A nap statisztikája
Véget ért a csoportmérkőzések első fordulója, sőt már a másodikba is belekaptunk. Dick Advocaat, a dél-koreaiak holland kapitánya a mérkőzés utáni nyilatkozatával akarta felértékelni csapata Togo elleni győzelmét. "Nagyon fontos nyerni az első meccsen, mert normális esetben azt jelenti, hogy sikerül továbbjutni a csoportkörből." Normális esetben. Mérget azonban nem lehet rá venni. Az előző világbajnokság első körének tizenhat mérkőzéséből négy döntetlennel zárult, a tizenkét győztes csapatból viszont három nem jutott tovább. Hiába mutatkozott be győzelemmel Costa Rica, Argentína és Oroszország is, Kína, Nigéria és Tunézia elleni sikerük mit sem ért, a legyőzöttekkel együtt estek ki. Dick Advocaat tehát füllentett.

Spanyolország - Ukrajna 4-0

A nap 0-6-ja: Ukrajna összeomlása Spanyolország ellen
Ukrajna-fanatikus kollégánk napok óta mondja, hogy neki csak szerdán kezdődik a vébé. Lehet, hogy véget is ért? Ha a Szovjetunió már 1986 előtt összeomlik, akkor Ukrajnát nagyjából ugyanaz a válogatott képviselte volna a mexikói világbajnokságon, amelyik a szovjetet. Valerij Lobanovszkij válogatottja Európa csodacsapatára, a friss KEK-győztes Dinamo Kijevre épült, és gázolt át egy sima 6-0-val Magyarországon. Ha nekünk nem is sikerült visszavágnunk az irapuatói vereségért (és nemcsak azért, mert közben a Szovjetunió lehúzta a rolót), a spanyoloknak most igen. Ezen a világbajnokságon még senki sem győzte le négy góllal az ellenfelét, a csúcstartó Csehország volt az Egyesült Államok elleni háromgólos sikerével.

A nap legendája: a későbbi világbajnok gyengén kezd
És ha már itt tartunk, ideje leszámolni azzal a legendával, hogy a későbbi vébégyőztes az első meccsen nem szokott sok gólt lőni. Franciaország 1998-ban Dél-Afrika 3-0-s, az NSZK 1990-ben Jugoszlávia 4-1-es legyőzésével nyitott. Jugoszlávia amúgy ennek ellenére továbbjutott. A H-csoport beosztását látva erre Ukrajnának is maradt is esélye. És még Spanyolország is világbajnok lehet.

A nap kamutizenegyesének megítélője: Massimo Busacca (Svájc)
Ritkán telik el úgy a világbajnokság első tizennégy mérkőzése, hogy a játékvezető egyiken se ítéljen tizenegyest. A hátvédeket pedig nem oltották be szabálytalankodás ellen és a csatárok is viszonylag sűrűn megfordultak a 16-oson belül. Lehetett volna már büntetőt ítélni, kedden például a svájci hátvéd kézzel mentette Thierry Henry lövését a büntetőterületen belül, de Valentyin Ivanov nem fújt (v. ö.: a sípja néma maradt). A világbajnokság első tizenegyese, a sors fintora, nem volt az. Fernando Torres nagyot esett ugyan Vladiszlav Vascsuk azonban nem bántotta, bár lehet, hogy csúnyákat gondolt róla, hiszen már kétgólos hátrányban volt a csapata. Vascsukot ráadásul ki is állította Busacca, aki a vébé honlapján nem merte bevallani, hogy a síelés mellett kedvenc passziója a kamutizenegyesek megítélése.

A nap duplája: David Villa (Spanyolország, Valencia)

A világbajnokságon mesterhármast még senki sem ért el, a duplázás viszont átlagon felül megy a játékosoknak. Négy évvel ezelőtt egyedül Christian Vieri lőtt két gólt az első fordulóban (és Miroslav Klose hármat), most viszont Villa volt a hatodik duplázó az ausztrál Tim Cahill, a cseh Tomas Rosicky, a mexikói Omar Bravo, a Costa Rica-i Paulo Wanchope és a német Klose után. Mégsem Villa lett nálunk a nap embere. A FIFA például Xavit jelölte a meccs legjobbjának, de van egy nyomósabb érvünk is, Philipp Lahmnak hívják, lásd lentebb.

A nap támadásának gólszerzője: Fernando Torres (Spanyolország, Atletico Madrid)
Luis Aragonés a mágneses táblán vagy a gombfociasztalon pont így álmodta meg: a Carles Puyol nevű bábú a hátvédsorból előretör és a Cesc Fabregas nevűhöz passzol, majd a visszakapott labdát a Torres nevű elé fejeli, aki kapásból bombáz a kapuba. A világbajnokság legszebb gólja volt eddig a soanyolok negyedik találata.

A nap Ronaldója: Andrij Sevcsenko (Ukrajna, Chelsea)
A magyar futball barátainak tömege tiltakozott az ellen, hogy a nap izéi sorozatunkban a nap magyarját is megválasztjuk. Egy ilyen írás szerintük alkalmas az alakulóban lévő, Új-Zéland-verő válogatott megzavarására, ne csodálkozzunk, ha legközelebb ziccerben Szabics Imrének bevillan a "nap magyarja", és kilövi a stadionból labdát. Ezért szerdán kivételesen Ronaldo-díjat osztottunk, újra jutalmazva ezzel a brazil sztár keddi produkcióját is. Nos, Sevcsenko a 92. percben cselezett először, ennél még Ronaldo is többet csinált a horvátok ellen. Reméljük, a brazilok lába nem remeg meg cikkünk miatt.

Tunézia - Szaúd-Arábia 2-2

A nap mázlistája: Ukrajna
A romokban heverő magyar válogatott a szovjet csapás után Kanadát azért meg tudta verni Mexikóban. Ukrajna áldhatja a sorsot, hogy két, Kanada-szintű csapat vár rá a H-csoportban. A fordulatos szunnitarangadó szerencséjükre döntetlennel ért véget, így három spanyol győzelem esetén akár egy döntetlennel és egy győzelemmel is a világbajnokság legjobb tizenhat csapata közé kerülhet Ukrajna.

A nap afrikaija: Ziad Dzsaziri (Tunézia, Troyes)

A kilencszázmilliós kontinens becsületét egy 171 centis, 71 kilós kis csatár mentette meg azzal, hogy gólt szerzett és az utolsó pillanatban kihagyhatatlan helyzetbe hozta Dzsaidit. Most sajnálhatjuk igazán, hogy a világbajnoki selejtezőkön kiestek a nagyágyúk - Kamerun és Nigéria -, akiktől egy kis focit láthattunk korábban. Angola, Elefántcsontpart, Ghána és Togo is vereséggel kezdte a vébét, bár az afrikai kebel a Szaúd-Arábia elleni pontszerzéstől sem dagadhat túlzottan.

A nap öregje: Ali Bumnidzsel (Tunézia, Club Africain)
A világbajnokság legidősebb játékosa (40 éves múlt áprilisban) szerdai teljesítményével rácáfolt az ősi berber közmondásra, miszerint jó az öreg a háznál. Két védése kötelező házi feladat volt, ezen kívül viszont képtelen volt bravúrra. Igaz, el-Dzsábír ellen talán még az is kevés lett volna.

A nap cseréje: el-Dzsábír (Szaúd-Arábia, Al-Hilal)
Joggal kérdezhetik, hogy miért nem a német-lengyelen győztes gólt szerző Oliver Neuville-t jelöltük a címre. A válaszunk: ha majd Neuville négy világbajnokságából hármon is gólt szerez a harmatos szaúdi válogatott tagjaként, akkor ő lesz a nap cseréje. Egy cirógatást Paqueta szövetségi kapitány - kétszeres brazil utánpótlás-világbajnok edző - is érdemel, a vezetőgól megszerzése ugyanis három csereember érdeme volt: Mohamed Ameen indította Malek Muatot, aki gólpasszt adott a 33 éves el-Dzsábírnak.

Németország - Lengyelország 1-0

A nap embere: Philipp Lahm (Németország, Bayern München)
Az első forduló után már beverekedte magát összeállításunkba, akkor a nap gólját szavaztuk meg neki. REPLAY: "Egy balhátvédtől mégsem vár az ember olyasmit, amit Lahmtól kaptunk: befelé tett egy cselt, majd a tizenhatos csücskéről bombázott a hosszú sarokba. A labda a kapufáról vágódott a kapuba." Most gólt nem lőtt, de az első félidőben kihagyhatatlan ziccerbe hozta Miroslav Klosét, majd Lukas Podolskit. A második félidőben a bal oldalon szólózott, a lengyel kapus bravúrral védett. Nagy jövőt jósolunk a 22 éves játékosnak, nem csodálkoznánk, ha Roman Abramovics spórolásba fogna Lahm leigazolásáért.

A nap megszakadt sorozata: Németország

Egy percen múlt, de megtört egy régi átok. Hihetetlen, de Németország tizenkét éve nem győzött le világbajnokságon európai csapatot. Az utolsó győzelmüket 1994. július 2-án aratták a nyolcaddöntőben. Az egyik német gólt Jürgen Klinsmann szerezte, aki most a válogatott szövetségi kapitánya.

A nap valószerűtlen pillanata: két kapufa két máspdpercen belül
A lengyelek már csak tíz emberrel küzdöttek a döntetlenért Radoslaw Sobolewski kiállítása után. Klose, Neuville, Lahm, Borowski lőhetett volna gólt, Artur Boruc kapus azonban mindent védett, vagy a lövés szállt mellé. A mérkőzés utolsó percében Lahm baloldali beadása után Klose háttal fejelt a felső lécre, a kipattanót Ballack lőtte három méterről ugyanoda. A jelenetet sokat ismétlik majd a világ televíziói és az RTL Klub, ezt tesszük mi is, annyira érdekes volt: A mérkőzés utolsó percében Lahm baloldali beadása után Klose háttal fejelt a felső lécre, a kipattanót Ballack lőtte három méterről ugyanoda.