89-ben csak a szabályok győzték le a Vidit

A Videotont 1941-ben alapították Székesfehérvári Vadásztölténygyár SK néven. Az elmúlt hatvan évben számos névváltoztatáson ment keresztül, a leghosszabb ideig Videoton SC-nek hívták, de a szponzorok miatt Videoton-Waltham és a Parmalat FC-nek is nevezték.

A klub 1957-ben jutott fel az NB II.-be, amely akkor a harmadik vonalnak számított, tíz évvel később már NB I./B-s meccseket láttak a szurkolók az 1967-ben felavatott Sóstói Stadionban. 1968-ban a Videoton SC már a legjobbak között szerepelt. Egyből ki is esett, de 1970-től stabil élvonalbeli csapatnak számít, csak egyszer, 1999-ben csúszott lejjebb rövid időre.

Az első komoly eredményeket hozó korszakot a klub edzőlegendájával, Kovács Ferenccel élte meg a csapat. 1972 és 1977 között a hetedik helynél egyszer sem végeztek hátrébb, 1976-ban, a Ferencváros mögött két ponttal lemaradva másodikak voltak, majd a következő szezonban az UEFA-kupában a harmadik körig mentek.

Kovács Ferenc a Vasas, a magyar válogatott és a Debrecen kispadja után 1983-ban tért vissza Székesfehérvárra, és a klub a következő három évben legnagyobb sikereit élte meg, két bajnoki bronz mellett máig emlékezetes sorozatot produkált az UEFA-kupában.

A Dukla Praha, a Paris SG és a Partizan Beograd kiverése után a negyeddöntőben a Manchester United következett. Az idegenbeli egygólos hátrányt Wittmann Géza szabadrúgásból egyenlítette ki. A 11-eseket a fehérváriak rúgták jobban, Vadász Imre lőtte tovább a Videotont. Az elődöntőben a Zseljezsnyicsar ellen a hazai 3-1 után Csuhay József 88. percben szerzett góljával a 2-1-s vereség is elég volt a továbbjutáshoz. Az FTC, az MTK és az Újpest után a Videoton volt a negyedik magyar csapat, amely eljutott egy európai kupa döntőjébe.

A fináléban a Sanchisszal, Stielikével, Camachóval, Butraguenóval, Valdanóval felálló Real Madrid jött, a spanyolok a Sóstói Stadionban 3-0-ra nyertek. A döntő visszavágóját közel százezer néző előtt a később autóbalesetben meghalt Májer Lajos gólja, a Videoton győzelme tette emlékezetessé.

Kovács 1986-ban távozott, és két évtizedet kellett várni az újabb bajnoki dobogóra. Igaz, eközben – ha az MLSZ csak az 1988–89-es szezonra nem vezet be furcsa szabályt – a legtöbb győzelmet (17) elérő Videoton bajnok lett volna. Az öt döntetlen után azonban csak egy tizenegyespárbajt nyertek meg, negyedikek lettek, a Honvéd volt a bajnok.

1998-ban a kieséssel küzdött a csapat, egy évvel később pedig Verebes Józseffel ki is esett, Csank Jánossal egyből visszakerült. Az elmúlt évtized többször is az anyagi gondokról szólt, előbb 2005 tavaszán derült ki, hogy a klub óriási adósságot halmozott fel, majd a 2007–2008-as idény felénél megvonták a licencét. Garancsi István érkezett megmentőként, sikerült stabilizálni és sikeressé tenni a klubot: a 2006-os bronzérem és Magyar Kupa-győzelem után tavaly második lett a Videoton.

Az idei szezon felemásan kezdődött, öt forduló után 2 győzelem, 2 döntetlen, egy debreceni vereség volt a mérleg. Utána viszont 15 olyan meccs jött, amikor csak a Honvédtól kaptak ki, illetve Győrben és a Fáy utcában játszottak döntetlent. A tetemes előny birtokában kissé kiengedett a végére a csapat, hét találkozóból csak kettőt nyert meg, de ez is elég volt, hogy a 28. fordulóban bajnok legyen. A mindent eldöntő találkozón két csereember, Polonkai Attila és Szakály Dénes is gólt szerzett, utóbbi ebben a szezonban először talált be. Mezey György pedig 1991 lett megint magyar bajnok. 20 éve a Budapest Hinvéddal sikerült.

A Videoton FC a hetedik vidéki futballklub, amelyik aranyérmes tudott lenni: a Debrecen ötször, a Győr háromszor, a Vác, a Dunaferr, a Nagyvárad és a ZTE egyszer végzett az élen az első osztályú bajnokságok 1901 óta íródó történetében.