Nem lesz magyar bíró a futball-vb-n

Másfél évvel a 2006-os németországi világbajnokság előtt a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) kijelölte azt a negyvennyolc játékvezetőt, akik közül körülbelül harmincan ténykedhetnek majd az eseményen. A kiválasztást jövő februárban rendezi majd a szervezet, és akkor egyben véglegesítik is a közreműködők névsorát.

Puhl négyszer volt a világ legjobbja

Magyar játékvezető ezúttal sem jutott szóhoz, ami nem meglepetés, hiszen a legrangosabb klubsorozatban, a Bajnokok Ligájában sem vezethet hazai bíró. Pedig '94-ben Puhl Sándor az olasz-brazil vb-döntőt dirigálta, a következő Európa-bajnokságon pedig az angol-német elődöntőt érdemelte ki magának. Puhlt egymás után négyszer választották a világ legjobbjának.

'98-ban, Franciaországban is képviselte még magyar színeket játékvezető, akkor Vágner László jutott szóhoz, de a Chile-Kamerun mérkőzésen kapitális hibákat követett el az afrikaiak kárára. Érvénytelenített egy szabályos gólt, egy jogosnak látszó büntetőnél továbbot intett, valamint némileg elhamarkodottan állította ki a kameruniak középpályását.

Szabó Zsoltnak lehet esélye

Azóta nemzetközi világversenyre nem kaptak meghívást a magyarok - nem feltétlenül Vágner bakijai miatt - , ugyanakkor Székely Ferenc partjelző ott lehetett a sydneyi olimpián és Ázsiában is, a legutóbbi világbajnokságon.

Puhl Sándor tavaly került be a FIFA játékvezetői bizottságába, aminek köszönhetően hétről nyolcra emelkedett a magyarországi FIFA-bírók száma, viszont a vb-vel kapcsolatosan egyelőre nem érezhető szerepvállalása. A magyarok közül a harminchárom éves Szabó Zsoltnak van a legnagyobb esélye arra, hogy a BL-elitbe kerüljön - hamarosan kiderül sikerrel jár-e -, és onnan a hierarchiának megfelelően már csak egy lépés, hogy világversenyeken is vezethessen.

Collina túlkoros lett

A jelenlegi bő keretből hiányzik a negyvenöt éves korhatáron már idén túljutó klasszisbíró, Pierluigi Collina is, aki a legutóbbi brazil-német fináléban ítélkezett. Collinát hatszor választották a világ legjobbjának.

A különböző zónák közül Ázsia, Afrika valamint Észak- és közép-Amerika a szűkítés előtt hat helyet kapott, Dél-Amerika nyolcat, az óceániai térség pedig kettőt.