"Nem is tudom, mennyiszer érintettem a korlátot, de a kocsi erős, szerencsére kibírta" - mesélte a Monacói Nagydíj után Lewis Hamilton, hogyan tudott első próbálkozásra dobogóra kerülni az F1 legnehezebb pályáján.
Néhány héttel később Kanadában, egy másik szalagkorláttal és fallal határolt pályán megszerezte első győzelmét, majd a leghíresebb betonteknőben, Indianapolisban a másodikat. Úgy, hogy előtte még egyik észak-amerikai helyszínen sem vezetett.
Amerikában felkészülését megdöbbentő manőverrel nyitotta, amit az autójába szerelt belső kamera rögzített. Pénteken, a szabadedzésen, amikor senki nem volt körülötte, kipróbálta, mennyire lehet közel menni a betonfalhoz. Az eredmény megdöbbentő: pontosan nem lehet megmondani, hány centiméter, de szerintünk kevesebb, mint tíz, talán csak öt.
Pláne elképesztő, hogy látszik, a manőver kétségtelenül szándékos. Miután ráteszi az autót a falra, többtíz méteren át mellette megy, egyetlen hirtelen kormánymozdulat nélkül. Amikor végzett, szépen lassan, nyugodtan jobbra kormányoz, vissza a helyes ívre.
Úgy becsüljük, 280 kilométer/óra körül hajthatott, a felvétel ugyanis lassított, a DSF csatornán többször visszajátszották, és hitetlenkedve kommentálták.
A gyakorlat jól sikerült, másnap megszerezte az első rajtkockát, két nap múlva megnyerte a versenyt, mindkétszer világbajnok csapattársát, Fernando Alonsót utasította maga mögé. Ha összehasonlítjuk a spanyol belső felvételeivel az övét, egy okot biztosan találhatunk, miért volt gyorsabb: a célegyenesre fordulva közelebb engedi a falhoz az autót, mint jóval tapasztaltabb csapattársa.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
