Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Cikkek cikkek
2010-ben a FIFA, az UEFA és az IFAB is foglalkozott a különböző technikai újítások bevezetésével, de minden kezdeményezést lesöpörtek. A nemzetközi labdarúgás egy döntéshozó szerve sem jelezte, hogy a dél-afrikai világbajnokság miatt mérlegelnék korábbi döntéseik helyességét, kitartanak az öt aktív játékvezető mellett. Összefoglaljuk az idei történéseket.
2010. március 6-án azzal a céllal ült össze a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség Szabályalkotó Testülete (IFAB), hogy a megvitassák a bíráskodást segítő technikai alkalmazások használatát. A testület döntése értelmében leállították azokat a projekteket, melyek célja a digitális technológia bevonása és fejlesztése volt.
„Arra az egyszerű kérdésre kerestük a választ, hogy teret engedjünk-e a különböző technikai újításoknak a futballban. A testület – még ha nem is egyhangúlag – úgy döntött, hogy ezeket a törekvéseket elutasítjuk, a jelenleg is zajló fejlesztési projekteket leállítjuk" – nyilatkozta Jerome Valcke főtitkár az ülés után.
„Az emberi tényező mindig is fontos része volt a sportnak, a labdarúgásnak. Egyetértettünk abban, nem szabad megengedni, hogy a technikai fejlesztések átvegyék a játékvezetők szerepét. Az a célunk, hogy a labdarúgás emberközeli maradjon, még ha ebben benne van a hibázás lehetősége is" – érvelt a határozat mellett Jonathan Ford a walesi Labdarúgó Szövetség nevében.
Csak jövő márciusban változhatnak a szabályok
Legközelebb 2011 márciusában, a walesi Newportban ül össze az 1886-ban alapított IFAB, amely dönthet a dél-afrikai világbajnokság bírói tévedései miatt egyre inkább követelt módosításokról. A 124 éves testületnek nyolc tagja van, ennek felét - amely az íratlan szabályok szerint mindig egységesen szavaz - 1913 óta a (FIFA) delegálja, a másik négy pedig Angliát, Skóciát, Észak-Írországot és Walest képviseli. A szabályok megváltoztatásához a szavazatok 75 százaléka kell.Az IFAB mérlegelte a közvélemény várható reakcióját is.
„Döntésünk nem pusztán technikai jellegű, hanem kijelöli a labdarúgás fejlődésének további útját. Eddig is éreztük a ránk nehezedő nyomást, és a változtatásokra való közösségi igényt, de az igazi kérdés az, hogy végleg össze akarjuk-e kötni a játék és a technológia sorsát, a mi válaszunk pedig egyértelmű és határozott nem. Szóba került, hogy chipet tegyünk a labdába, illetve hogy kamerákkal figyeljük a gólvonalat, de az ilyen jellegű törekvések rossz irányba mutatnak. Ezzel az erővel visszanézhetnék a leshelyzeteket és a mérkőzés egyéb kulcsmomentumait is. Nem akarjuk, hogy a labdarúgás rendszeresen játékmegszakításoknak legyen kitéve, egyik legfontosabb célunk, hogy megőrizzük a játék hagyományos jellegét” – zárta le a vitát Ian Watmore az Angol Labdarúgó Szövetség (FA) képviseletében.
Természetesen szóba kerültek a játékvezetők segítésére irányuló törekvések is.
„Az Európa Ligában teszteljük, hogy további játékvezetőket, illetve asszisztenseket vonunk be a mérkőzésbe. Szintén mérlegeljük, hogy a negyedik játékvezető tevékenységi körét bővítjük, hogy ne csak a mérkőzés utáni jelentésben rögzítse a megfigyeléseit, hanem már a mérkőzés közben tájékoztassa a vezetőbírót. A tapasztalatokat ki kell elemezni, konkrét döntés csak ezután várható" – tájékoztatta az újságírókat Jerome Valcke.
Az Európa Liga után az IFAB újabb rendkívüli tanácskozást hívott össze 2010. május 18-án. Úgy döntöttek, két évvel meghosszabbítják az öt aktív játékvezető (vezetőbíró, 2 asszisztens, 2 további asszisztens, akik a kapuk mögött helyezkednek el) működését tesztelő kísérleti programot. Egyúttal felhívták a tagállamok figyelmét, hogy bármely nemzeti bajnokság bekapcsolódhat a programba, azzal a kitétellel, hogy a rendszer alkalmazását a bajnokság közben nem függeszthetik fel, csak a teljes bajnoki szezonban tesztelhető az újítás.
„Úgy vélem, hatalmas lépést tettünk a helyes irányba” – üdvözölte a döntést Michel Platini, az UEFA elnöke.
A dél-afrikai világbajnokság alatt a sem a FIFA, sem az UEFA nem jelezte, hogy mérlegelné korábbi döntéseit.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
