Meghalt az olimpiai bajnok Varga Zoltán
További Futball cikkek
- Szoboszlai lenyűgöző volt: magasztalja a magyar válogatott kapitányát az angol sajtó
- Szoboszlai Dominik győztes gólt szerzett a Real Betis ellen
- A Nyíregyháza nyerte az újoncok csatáját az NB I első fordulójában
- Félszáz éve nem látott futballbravúrt hajthat végre a Ferencváros az NB I új idényében. Rajt kora este
- A Paks háromgólos győzelmével karnyújtásnyira került a továbbjutástól
Varga Zoltánt a futballpályán érte a halál. A zuglói Danuvia pályáján tíz percet játszott egy öregfiúk csapatban, de kiszállt, mert nem érezte jól magát.
A szemtanúk szerint különösebb probléma nélkül kezdte a meccset, de egyszer csak cserét kért, leült a padra, ahol aztán rosszul lett, elájult. Hiába jött gyorsan a segítség, az életét nem tudták megmenteni. Szeiler József, a Ferencváros korábbi kapusa mondta: Vargának korábban kétszer volt már szívinfarktusa.
Varga Zoltán 1945. január elsején Válon született, korának kimagasló tehetségű játékosa volt, már 16 évesen bemutatkozott a Ferencvárosban.
Az 1964-ben olimpiai bajnok futballcsapat tagja, az Európa-bajnokságon bronzérmes. A Ferencváros VVK-győztes csapatának tagja.
Köztudott volt a Fradi másik legendájával, Albert Flóriánnal való rossz kapcsolata, hiába próbálták nagyon sokan békíteni őket, két ekkor zseni nem fért meg egymás mellett. Az 1966-os világbajnokságra valóságos védőőrizettel utazott, mert már ekkor gyanították, hogy távozni készül. Ekkor még maradt, de sérülése miatt nem lépett pályára a világbajnokságon.
Az 1967-ben bajnok Ferencváros alapembere - Szőke, Albert, Rákosi és Katona a társa a csatársorban -, mind a 30 bajnokin pályára lépett. A Ferencvárosban 135 meccsen 53 gólt lőtt, a válogatottban tizenkét meccsen két gólt szerzett, Dánia és Ausztria ellen volt eredményes.
Az 1968-as mexikói olimpia előtt elhagyta a válogatottat, disszidált. Emiatt eltiltást kapott. Ennek letelte után játszott a német Herthában (1970-72), a skót Aberdeenben (1972-73), a holland Ajaxban is, ahol a távozó Cruyff helyén futballozott (1973-74), a német Dortmundban (1974-77) és a belga Gentben (1977), de tehetségéhez méltó karriert nem futott be. Németországban bundabotrányba is keveredett.
Technikailag a világ egyik legjobbjának tartották, a visszaemlékezések szerint ollózós góljai élményszámba mentek, cseleit olyan sebességgel hajtotta végre, ami akkor igen szokatlan volt. Labdakezelése, helyzetfelismerése, virtuozitása emelte az átlag fölé.
1996-ban tért haza, előtte elvégezte a kölni edzői főiskolát. A Ferencváros edzője lett, a szezonban bronzérmes csapatával. A görög Olympiakosz ellen érte el első nagy sikerét, a Fradi az UEFA-kupában kiverte görög ellenfelét. A következő körben Vargáék legyőzték hazai pályán a Newcastle-t, de idegenben simán búcsúztak.
Varga hazatérése után rendszeresen együtt edzett csapatával, csak az keserítette el, hogy 50 felett is pontosabban rúgott, mint a játékosai.
Nem volt könnyű természetű ember, a hazai futball, és az azt körülvevő közeg kemény kritikusa volt. Emiatt volt kénytelen távozni a Fradiból, később állást kapott Kispesten, Dunaújvárosban végül Győrben. Ezt követően tévés szakkommentátor lett,
Ő volt az egyetlen magyar labdarúgó, akiről korábban még irodalmi alkotás is született, az Új Írásban, 1968-ban Kiss Ferenc írta róla: "Ha költő lenne, egy egész ívet kapna az új irodalomtörténetben, s az Arany Bikában Magyari Jóska barátságból húzná el a nótáját, mint mindenkinek, aki mestere a szakmájának. Varga Zoltán a futball művésze..."