Kamu az Everest leggyorsabb megmászása?

Májusban az elsősorban hegyi ultramaratonistaként ismert Kilian Jornet sebességrekordot felállítva, 26 óra alatt, rögzített kötelek és oxigénpalack nélkül mászta meg a Föld legmagasabb pontját, a 8848 méteres Mount Everestet. A bravúrját öt nappal később megismételte, szóltak róla akkoriban a hírek. Most viszont már kétségbe vonják, hogy eljutott-e a csúcsig egyáltalán a katalán alpinista. Rekordja eddig sem volt teljesen elfogadott rekord, mert a mászások idejét az északi oldalon is az előretolt alaptábor és csúcs között jegyzik, míg ő az alaptábor és az Everest közötti útját mérte le, tehát egy eddig nem használt kategóriát talált magának. De most nem is emiatt támadták.

Az Everest1953 portálon egy névtelenséget kérő szerző több bizonyítékot is találni vélt arra, hogy Jornet nem járt a hegytetőn. A legegyszerűbbekkel kezdi. Az északi oldalon kísérletező Jornet-ről sem május 22-én, sem május 27-én nem készült csúcsfotó vagy videó, holott korábbi rekordjainál mindent elég részletesen dokumentált. Az alpinisták a csúcson mindig fotózkodnak, főleg, ha rekordot állítanak fel. Erre az első oxigénpalack nélkül feljutó Reinhold Meissner is képes volt 1978-ban. Azóta meg csak fejlődött a technika, egy hároméves gyerek is képes fényképeket készíteni.

Annyi állítható biztosan, hogy Jornet állandó fotósa és expedíciós társa, Sebastien Montaz-Rosset 7600 méter környékén készített fotót társáról. Jornet nem publikált egyetlen olyan fotót sem (a felszerelési listája alapján volt nála GoPro-kamera), amit magáról készített. Ha egy ilyen kép is megjelent volna, akkor joggal kérdezhette volna bárki: Miért nincs csúcsfotód?

Az is gyanús, hogy a katalán nem hívott fel senkit műholdas telefonjával a csúcsról, és más mászók nem hogy az Everest tetején, de még a csúcs közelében sem látták. A cikk szerzője több, az említett napokon csúcstámadó alpinistát megkeresett levélben, de egyikük sem emlékezett Jornet-ra.

Jornet egyáltalán nem használt telefont a mászása során, és ez az alaptáborban lévő segítőket is aggasztotta. A cikkíró azt feltételezi, ez tudatos döntés lehetett a mászó részéről: így nem kellett hazudni. A csúcstámadás időpontjának kiválasztása is segíthette abban, hogy ne legyenek tanúi. Jornet egyik mászásánál állítólag éjfélkor, a másiknál este fél tízkor érte el a csúcsot. A legtöbb hegymászó őrültségnek tartja az éjjeli mászást és ereszkedést, mert több a hibalehetőség, meghalni meg senki sem akar. A bevett gyakorlat szerint a csúcsra napfelkelte és reggel nyolc között érnek fel, így még világosban teljesíthető az ereszkedés nehezebb része is.

Kétkedőnk a Jornet GPS-e által rögzített és megosztott adatokat is megvizsgálta. Az onnan kinyert információk is feltételezését erősítik. Az egyik mászásnál a GPS által rögzített legnagyobb magasság a 8593 méter volt, ami nagyon messze van a 8848-tól. 

A második mászás adatait rögzítő track sem arról árulkodik, hogy Jornet a csúcson járt volna, legalábbis megmagyarázhatatlannak tűnik, hogy csak ereszkedés közben, 8678 métetől mérjen az órája.

Egy másik portálnak Jornet néhány dologra próbált magyarázatot adni. Azt mondta, az első mászásánál, 8300 méternél lemerültek a GPS-e elemei. A magassági profil anomáliáiért szerinte a hirtelen megváltozott légnyomás lehet a felelős. A már említett 8593 méter után valóban van egy letörés, majd két órával később egy 200 méteres emelkedés. Jornet azt mondta, innen még háromszáz métert mászott.

A második mászásánál nem tudja pontosan, mi történt az órájával, hogy csak az ereszkedést rögzítette. Eltévedt, azt tippeli, hogy amikor emiatt mérés helyett navigációra váltott, elveszhettek adatok.

Jornet kép- és videófelvételeket is készített, de ezeket azért nem mutatta be, mert egy róla készülő film exkluzív nyersanyagai lesznek. Azt mondta, az első mászásánál készített csúcsfotót, a másodiknál már nem, mert csak arra koncentrált, hogy minél gyorsabban lejusson, és biztonságban legyen a rossz időben. Telefont nem is vitt magával, nem akart semmilyen kommunikációt, csak saját magára akart számítani.

A katalán mászó vitatja azt is, hogy senki sem látta volna. Állítja, első mászásánál a harmadik tábor környékén (8350 méter) találkozott indiai, brit és orosz expedíciós csoporttal is. Az ereszkedésnél pedig 8750 méter körül látott indiaiakat. A második csúcstámadásnál is elhagyott expedíciókat, volt, aki le is filmezte. Lefelé viszont már senkivel nem találkozott, a viharossá váló idő miatt mindenki lemenekült az alaptáborba.

Jornet pénteken egy podcastben még több részletet fog elárulni a mászásáról, és igyekszik majd minden kétséget eloszlatni.