Amit C. Ronaldo nem tud

„Nem egyszerű szabadrúgás-specialistának lenni". Ezt Diego Latorre, a most 43 éves argentin futballista állapította meg, akit pályafutása elején még az új Maradonának aposztrofáltak, majd 1993 és 1996 között Spanyolországban futballozott: „Nem elég a finoman kivitelezett technika, és az erő, pszichikailag is felkészültnek kell lennie annak, aki a labda mögé áll. Az az érzésem, hogy Cristiano Ronaldóban túlbuzog a kihívás és a végén, amikor nem sikerül kaput találni, megszállottként áll oda minden labda mögé. Ez pedig a görcsös akarást hozza ki.”

  A számok bizonyítják, hogy a néhány valóban nagy góltól eltekintve a portugál jobban tenné, ha másnak engedné át a szabadrúgásokat.

Ronaldo 2003-tól 2009-ig futballozott a Manchester Unitedben. Az első négy szezonjában 71-szer rúghatott szabadot – arra nincs statisztika, hányszor találta el a kaput – ezek közül azonban csak háromszor örülhetett gólnak.

Az utolsó két idényében már valamelyest javult a mérleg, 2008-ban és 2009-ben is négy-négy gólt szerzett ilyen szituációból.

2009 július elsején, 93,9 millió euróért érkezett a Real Madridhoz, és innentől kezdve számolatlanul próbálkozott, de lehangoló eredményességgel. 2010-ben 37-ből csak három, 2011-ben 53-ból mindössze négy, a legutóbbi bajnokságban pedig 26-ból egyetlen egy sem ment be szabadból.

A számok azt mutatják, hogy a legutóbbi tíz idényében 278 szabadrúgásból mindössze 18 gólt szerzett, ami 6,6 százalékos mutató. Apróbb kerekítéssel azt lehet mondani, hogy minden 16. lövése talált célt, a többi a kapusok kezébe, sorfalba, vagy a lelátóra ment. Ami még ennél is rosszabb mutató, hogy az adatok az elmúlt három évet tekintve, csökkenő hatékonyságot mutatnak.

Cristiano Ronaldo szabadrúgás-statisztikái (bajnoki meccsek)

2003-2004	9	1	11,10%
2004-2005	8	0	0,00%
2005-2006	24	1	4,20%
2006-2007	30	1	3,30%
2007-2008	38	4	10,50%
2008-2009	50	4	8,00%
2009-2010	37	3	8,10%
2010-2011	53	4	7,60%
2011-2012	37	0	0,00

Ha csak a Real Madridot nézzük, a csapattárs, Mesut Özil kétszer olyan jó. Igaz, a német válogatott futballistájának 27 hónap alatt csak 15 lehetősége volt, hogy Ronaldo elől elrúghassa a szabadot. Ezek közül kettő be is ment. Legutóbb a Dortmund elleni BL-meccs utolsó pillanataiban, amellyel a Real végül pontot mentett.

Egy tavalyi felmérés szerint Európa kiemelt bajnokságai közül a többiben sem lehet hihetetlen hatékonyságot felfedezni. A Serie A-ban például a legtöbb gólt szerző Fabrizio Miccoli 26 kísérletéből csak két gólt lőtt, vagy a valóban specialistának tartott Andrea Pirlónak 21 szabadrúgásból csak egy ment be (az idén ezt már jelentősen túlszárnyalta). A spanyol bajnokságban Santi Cazorla célzott a legpontosabban, 21-szer a labda mögé és négyszer bevágta.

Európa legjobb góllövői szabadrúgásból 2011–2012-ben

Cazorla (Malaga)	21	4
S. Larsson (Sunderland)	10	3
Xavi (Barcelona)	10	2
Rooney (MU)	11	2
Pedersen (Blackburn)	15	2
Benat (Betis)	21	2
Hazard (Lille)	22	2
Lodi (Catania)	23	2
Miccoli (Palermo)	26	2

(az adatok a 2012. március 20-i állapotot mutatják).

Juan Senor, a nyolcvanas évek kiváló Zaragoza-futballistája és szabadrúgáslövője úgy véli, a portugál túl sokat vállal magára: „Ott van Özil és Xabi Alonso, vagy Kaká és Benzema, mindannyian kiváló rúgótechnikájú futballisták. Abban a látom a problémát, hogy Ronaldo mindenhonnal elvállalja, ahelyett, hogy például balról engedné Özilt, vagy középről Alonsót. Neki talán távolról kellene, mert olyan a technikája, hogy a bombája egyenesen száll és a végén kanyarodik el valamelyik irányba.”

A spanyol bajnokságban a legjobb hatékonysággal Jimmy Floyd Hasselbaink rúgta a szabadrúgásokat. Az 1999–2000-es idényben az Atlético Madrid futballistájaként 57 próbálkozásból 4 gólt szerzett. Mielőtt Ronaldót kritizálnánk, megjegyzendő, hogy a Real korábbi baloldali védője, a brazil Roberto Carlos még a portugálnál is gyengébben teljesített, az 1996–1997-es idényben 55 szabadrúgásából csak három gól született, ami 5%-nak felel meg.

Biztos kevesen gondolják, de a világcsúcsot egy kapus tartja. A brazil Rogerio Ceni 1997-től 106 gólt lőtt bajnoki meccseken, ezek közül 55-öt szabadrúgásból.

Nehéz lenne megmondani, hogy ki, vagy ki volt a világ legjobb szabadrúgáslövője, de az biztos, hogy mezőnyjátékosok közül Juninho Pernambucónál senki sem szerzett többet. A brazil középpályás 2001 és 2009 között a Lyon játékosaként 44-szer talált így a kapuba. Juninho kétévi katari szereplés után 2011-ben tért haza és a Vasco játékosa lett.

David Beckham is híres volt szabadrúgásairól, bár a statisztikák szerint pályafutása során csak 32 ilyen gólja volt. A világon az ötödik olyan futballista – Pelé, Rivelino, Cubillas és Genghini után – aki világbajnokságon kétszer eredményes volt szabadrúgásból.

A Real Madridnál mindenesetre azóta, hogy a Dortmund ellen nem Ronaldo, hanem Özil lőtt, és sorsdöntő gól lett belőle - mintha megnyitották volna a kaput mások előtt is. A hétvégi fordulóban - igaz, Ronaldo cseréje után - Pepe állt a labda mögé, de kísérlete nem sikerült.