A rekordok vb-je volt a budapesti, ez az új mérce atlétikában

Kilenc fantasztikus versenynap után véget ért Magyarország történetének legnagyobb sporteseménye, az atlétikai világbajnokság. A szervezők közleményükben emlékeztettek: rekordszámú, összesen 2100 sportoló versenyzett a magyar fővárosban. Rekordszámban vettek részt a vb-n magyar atléták is, akik közül sokan csúcsformában versenyeztek, így megdőlt öt országos csúcs, Halász Bence pedig világbajnoki bronzérmes lett kalapácsvetésben.

Szeretném megköszönni mindenkinek, aki segített a döntés előkészítésében, különösen a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek és elnökének, hogy idén ránk bízták a legféltettebb kincsüket. Köszönet illeti továbbá a magyar szövetséget, a sportolókat, a sportvezetőket és a szurkolókat is – mondta Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár, a világbajnokság kormánybiztosa.

„Köszönettel tartozunk a kormánynak a támogatásért és a sportág királynőjének új otthonáért. Természetesen a szervezőcsapat fantasztikus munkája is kellett ehhez a világraszóló sikerhez, az önkéntesek helytállása, kitartása pedig mindvégig példamutató és dicséretre méltó volt. A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökségnek pedig köszönjük az együttműködést” – tette hozzá.

A budapesti vb volt minden idők leglátogatottabb hazai sporteseménye. Összesen 404 088 jegy kelt el, a látogatók 60 százaléka Magyarországról, 40 százaléka külföldről érkezett, a stadion kihasználtsága a délelőttökkel együtt is átlagosan 90 százalék felett volt, az esti döntők többsége pedig telt ház előtt zajlott. A vb-re elérhető jegyek 95 százaléka gazdára talált, az átlagos jegyár 8000 Ft alatt volt.

Csodát és élményt ígértünk, olyanokat, amelyek világviszonylatban is egyedülállóak. Sok kockázatosnak tűnő döntésünk volt, de megérte kockáztatni: a vb minden álmunkat túlszárnyalta, jó volt szervezőnek lenni, jó volt magyarnak lenni ezen a kilenc napon – mondta Németh Balázs, a Budapest 2023 NZrt. vezérigazgatója.

Kilenc napig Magyarországra figyelt a világ: több mint egymilliárd néző követte figyelemmel az atlétikai világverseny eseményeit, megelőzve ezzel a korábban legnépszerűbbnek számító 2017-es londoni vb-t.

A vb kiemelkedő nézettséget hozott többek között Németországban, Franciaországban, Finnországban és még az Egyesült Királyságban is, ahol többen nézték a budapesti versenysorozatot, mint a londoni vb eseményeit.

Rekordszámú, több mint 1200 televíziós szakember több mint 45 tévétársaságtól, valamint 75 ország több mint 850 újságírója és fotósa tudósított Budapestről, a vb-ről világszerte megjelent cikkek olvasottsága meghaladta a 28,5 milliárdot. A nemzetközi atlétikai szövetség és a vb hivatalos weboldala is rekordot döntött a budapesti vb ideje alatt: napi egymillió látogatóval a magyar rendezésű vb túlszárnyalta a korábbi világbajnokságok látogatóinak számát, augusztus 19–27. között pedig a vb közösségimédia-felületei átlépték a 11 milliós álomhatárt.

Olyan innovációkat, új megoldásokat láttunk ez alatt a kilenc nap alatt, amelyeket soha korábban. Budapest az atlétikai világbajnokságok történetének világbajnok városa, Magyarország pedig egy olyan ország, amelynek hosszú távú, ambiciózus elképzelései vannak a sportról. A budapesti atlétikai világbajnokság szervezőbizottságával közösen új mércét alkottunk a jövőbeni szabadtéri világbajnokságokhoz – mondta Sebastian Coe, a nemzetközi szövetség (WA) elnöke a vb utolsó napján rendezett nemzetközi sajtótájékoztatón.

A budapesti vb az első a világbajnokságok történetében, amelyen a stadionon kívül történt az éremátadás. A Nemzeti Atlétikai Központ stadionparkjában felépített Medál Plázában ezrek ünnepelték a dobogós sportolókat, akik sztárokat megillető ovációt közepette vehették át az érmeiket. A Medál Pláza koncertekkel színesített, telt ház előtt zajló eseményei mostantól etalonnak számítanak a jövőbeli vb-k szervezői számára. A Nemzetközi Szövetség döntése értelmében minden világversenynek kötelező lesz követni a budapesti példát.

Világújdonságnak számított az is, hogy a versenyzők mellett az edzők is érmeket kaptak, ugyanazokat a bronz, ezüst és arany medálokat vehették át, mint sportolóik.

Különleges helyszínei voltak a vb-nek az Erzsébet téren és a Nemzeti Atlétikai Központban felépített, fesztiválhangulatot idéző szurkolói zónák,

szórakoztak a kísérőprogramokon és próbálták ki az atlétikához kötődő aktivitásokat.

Budapest vb-lázban égett: dacára a kora reggeli kezdésnek, tömegek mentek el megnézni az utcai versenyeket. A belváros legszebb turisztikai látványosságain keresztül haladó gyalogló és maratonútvonalon ezrek szurkoltak a sportolóknak.

A Hétköznapi hős program kedvezményes belépőt kínált a vb-re több mint 150 ezer sportos embernek, akik részt vettek az ország 37 tömegsport-rendezvényének valamelyikén, vagy teljesítették a program valamelyik egyéni kihívását.

A Sulihős program felhívására pedig több mint 400 iskolában szerveztek a vb kezdeményezésére atlétikai versenyeket, a nyerteseket azzal díjazva, hogy egytől egyig részt vehettek a vb egy-egy napján. Ők tízezren mindannyian ott voltak a vb-n.

Közel tízezren lehettek ott a világbajnokságon a jószolgálati program segítségével is. Olyanok, akinek erre a szervezők segítsége nélkül nem lett volna lehetőségük. Így láthatták az atlétikai vb csodáját az ukrajnai háború borzalmait vagy a török földrengést elszenvedő gyerekek, magyarországi Covid-árvák és fogyatékossággal élők.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!