Érkezik olimpiai bajnokunk első gyereke
További Atlétika cikkek
- Soha nem látott formátummal érkezik a világ egyik legambíciózusabb sporteseménye Budapestre
- Amikor nagyon tart valamitől, álmaiban is gerelyt hajít Kishegyes 20 éves büszkesége
- Sydney is csatlakozik a csúcskategóriás városok közé
- Doppinggyanúba keveredett az olimpiai ezüstérmes sportoló
- Bődületes világcsúcs, amit a halálra gázolt zseni emlékének szenteltek
Ha nem Budapest lenne az idei világbajnokság házigazdája, a kalapácsvető olimpiai bajnok Pars Krisztián választása a folytatás és az elköszönés közül valószínűleg az utóbbira esett volna. Az a rengeteg sérülés és elkerülhetetlen műtét, kényszerszünet, majd visszakapaszkodás, ami a szombathelyi atléta elé magasodott akadályként, másokat már régen feladásra kényszerítettek volna. De legalábbis jövőképük erőteljes átgondolására. Nem úgy a magát „szívós parasztgyerekből” profi atlétává kinövő Pars Krisztiánt, akit most nemcsak a budapesti világbajnokság különleges kihívása, hanem egy közelgő családi esemény öröme tölt fel energiákkal és a boldogságérzet örömhormonjaival.
Már nem ő a frontember
Figyelmeztetés, vagy ha úgy tetszik, szakmai kijózanítás nélkül is tudja London egyik magyar sikerembere, hogy túlságosan magasra már nem állíthatja a mércét maga előtt. Azzal ugyancsak tisztában van, hogy ha jót akar magának, módjával kell terhelnie az izomzatát és az ízületeit, mert azok bizony már meglehetősen kopottasak.
„Állítom, hogy a természet csodája vagyok, és az atlétika újkori történetének különleges figurája, akinek a feje búbjától a talpáig már szinte minden porcikáját renoválni kellett.
Most éppen úgy vagyok, hogy semmim se fáj, nem is panaszkodom, csak vigyázok magamra, hogy valamit el ne szúrjak. Nincs olyan edző a világon, aki egy olyan viharvert dobóatléta felkészülését is biztos kézzel irányítani tudná, mint amilyen én vagyok, mert ahhoz olyan tudás kellene, amiről a szakkönyvek nem szólnak. Nem vagyok hálátlan az edzőimnek, de az a gyanúm, hogy most elsősorban a megérzéseimre és a testem visszajelzéseire kell hagyatkoznom, mert még senki nem járt olyan cipőben, amiben én, aki már az útja vége felé tart, amolyan konok továbbszolgáló módjára” – nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak a DOBÓ SE atlétája, annak a műhelynek a tagja, ahol ötödik éve már a világbajnoki bronzérmes és Eb második helyezett Halász Bence az elismert frontember.
Szinttel aligha, a ranglistáról alighanem
Pars helye akkor lehet biztos a budapesti világbajnokság irigylésre méltó szereplőgárdájában, ha a 78 méteres kvalifikációs szintet teljesítené. Ez most teljesíthetetlen küldetésnek tűnik, mert legutóbb 2016-ban sikerült 77,38 méterrel ehhez hasonló eredményt elérnie. Nagyobbat pedig 2015-ben, amikor 79,91 méteres kiváló teljesítménnyel a világranglista második legjobbja volt.
Ezután következett az eltiltása, a visszatérése után pedig a középszerűség kategóriáját kerülgette. Tavaly például a 74,32 méteres legjobb dobásával a világranglista 55. helyével kellett beérnie. Abban a rangsorban, ahol a 80 méteres határt először átlépő Halász Bence a negyedik helyre kapaszkodott fel. Pars mentségére szóljon, hogy szinte minden évben jutott neki a rosszból, nem kevés pénzt költött a gyógyulására, annál is többtől esett el az elmaradt bevételek miatt. Nem dicsőség, inkább bosszúság: Krisztiánból lett az atlétika műtétrekordere.
„Herkules ereje is kevés volna ahhoz, hogy a betervezett négy versenyemből – két WA Continental Tour Bronze, a Gyulai István Memorial és az Országos Bajnokság – kitermeljek egy 78 méteres eredményt, de előreláthatóan a jó átlag, benne két 75 méteren felüli eredménnyel is elég lehet a világbajnoki részvételemhez – folytatta Pars, akinek az egyéni csúcsa immár kilenc éve változatlanul 82,69 méter.
Beérném most azzal a két vállalható eredménnyel, mert lezárhatnám az indulni vagy nem indulni kérdést. Csak sikerüljön egyben maradnom, ha már a műtétekkel, a gyógytornával és az átgondolt edzésmunkával sikerült összeraknom magam.
„Nincs matek, nincs okoskodás, oda kell tennem magam, mert nekem 1998-ban a budapesti Európa-bajnokságon még nem adatott meg, hogy válogatott lehessek, azóta pedig csak fedettpályás világversenyek megrendezéséből jutott Magyarországnak. Egy ilyen alkalmat kihagyni vétek lenne, már neki is feszültem a munkának, de vigyázni fogok arra, hogy a nagy erőfeszítésbe ne rokkanjak bele” – mondta kicsit vészjóslóan az olimpiai bajnok.
Júliusban érkezik Nolen
Krisztián tavaly házasodott meg, és az eddig titokban tartott hír szerint nyáron, várhatóan egy hónappal a budapesti világbajnokság első versenynapja (augusztus 19.) előtt jön a világra a „kis Pars”. Egy fiúgyermek, akinek a házaspár közös akaratából Nolen lesz a keresztneve.
„Nolen egy kelta eredetű keresztnév, aminek az egyik jelentése előkelő származású, a másik pedig bajnok. Mi ez utóbbira gondoltunk, nem véletlenül, mert jómagam is egy bajnok vagyok, méghozzá olimpiai, immár tizenegy éve. Ha majd Nolen felnő, rá bízzuk, hogy sportoló akar-e lenni vagy sem, azt viszont semmiképpen sem szeretnénk, hogy olyan rögös útra tévedjen, amin én bukdácsoltam végig” – mondta befejezésül a 41 esztendős Pars Krisztián, aki az olimpiai aranyérmén kívül kiérdemelt még két világbajnoki ezüstöt is, Európa-bajnoki szerepléseiből pedig két győzelmet tudott kihozni.
(Borítókép: Pars Krisztián 2019. október 1-jén. Fotó: MTI / EPA / Diego Azubel)