Máltán égette le magát a magyar labdarúgó-válogatott

Mifsuddal nem bírtak a védők

Csapatunk a törökök elleni kudarc ellenére is nagy esélyesnek számított, de már az első öt percben látszott, gondok lehetnek. Támadásban még nem tűnt vészesnek a helyzet, ám ha megszerezte a labdát, a hazai csapat azonnal lefordult.

A középpálya igen lyukasnak tűnt, a védelem közepén meg Vanczák és Juhász játszott visszafogottan. A legjobb máltai, a 164 centiméter magas Mifsud, a norvég Lilleström légiósa percről percre kavarta meg külföldön profiskodó labdarúgóinkat, már a 12. percben csak szemmel tudták őt követni: szinte az egész térfelünkön végigsprintelt, a belépő Juhász a tizenhatoson belül földre vitte, ám ő büntető reklamálása helyett felpattant, és éles szögből is eltalálta a kaput. Király a labdát pont középre, az érkező Schembri lábára ütötte (1-0).

Eltűntek a védelmek, a középpályák

Csapatunk erősített, helyzeteket hagytak ki a fiúk, főleg azért, mert a máltai kapusban benne volt legalább egy gól, néha röplabdás mozdulatokkal terelte a labdát a tizenhatoson belül.

Szabics persze inkább segítette, olyan gyengén játszott, de a bal oldalon sokszor megjátszható Huszti és Torghelle összehozták az egyenlítést: a jó bal oldali beadást a PAOK Szaloniki játékosa Haber kapust megelőzve fejelte a hálóba.

Málta nem tört meg, Mifsud annyit futott, mint a magyar védelem és középpálya összesen, társai nem is törekedtek másra, mint hogy hozzá eljutattassák a labdát.

BLASZ4 alatti színvonal

Rengetegszer sikerült is, a kis csatár futott vagy cselezett, volt hogy Vanczák, Juhász és Fehér egyszerre nézték két méterről. Leandro csak azért nem, mert ő akkor még valahol a félpályánál kószált.

A meccs színvonala a félidő második felére tragikus szintre esett, az első negyedórában még nagyjából kivehető középpályák eltűntek, hol az egyik, hol a másik csapat támadott, gyengébb lett a játék, mint a BLASZ4-ben (a Budapesti Labdarúgó Szövetség utolsó osztálya, a magyar hetedosztály).

Jogos volt Vanczák kiállítása

A látványos, izgalmas, de nevetséges hullámzás a 38. percben tört meg, amikor Mifsud újfent kiugrott, és Vanczák csak hátulról lerántva tudta megállítani. Olyan egyértelmű kiállítás volt, hogy a magyar csapat egyetlen tagja sem reklamált, a belga bíró fel is mutatta neki a piros lapot.

Bozsik Péter szövetségi kapitány nem cserélt, a védekező középpályás Dárdait vezényelte a védelembe. A félidő utolsó öt percében már látni lehetett, gond lesz tíz emberrel a második félidőt végigjátszani: túléltünk egy máltai kapufát, természetesen Mifsud passza után.

Gera is gyenge volt, Király újra hozta magát

Gera közvetlenül ez után tíz méterről nem az üres kapuba, hanem a visszavetődő kapus elé rúgta a labdát, így elmaradt a hoszzú második 45 percre reményt adó gól.

A fordulás után hamar ki is használta a magyar csapat fogyatékosságait - nem csak a számbelit - a hazai csapat, Schembri ugrott ki, és lőtt kacagtató gólt.

Meglephette, hogy a labdaátvétel után szinte rögtön, már a tizenhatoson kívül az érthetetlenül kimozduló Királyba botlott, gyorsan megpróbálta a kapus bal oldala mellett elpöccinteni a labdát. Nem találta el viszont, de Király erre felugrott, így a rossz mozdulatból lövőcsel lett, a labda meg gurlt tovább zavartalanul. Schembri egy pillanatra habozott, ám ekkor véletlenül belebotlott a labdába, és teljesen ütemtelenül, de túlvitte azt a még a levegőben portyázó Királyon, majd az üres marad kapuba passzolta.

Csatáraink sem remekeltek

Legjobbjaink mindent megtettek az egyenlítésért, de Fehér Csaba kapurabelsőzése és Torghelle rakétája - szinte kirepült a labda a stadionból - sem találta el a kaput.

A másik oldalon viszont egymás után jöttek a helyzetek, nem csak kettő volt, hanem féltucat, már nem egyedül Mifsud, de az első két válogatottbeli gólja után igen magabiztossá vált Schembri is leckéztette a fáradt, agonizáló Juhászékat.

Bebizonyosodott persze, nem a futball a hivatásuk, a legnagyobb helyzeteket is kihagyták, becsúszva utolérte őket egy magyar játékos, vagy lövésük elakadt Király lábában.

Szerencse, hogy kettőnél megálltak

Lassan elöl is elfáradtunk, már csak a szabadrúgásokat ívelgette Huszti, haszontalanul. A hajrában Scerri - Mifsud lövése után - a meccs helyzetét tette üres kapu mellé hat méterről, majd három perc hosszabbítás után a játékvezető lefújta a meccset.

1993. május 12-ét követően újra tétgyőzelmet ünnepelhettek a máltaiak, a mintegy négyezer, többségében kisiskolásokból álló néző csak a lefújás után hitte el, nyert a csapatuk. A legendás dátum óta hivatalos UEFA- vagy FIFA-selejtezőn egyszer sem örülhettek, akkor Észtországot verték, idegenben, vb-selejtezőn.

Vereségével a hétcsapatos B-selejtezőcsoport hatodik helyére csúszott a magyar válogatott, négy meccsből három pontja van, csak az egypontos Moldovát előzi meg.

Ismerd meg a magyar labdarúgás hősének emlékezetes pillanatait!
Folytassa, Mister!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!