További Futball cikkek
- Kubatov Gábor: Nekem nincs olyan kíméletes főnököm, mint a Mol vezérigazgatója
- Válogatott védőnk csapata óriási zakót kapott, legendás edzője kiakadt
- 30 év után megkerült az elveszettnek hitt, egymillió fontot érő mez
- Műteni kellett a kapust, aki törött bokával védte ki a Manchester City szemét
- Szoboszlai Dominik kimagasló értékkel került be a Premier League álomcsapatába
Könnyen meg lehet különböztetni a skótokat a többiektől: aki rövidujjúban sétál a milanói kilenc fokban, az északról érkezett, a többi olasz vagy más külföldi futballszurkoló. Decemberhez képest az idő végül is kellemes, de azért annyira nem, mint a Celtic-drukkerek gondolják.
Nincsenek sokan, magukhoz képest
Nekik persze ezúttal minden mindegy, azért jöttek, hogy lássák csapatukat a BL-csoportkörből továbbjutni, lehetnek nyolcezren. Nem is sok, persze csak ahhoz képest, hogy négy és fél éve az UEFA-kupa-döntőre hetvenezren utaztak Glasgow-ból Sevillába.
Természetesen söröznek és énekelnek, mint a brit drukkerek általában. Az olaszok nyugisabbak, ők már korábban továbbléptek a nyolcaddöntőbe. A tét számukra annyi, ha a meccs legalább döntetlen, csoportelsők. Mivel ez a skótoknak is tökéletesen megfelelne, nagy játékra nem lehet számítani.
Remek kilátás a Vodafone Champions Clubból
A stadionban nincs telt ház, de a hangulat remek, főleg, miután Kaká megmutatja vasárnap megkapott Aranylabdáját. A hazai kedvenc büszkén emeli trófeáját, a milanosoknál csak a celticesek tapsolják meg jobban. Sőt, másodpercekig még Ka-ká, Ka-ká rigmusba is kezdenek. Ritkán látni ilyet, de ha valakitől lehet ilyen sportszerű gesztust várni, azok a britek.
Az hangulat a meccs alatt sem lankad, igaz ez inkább a csoport másik meccsének köszönhető: a Celtic ellenfele, a Sahtar hamar kétgólos hátrányba kerül, azaz három gólt kellene rúgnia, hogy kiejtse a skótokat, tökmindegy, mi lesz a milanói játszadozás vége.
A 8000 drukker azonnal vonatozásba is kezd a lelátókon. Az alkohol miatt persze vannak kisebb balesetek, néha borul a sor. Jól látjuk őket, a Vodafone-tól kapott, legjobb helyre szóló belépőkkel az ellentábor munkáját is megfigyelhetjük. Az persze jóval unalmasabb, igazából nincs miért szurkolniuk, az is csoda szinte, hogy kijöttek a meccsre.
Pippo, a megmentő
Mi sem vártunk focisulit egyik csapattól sem, de amit az első félidőben nyújtanak, az még a szerény várakozásunkat is alul múlja. Szinte kapura lövés sincs. A szünetben szóba elegyedek egy idősebb celtices klubvezetővel, aki kétségbeesetten mondja, hogy ő még ilyen antifutballt nem látott, bezzeg az otthoni, Rangers elleni rangadók. Örül azért, hiszen csapata továbbjutásra áll.
Futballilag a napot Pippo Inzaghi menti meg, aki a második félidő közepén rúg egy gólt. A Milan nyer, csoportelső, a Celtic továbbjut, azaz a lefújáskor mindenki boldog: a Celtic túlélte a csoportkört, Pippo 63. Európa-kupa találatával pedig minden idők legjobb góllövője ezekben a kupasorozatokban, ráadásul Gerd Müllert előzte meg.
Ünneplő tömeg hagyja el a stadiont, elégedetten. Mi is, hiszen történelmi meccset láttunk.