Négy ok, amiért legyőzzük Moldovát
További Futball cikkek
- Szögletből tekertek gólt a magyar válogatott kapus hálójába, a Nyíregyháza 4–2-re nyert
- Manchesterben már nem tartottak rá igényt, a Leicester vezetőedzője lett a United-legenda
- Részegen vezette a sztárfutballista a Lamborghinijét, lekapcsolták a zsaruk
- Di Marzio: A lengyel válogatott élére nevezhetik ki Marco Rossit
- Szoboszlai Dominik az angol futballősz eddigi legnagyobb rangadóján bizonyíthat
A helyzet nem annyira könnyű, mint amilyennek látszik, még ha a moldávokat nem is lehet a svédekhez, finnekhez mérni, a győzelemnek meg kell lennie. A hollandok azonban megszenvedtek a Zimbru stadionban, 1-0-ra nyertek, ezzel az eredménnyel kiegyeznénk mi is. Négy érvet szedtünk össze, amiért ez meglehet.
San Marinót leszámítva még egyetlen selejtezőt sem hoztunk le kapott gól nélkül, a sorozatok pedig meg szoktak szakadni.
Juhásszal kiegészülve ez a védelem még jobb lesz, az Anderlecht védője klubjában is képes irányítani társait, és különösen fontos számára, hogy kapott gól nélkül érjen véget valamennyi meccs. Várhatóan Korcsmárral lesz a védelem tengelyében, ez a páros akár évekre megoldhatja a gondokat, és vélhetően jól kiegészítik egymást. Többször céloztunk rá, jó védőkkel lenne szerethető ez a válogatott, és ha ugyan először a Vidi-játékosokban is bízott a kapitány, most egész biztosan nem lesz senki a bajnokcsapatból a védelemben, amit akár jó jelnek is fel lehet fogni.
Erősebbek, gyorsabbak és masszívabbak vagyunk, mint négy éve.
Négy éve váratlan súlyos vereséget szenvedett a csapat (0-3), de akkor az egy teljesen más szakmai alapokra épülő válogatott volt, az indokolatlanul nagy fiatalítási hullámnak és követhetetlen csapatépítésnek az lett a vége, hogy Várhidi Péterrel a hatodik helyre futottunk be. Az a csapat nagyon hullámzóan játszott, mert ugyan legyőzte nem tétmeccsen a világbajnok olaszokat augusztusban, júniusban előtte négyet kapott Oslóban, Kisinyovban sem volt esélye a pontszerzésre novemberben. A mostani közösséget jól megszervezte, jól felépítette Egervári, a hazai holland meccset leszámítva komoly csalódást okozó teljesítménye nem volt, a válogatott szellemisége is jobb lett, jobban összeillesztette a nyerő személyiségeket. A kiegyensúlyozottság a kulcs, mert az idén a két holland vereségen kívül csak győzelem a mérleg.
A téthelyzet csak feldobja a csapatot.
A kapitány is emlékeztetett rá, nagy lesz a nyomás. Ebből a csapatból többet kihoz a téthelyzet, mintsem összenyomná. Négy éve a nagy hidegben inkább a „gyorsan tudjuk le, és menjünk haza” volt a fő szempont, igaz egy sikerrel jobb lett volna a jövőbeni besorolásunk. A motiválatlanság érezhető is volt, most ellenben sokkal elszántabb a csapat. Csak Hajnal maradt meg abból a kezdő tizenegyből, esetleg az eltiltását letöltő Vanczák bekerülhet. A moldávok talán jobbak is voltak akkor, igaz akkor is a kispadon ült a legnagyobb név, Dobrovolszkij, most sem lesz másként, csak most a Steauával BEK-győztes Gavril Balinté a kispad.
Támadásban jobbak vagyunk, mint az elmúlt években.
A Nancyban nevelkedő Rudolf bombaformában játszik, most kezd kiteljesedni, megvan a sebessége, amit rendszerint használ is, tetszik neki a szerepkör, hogy Szabics mögött, de a középpályások előtt, szabadon, gyorsaságát kihasználva játszhat. Elég valószínű, hogy ő lesz a nyerőember, bár arra is lehet fogadni, hogy Hajnal is sokkal jobban játszik, mint a svédek ellen, most mozgatni fogja a csapatot. És akkor ott van még Koman, aki az első meccsen is fontos gólt lőtt.