Mit akar Maruzsi a 120 milliójával?
További Futball cikkek
- Gyerekkorában félt a Hertha kabalájától a Bundesligában remeklő Dárdai Bence
- Meghívót kapott az angol válogatottba a Liverpool magyar tehetsége
- Ha nincsenek a duzzogó szülők Fehérváron, Szoboszlaiból sem lesz ilyen kaliberű játékos
- Óriási adótartozást kell törlesztenie az év végéig a patinás magyar futballklubnak
- Eldőlt, tényleg Szaúd-Arábia rendezi a 2034-es labdarúgó-vb-t
Az IFAB, vagyis a futball szabályalkotó testülete a brit Hawk-Eye és a német-dán fejlesztésű GoalRef technikát választotta ki, a másik hat nem felelt meg a múlt hétvégi egyeztetésen. Maruzsi László is kiesett, a feltaláló az Indexnek azt mondta, könnyen lehet, hogy a nyári Eb utáni döntésnél mindkettő megkapja a licenszet. Gál András - aki tíz éve ötletgazdaként vett részt a svéd Saab cég Tracab nevű technológiájának fejlesztésében - szerint viszont egyik sem tart még ott, hogy elfogadják. Az ő rendszerüket már több bajnokságban, a BL-ben és világversenyeken is használják, de egyelőre csak statisztikákat adnak. A lestechnikát már kifejlesztették, a góltechnika bonyolultabb lesz.
„A mi rendszerünket a spanyol bajnokság minden csapata alkalmazza. Mit akar Maruzsi a 120 milliójával, ha mások dollármilliárdokat költenek el a fejlesztésre? Az övéhez hasonlóan a mi rendszerünk is a képfeldolgozáson alapul. Jeladó nincs, videóképből állapítjuk meg, hol az objektum. Úgynevezett sztereó képet csinálunk minden pályán lévő objektumról, amit aztán 3D-vé alakítunk" - mondja Gál, a Tracab munkatársa.
„Az addig rendben van, hogy Maruzsi is képfeldolgozást használ, csak még nem tudja feldolgozni rendesen. A Saabnak ehhez eddig harminc év és negyvenmillió euró kellett. Arról nem is beszélve, hogy ha valaki olyat akar, mint ez, annak előbb-utóbb bele kell futnia a szabadalmi problémákba. Ez finoman szólva sem lenne sima ügy."
A Tracab már háromezer meccsen bizonyított
A svéd rendszer agya egy olyan képalkotó eljárás (image processing), mely alapján a focipályán lévő huszonhárom objektumról (huszonkét játékos + labda) folyamatosan, élőben ömlenek az adatok. Az egész alapötlet a műszaki egyetemen végzett Gál Andrástól származott, akinek a hazai Gripen-gépek váráslása adta az ötletet. „Annak idején, amikor a leshelyzet műszaki meghatározásán gondolkoztunk, a magyar kormány épp a svéd Gripenek vásárlásáról tárgyalt, én pedig ismertem a közvetítőket. Andrásnak erről jutott eszébe, hogy a vadászgépben lehet olyan képfeldolgozó technológia, amelyet a fociban is hasznosítani tudnak" - mesélte a Zóna.hu-nak Hernádi Róbert, aki Gál társa volt az ötletnél. (1956 óta Svédországban él, tizenöt évig volt a svéd vízilabda-válogatott kapusa, jelenleg sporttal foglalkozó tanácsadó cége van.) A Saabnál végül ráleltek a megfelelő technológiára, az eredetileg repülőkről, illetve hajókról kilőtt rakéták vezérlésére kitalált képfeldolgozó rendszert évtizedekig fejlesztették a cégnél. Ilyen szerkezet van a Gripenekben is. Ám a Saab először nem akart részt venni a meccskövető rendszer fejlesztésében. „Aztán rájöttek, hogy a fociban majdnem annyi pénz van, mint a fegyverekben” – indokolja a megváltozott döntést Gál.
A Tracab-rendszert Spanyolországon kívül használták a 2008-as Eb-n, a 2010-es vb-n, jelenleg Bajnokok Ligájában, a japán, az orosz és a svéd ligában is. Sőt, az NB I.-ben is (Szolnok-Haladás) tesztelték már. „A mi technikánk egyelőre csak statisztikákat mér, ami az edzőknek is szól, elemzés céljából. A les tesztelése idén megtörténik,a gólvonal pedig csak és kizárólag finanszirozási kérdés, mely valószínűleg hamarosan megoldódik" - mondta Gál.
Gál azt is elmondta, nem az a nehéz ebben a technikában, hogy utána hogy adják tovább a jelet a partjelzőnek, hanem hogy egyáltalán eljussanak a pontos mérésig. A tökéletes rendszerhez Maruzsi pályánként húsz kamerát tart ideálisnak. Gálék rendszere jelenleg tizenöt kamerával veszi a meccseket, de mivel most egészen másra használják, a gólvonalas rendszerhez kapunként kéne még kettő. „A lestechnikára vonatkozó fejlesztésünk már meg is van, hozzátenném, hogy ez a könnyebb. A gólvonalat figyelni azért nehezebb, mert ott néha öt-hat játékos is hemzseg a kapu előtt."
Maruzsié már működik, de nem elég jól
A rendszer automatikusan jelez, amikor a labda áthalad a gólvonalon, az alapvonalon vagy az oldalvonalon. Nincs emberi tényező, ráadásul egy másodpercre sem kell megállítani a játékot. Pályánként húsz kamera lenne felszerelve. A kamerák mindegyikéhez tartozik egy számítógép, ezek a központi szerverrel együtt elemzik és a kapott jelet küldik a partjelző zászlajába. A zászlón van egy érzékelő, ami az asszisztens kezére rezgő, csipogó jelet ad. Ha a labda áthalad a gólvonalon, az alapvonalon vagy az oldalvonalon, akkor automatikusan jelez a partjelzőnek. A FIFA illetékesei egy órát is kértek a vezetőbíró részére, Maruzsiék azt is elkészítették. A magyar feltaláló rendszerében tehát már minden ki van találva, de az IFAB tesztelésén azért bukott el, mert a szélsőséges eseteknél nem volt elég pontos.
„Úgy látom, Maruzsi László nem igazán foglalkozik azzal, hogy mások hol tartanak, mit csinálnak. Pár éve beszéltem vele, aztán fel is ajánlottam az együttműködést, de még csak vissza sem írt."
Maruzsi korábban azt mondta az Indexnek, a magyar gólvonaltechnika nem bukott el, csak egyelőre nem volt annyi pénzük, hogy a szélsőséges helyzetekre is fel legyenek készülve. Feltalálója szerint az is lehet, hogy a további két versenyző mellett az Eb után az ő technikáját is bevezetik, de valahogy el kellene érni, hogy a FIFA vizsgálja a lest is.
A svéd tecnológiáról az MLSZ-nél is érdeklődtünk, de konkrétumot nem tudtak mondani.