Miért ez a Debrecen lenne a leggyengébb?

A Debrecen labdarúgócsapata öt év alatt negyedik bajnoki címét szerezte, a 3-2-es diósgyőri győzelem egy fordulóval a bajnokság befejezése előtt a végső sikert jelentette. Lényeges különbség az előző évi csapatokhoz képest, hogy a kezdőben a montenegrói kapus Vukaszin Polekszicsen kívül a hajrára nem maradt idegenlégiós.

„A debreceni utánpótlás-nevelés erejét is bizonyítja a bajnoki cím, talán nem véletlenül vagyunk a másodosztályban is másodikok a Ferencváros mögött. A folyamat nem most indult el, nagyon régóta tudatosan, tervezetten készülünk, nevelünk, igazolunk fiatal játékosokat, akik itt kiteljesedhetnek” – kezdte az Indexnek Szima Gábor a klub többségi tulajdonosa.

„Egyformán tetszik az elmúlt négy aranyérmes csapat” – jegyezte meg az elnök, és nem is akart különbséget tenni közöttük.

Sallói István, a nagy rivális második Újpest ügyvezetője azt nyilatkozta jó egy hónappal a befejezés előtt, fájdalmas számukra, hogy ez a leggyengébb Debrecen, amely valaha bajnokságot nyerhet.

„Más ez a Debrecen. Én ezt a jelzőt használnám. Egyébként, ha az Újpestnél úgy gondolják, a mostani Debrecen a leggyengébb, ez róluk állít ki szegénységi bizonyítvány, mert nem tudtak megelőzni bennünket. De még egyszer hangsúlyoznám, nem gyengébb, másabb ez csapat” – mondta, és azonnal megemlítette, akár hetven góllal fejezhetik be a szezont, ami korábban egyszer sem sikerült (most igen, az utolsó fordulóban a Debrecen 2-0-ra verte a Paksot, meglett a 70 rúgott gól).

És hogy miben másabb a jelenlegi, mint az előző bajnokcsapatok? „A mostani a legkevésbé rutinos csapat, nincs sok válogatott játékosunk, mint korábban, de mentálisan nagyon erősek, meglepően azok. Ezt talán eddig nem is emeltük ki eléggé. Emellett megvan bennük a fiatalos lendület is. Azt hiszem, ezzel együtt jár az éhség, nagyon akarják a sikert, és remélem, a fiatalok egyre jobbak lesznek.”

Különös disszonancia, hogy amikor minőségi légiósokkal játszott a Loki, a szurkolók épp a saját nevelésű, a városhoz kötődő fiatalokat hiányolták. Most, hogy a vágyuk teljesült, azt hallani, nincsenek minőségi játékosok. „Nagyon érdekes a szurkolói lélektan, mindenkinek egyszerre nem felelhetünk meg” – reflektált erre Szima.

Az elnök bízott abban, hogy már az első évben sikert hoz a fiatalítás – csak Dombi maradt a nagy generációból –, de azt maga sem képzelte, hogy ennyire nehéz lesz.

A gazdasági válság a klubra is hatással volt, csökkent a jegy- és a bérletbevétel, a szurkolók kisebb számban mennek a meccsekre, ezért a következő szezonra mérséklik az árakat. A szponzorok közül jó néhány vagy nem hosszabbított, vagy lényegesen gyengébb kondíciókkal kötött újra szerződést. Csökkenni látszik a játékjog értékesítéséből származó bevétel is, hiszen a külföldi csapatokat is érinti a válság.

Az 500 milliós költségvetésből kétszázat tudtak üzleti alapon – jegybevétel, szponzor, tévés jogdíjak – előteremteni, a többi az eladott játékosok áraiból, illetve tulajdonosi támogatásból tevődött össze.

Szerinte nem jött el még az idő, hogy Magyarországon a játékosok fizetéséről nyilvánosan is lehessen beszélni, mert a társadalom még nem érett meg arra, hogy erről tájékoztatást kapjanak a szurkolók. „Azt viszont elmondhatom, hogy a Debrecen sztárjátékosai magyar viszonylatban is jól keresnek.”

„Arra törekszünk, hogy a csapatot együtt tartsuk, de ilyenkor nagyon megnő az érdeklődés a külföldi csapatok és menedzserek részéről. Anyagilag persze nem tudunk versenyezni a kisebb külföldi csapatokkal sem, ezért kényszerülünk játékjogok eladására. Általában csak augusztus végén, a nemzetközi selejtezők után adtunk el futballistákat, erre törekszünk ezúttal is.”

A Debrecen elmúlt éveinek köszönhetően – még nem esett ki az az év, amikor megélte a tavaszt – a Bajnokok Ligája-selejtezők második körében kezd. „Attól függ, melyik csapattal játsszunk. Az UEFA BL-rendszerének változtatása után előfordulhat, hogy egy környékbeli bajnokkal lehetünk versenyben a főtábláért.".

Szima kedve töretlen, az elmúlt évek sikertelenségei ellenére sem ment el – a macedón Szkopjéban négyet kaptak –, a svájci Young Boys elleni tavalyi kettős vereség után sem akarta feladni.

„Elég csak megnézni a svájci csapat infrastruktúráját, valamint a miénket, illetve a berni klub tulajdonosi szerkezetét. Ott a város nyolc tehetős vállalkozója működteti a klubot, évente hat-hét milliárd forintból. Ezek után szinte realitás, hogy nem mi jutunk tovább. Ahhoz, hogy a Debrecen a BL-csoportba kerüljön, kisebb csodára lenne szükség. A magyar futballban sok mindennek változnia kell ahhoz, hogy a mindenkori bajnokcsapatnak reális célja lehessen a BL csoportba jutás.”