Éva az első nő – de most nem az Édenkertben, hanem az atlétikai vb-n

A szabadtéri atlétikai világbajnokságok immár negyvenéves történetének különlegessége, hogy 2023-ban első alkalommal Budapest készülhet fel a rendezés szerteágazó feladatainak ellátására, ám az is most először fordul elő, hogy a versenyigazgatói tisztet egy nő tölti be. Nagyné Petrik Éva egyszerre büszke és eltökélt is, szívósságát és bátorságát pedig az atlétaéveiből mentette át mostani szolgálattételének idejére.

A sportszakmában hozzá hasonlóan járatos férjére, valamint a 32 és 23 esztendős fiaira ugyanúgy büszke versenyigazgatónőt jó érzéssel töltheti el, hogy életének nagy szerepvállalása éppen arra az időszakra esik, amikor a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA), de más nagy sportszervezetek is a vezető testületeikben egyre több szerepet adnak a nőknek, amit elvárható egyenjogúsításnak is lehetne nevezni.

„Sokkal inkább leszek büszke arra, ha a világbajnokság mind a kilencversenynapjának a végén elégedetten térhetünk nyugovóra, az augusztus 27-i záróünnepség után pedig bebizonyosodik, hogy az ígéretünket megvalósítottuk, a budapesti lett minden idők legjobb világbajnoksága   –  nyilatkozta az  SzPress Hírszolgálatnak  Nagyné Petrik Éva, akire a tervezés időszakában nehezebbnél nehezebb feladatok vártak. Ezek megoldásánál a tökéletesre kellett törekednie, hogy azok megfeleljenek a WA előírásainak, a szabályoknak, a televíziós közvetítők elvárásainak, eközben igazodva a helyszínek adottságaihoz.

A svájci órák pontosságával

„Szakmai berkekben azt szokták mondani, hogy a versenyek szíve és motorja az időrend, aminek óraműként kell működnie, svájci órák pontosságával. Nekem, mint magyarnak, arról sem volt szabad megfeledkeznem, hogy – természetesen pártatlanul és a nemzetközi szövetség képviselőivel folyamatosan egyeztetve – a hazai érdekek előtérbe kerüljenek. Annak a követelménynek is meg kellett felelni a tervezésnél, hogy a világbajnokság több számban is éremesélyes nagyságainak legyen lehetőségük duplázni. Mindenkinek nem járhattunk a kedvében, de olyan nagyágyúknak, mint amilyen például a közép- és hosszútávfutó csillag norvég Jakob Ingebrigtsen, feltétlenül kedvez a budapesti világbajnokság sok munkával és egyeztetéssel kimunkált menetrendje.”

A nagy ötlet olykor kipattan a várost, a lehetőségeket és az akadályokat egyaránt jól ismerő tervező fejéből, máskor viszont pályarajzok tucatjával végeznek a szemeteskosárban, amíg az ideális megszületik.

Jól futható pálya

„Nem titok, nekem legalább negyedszáz kísérletre volt szükségem, hogy rátaláljak a lehető legjobb maratonifutó pálya vonalvezetésére, az „igazira”, ami Budapest legszebb pontjait érinti és mutatja be azokat a sokszázmillió tévénézőnek a világ minden táján. Emellett olyanra is, ami a távot pontosan 10 kilométeres körökre osztja, mert így a frissítőállomások és az időmérő pontok minden körben ugyanoda esnek, ami logisztikai szempontból nem mindegy. Ahogy az sem, hogy a rakparthoz érkezve hátszél segíti, vagy ellenszél nehezíti az amúgy is húzós feladat teljesítését.” - folytatta a versenyigazgatónő, aki maga is élvonalbeli maratonifutó volt, a 2:36:30 órás legjobb idejét 1990-ben Rómában érte el, különféle számokban pedig 25-ször lett magyar bajnok, 15 alkalommal pedig a válogatott tagja. – Köszönettel tartozom a munkatársaimnak, akik nélkül nehezebben boldogultam volna, ugyanúgy a WA szakembereinek, hogy végig segítették a munkámat és elfogadták ezt a pályát, ezt a vonalvezetést, ami szakmai kifejezéssel élve jól „futható” lesz.”

A magyar szakember munkája során megismerte azt a szakmai kultúrát, amit a nemzetközi szövetség munkatársai képviselnek, ami nem utasításokból, hanem javaslatokból és a felgyülemlett tapasztalatok átadásából áll, amelyekkel felvértezve most magabiztosabbnak érzi magát, mint 2020 decemberében, amikor választania kellett a szövetségi munkája és a világbajnokság kihívása között, majd, amikor belevetette magát a tervezés sűrűjébe.

Éva először 2004-ben vehetett részt egy világbajnokság lebonyolításában, amikor a Papp László Sportarénában megrendezett fedettpályás vébén a Call Room vezetését bízták rá. Azt a helyet, ahonnan az atléták útja egyenesen a küzdőtérre vezet. Tizennégy évvel később, a Győrben megrendezett U18-as Európa-bajnokságon már azon a poszton vizsgázott, ami most is vár rá, a különbség viszont számottevő, mert a Nemzeti Atlétikai Központban és a külső helyszíneken nem csak egy kontinens, hanem az „egész világ” képviselteti majd magát, várhatóan 200-nál is több nemzet, színeikben pedig 2000-él is több atléta. Ilyen feladat ellátásához bátorság, rátermettség, jó vezetői képességek, kiváló csapatszellem kell, nem utolsó sorban pedig a szabályok alapos ismerete, töviről hegyire, azok minden apró részletében.

Bajnokavatás 49 számban

„Ahogy az évek során gyarapodott a nemzetközi szövetség tagjainak a száma, úgy a versenyprogram is bővült az elmúlt négy évtized leforgása alatt – mondta befejezésül a versenyigazgatónő. – Helsinkiben, az 1983-as premieren 41 számban avattak világbajnokot, idén viszont már 49 eredményhirdetés lesz, ami többek között azzal is magyarázható, hogy a nők már hármasugrásban, kalapácsvetésben, rúdugrásban, 3000 méteres akadályfutásban, 2019-től pedig vegyesváltók tajaiként is összemérhetik az erejüket.”

Ami pedig a kilencnapos kivételes látványosság forgatókönyvét illeti, az „első fecskék” a 20 kilométeres távon rajthoz álló gyaloglók lesznek, akik augusztus 19-én reggel 8.50-kor kezdik meg a versengésüket. Érdekesség, hogy a gyaloglószámokban kizárólag csak külföldi versenybírók ügyelnek majd a szabályok betartására. Ami pedig figyelemre méltó újdonság: augusztus 21-én hétfőn, másnap kedden és 24-én csütörtökön délelőttönként nem lesznek versenyek, amit „pénztárcabarátnak” is lehetne nevezni. A szabad délelőttöknek bizonyára a külföldről érkező atlétabarátok is örülni fognak, mert szabad óráikban lehetőségük lesz a főváros nevezetességeinek meglátogatására.