A 3. helyért nincs értelme játszani, de kell

Kétszer éltem át kosáredzőként, hogy mínusz 21 pontról, a lehetetlen messzeségből fordított lánycsapatom a mérkőzés második felében. Ezt csak azért említem, mert a sportban vannak reménytelen helyzetek, amikor a játékosnak nincs semmi kedve játszani. Miközben vasárnap a világ legboldogabb csapatát keressük, addig szombaton a világ legszomorúbbjáról is dönteni fognak.

A németek Uruguay elleni harmadik helyért játszandó meccse pontosan ilyen, a bronzért semmi értelme játszani. Ha valaki már játszott bármilyen sportmérkőzést a harmadik helyért, az tudja ezt. Rossz hangulatú, hirtelen motiválatlanná váló játékosok csapnak össze, ezért a szombat a motivációról és így az edzőkről, az érzelmekről és az elmúlt hetekről szól. Vasárnap is, de azzal most nem foglalkozom.

A legfontosabb dolog egy mérkőzésen a csapat motivációját úgy belőni, hogy ne csak egyénileg legyenek motiváltak, hanem csapatban is, mert utóbbi fog segíteni a rosszabb periódusokban. A németeknél összetartóbb válogatott kevés van.

Nem meglepő módon olyan országok jutottak idáig, amelyek elsősorban csapatként funkcionálnak tökéletesen, és egy csapat elsősorban a belső érzelmek miatt működik. A motivációval ezeket befolyásolja az edző. A csapat egységes, közösen álltak ki csapatkapitányuk, Philipp Lahm mellett Michael Ballack ellenében. Azt nem tudni, mekkora csalódásként élték meg az elődöntőbeli vereséget, illetve a teljesen tanácstalan deffenzív focijukat. A nagyobb baj nem Puyol fejese, hanem a tanácstalanság volt, mert a csapatot pár nap alatt kell Löwnek újjáépítenie.

Kis célok kellenek, a nagy félelmetes bír lenni, és most nagy cél a vb-győzelem és a keserű bronzérem is, így Löwtől Del Bosque-ig mindegyik edzőnek a feladata a saját mérkőzéséig, hogy finomhangolja a csapatát. Más-más célokkal készülnek, amikhez más-más feladatokat kell sikeresen megoldaniuk. A németeknek újra lendületes támadófocira kell váltaniuk, Müllert visszatenni a jobbszélre, a mélységi játékot gyors passzokkal erőltetni. Uruguaynak ez a játék kedvezne is, nem szeretik sokat tartani a labdát, viszont a magas németek mellett a földön Forlán óriási veszélyt jelenthet.

A csapatoknak a harmadik helyért vívott mérkőzésen, akármilyen furán is hangzik, a büszkeségért és az elmúlt hetek teljesítményéért érdemes játszani, mert kikapni senki nem szeret, győzni pedig mindenképp érdemes. Kérdés, hogyan, ha a csapat edzője és csapatkapitánya lebetegedett a németeknél, így Joachim Löw szövetségi kapitány nem tudott edzést tartani.

Lahm mellett a vb két meglepetéscsatára, Podolski és Klose kisebb sérülések miatt nem edzett. Fiatal csapatuk a vb egyik legjobb fociját játszotta az elődöntőig, de több fontos egyéni elismerést is kaptak: Thomas Müllert a vb egyik legjobb fiatal játékosának jelölték (1989. január 1. után születettek), míg az Aranylabdára esélyes Özil és Schweinsteiger. Az Aranylabda-jelöltek között nagy meglepetés a gyengén, de kötelességből beválogatott Messin kívül nincsen, amelyik csapat nyeri a döntőt és aki gólt lő, az nyeri meg a címet.

Uruguay és Suárez kapott eleget a a 121. percben a gólvonalon kivédett ziccerért, viszont a vb legtökéletesebb megoldása volt. Uruguay egyébként maga az Aranylabdára jelölt Forlán, akinek kisebb sérülése is van, de a németek ellen várható kevés helyzetéből valamit biztos megold. A németek elődöntőbeli meccsével szemben Uruguay jó meccset játszott a hollandokkal, aminek a végjátéka pár percig izgalmas is volt a vb egyik legokosabb szabadrúgás-figurája után.

Az edző a vb-nek ezen a pontján semmi mással, csak a mentális és érzelmi felkészítéssel, illetve a megfelelő pihenéssel tudja felkészíteni csapatát, óriásit itt már senki nem fog húzni.

A statisztikák és videózások elég anyagot adnak ahhoz, hogy minden játékosról és csapatrészről pontosan lehessen tudni, hogy a meccs melyik részében kezd el jobban passzokat hibázni, mikor és miért fut kevesebbet, hogy melyik irányítót hogyan kell védeni, illetve melyek azok a pontok, ahol mondjuk egy védekezést támadni kell.

A németek 13 góljával szemben csak hármat kaptak, az uruguayiak kilencet rúgtak és hármat kaptak, 14-14 rálövésük volt. A németek jobban passzolnak, viszont ez a két csapat futotta eddig a legtöbbet a vb-n, a németek ezt nagyobb sebességgel tették. A futballmeccsek innentől valójában egy számháborúra hasonlítanak, ahol olyan meglepetések kellenek, mint Puyol fejesgólja az elődöntőben, vagyis az ún. x-faktor. A vb-n eddig a labda mellett a játékvezetőket sorolhattuk ide.