Mi végképp nem becsülhetjük le Máltát

Szerda este fél nyolckor Málta válogatottjával találkozik Erwin Koeman csapata a világbajnoki selejtezők negyedik fordulójában. A mérkőzés előtt a mieink négy ponttal a negyedik helyen állnak (az azonos mutatókkal rendelkező Albániát egymás elleni eredménnyel előzzük meg), Málta pedig 0 nulla ponttal a csoport utolsó helyezettje.

Ellenfelünk tíz kapott gólja ellenében még egyet sem tudott szerezni, két idegenbeli mérkőzését egyaránt 3-0-ra veszítette el, hazai pályán pedig négyet kapott a portugáloktól. A máltaiaknak természetesen az ilyen vereségek simán beleférnek, számukra nem a továbbjutás a cél, hanem a tisztes helytállás, ami a kontinens meghatározó csapatai ellen minél kisebb gólarányú vereséget, a közepesen erős országok ellen pedig esetleg pontszerzést jelent.

Málta története során mindössze négy hivatalos mérkőzést nyert, az 1975-ös Görögország elleni 2-1-es győzelem után nagyjából tízévente elkaptak egy óvatlan ellenfelet. 1982-ben Izlandot (2-0), majd 1994-ben következett az azóta is egyetlen idegenbeli sikerük Észtországban. Legutóbb szinte napra pontosan két évvel ezelőtt a Bozsik Péter által irányított magyar válogatottat verték 2-1-re.

A mieink egyébként is Málta kedvenc ellenfelei, hiszen az 1990-es világbajnoki selejtezősorozatban veretlenek maradtak a magyar válogatottal szemben (1-1, 2-2), így biztosak lehetünk benne, hogy eddigi, még a máltai futball erejéhez mérten is szerény teljesítményükön ellenünk kívánnak javítani.

Az apró ország futballja az utóbbi években komoly fejlődést mutat, a magyarok elleni győzelem mellett több figyelemre méltó eredményt értek el. Az Eb-n elődöntőig jutó Törökország elleni 2-2 a selejtezők egyik legnagyobb meglepetése volt, de az Európa-bajnokság házigazdája, Ausztria sem tudott győzni Ta’Qali-ban (1-1). Idén márciusban barátságos mérkőzésen a máltaiak a földdel tették egyenlővé a velük közel azonos játékerőt képviselő Liechtensteint (7-1), a minket is elintéző Mifsud egymaga öt gólt szerzett.

Michael Mifsud talán az egyetlen máltai játékos, akinek a nevét megjegyezte egész Magyarország (annak ellenére, hogy a szégyenteljes vereség alkalmával Schembri duplázott); az alacsony termetű csatár nem véletlenül a máltai futball legismertebb képviselője. A szélvészgyors támadó a Coventry City profija, korábban hazája bajnokságában elképesztő gólrekordot állított fel a Sliema Wanderers csapatában, 80 meccsen szerzett 60 góljának köszönhetően a Kaiserslautern szerződtette.

Mifsudot már Norvégiából igazolta le a Coventry, és annak ellenére, hogy az angol másodosztályban mutatott gólrekordja közel sem olyan fényes, mint a máltai (66/14), figyelmeztető lehet, hogy második lett az év játékosa szavazáson a City szurkolóinak voksai alapján. A támadó Angliában nem csatárt játszik, hanem jobbszélsőt, vélhetően ellenünk is második csatárként fogja szerepeltetni Dusan Fitzel szövetségi kapitány.

A máltai csapat kapuját légiós, Justin Haber őrzi, aki a Sheffield United alkalmazottja, igaz, pályára még nem lépett csapata színeiben, ennek ellenére ő az első számú hálóőr. Ellenfelünk négyvédős felállása állandónak tekinthető, de míg idegenben általában öt középpályással és egy csatárral lépnek pályára, addig hazai pályán (ellenünk pedig talán különösen) 4-4-2-es formációban kísérelnek meg minél több támadást vezetni.

Ha valakinek, a magyar válogatottnak a legszigorúbban tilos lebecsülnie Málta legjobbjait, és az első pillanattól kezdve maximálisan koncentrálva kell pályára lépnie, hiszen az Albánia elleni győzelem (sőt, a svédek elleni remek játék) válhat semmitmondó emlékké, ha Máltán nem győz Erwin Koeman csapata. A máltaiak mérkőzéseiből ráadásul kiderül az is, hogy ha az elején gólt kapnak, általában fordítani, de még egyenlíteni sincs erejük, ellenben minél tovább húzzák ki kapott gól nélkül, annál inkább felbátorodnak – és persze annál idegesebbé válik az ellenfél is.

Ismerd meg a magyar labdarúgás hősének emlékezetes pillanatait!
Folytassa, Mister!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!