magas- és rúdugró versenyszámoknál természetesen az ugróléceket manapság is figyelemmel kiséri. Megdöbbenéssel látta a Diamond League televíziós közvetítésében (Oslo, 2017. június 15., Stockholm, 2017. június 18.), hogy az általa kitalált végelemeket alkalmazták a „nordicsport” márkajelű ugróléceknél. A „nordicsport” termékismertetőjénél „Our new IAAF certified 4 m fiberglass crossbar with new groundbreaking anti-rolling ends” felirattal nem kevesebbet állítanak, mint hogy a gördülésgátló végelem megoldás úttörő, soha nem volt ilyen! 

Aztán jött a GETRA SPORT „GETRA Gravity” ugróléce, majd a GILL ATHLETICS terméke ugyanezzel a megoldással. Napjainkban már komoly pénzdíjakat adnak a csúcseredményekért, ezért fontos, hogy a léc fennmaradjon, és ezt a gyártók is tudják, mert egy világcsúcs fotója a márkajelzéssel bejárja a világot.

A mellékelt fotók és az ERHARD SPORT katalógus képei egyértelműen bizonyítják, hogy a végelemek félkörű megoldása Angyal János innovációs terméke. (Pozsik János a végelem kialakításában már nem vett részt.) Egykor be akarták tiltani, ma világmárkák másolják.

(Borítókép:  Renaud Lavillenie. Fotó: Kaszás Tamás / Index)