Nem volna rossz, ha újra lenne Szovjetunió

Az ötletet az elsők között karolta fel az orosz élvonal, a Premjer Liga vezetése, bejelentve, hogy tervet készít a Független Államok Közösségének (FÁK) élcsapatait tömörítő bajnokság megteremtésére. Szergej Prjadkin ligavezér úgy nyilatkozott, hogy néhány vezető klub a Premjer Ligából már megkereste őt ezzel a javaslattal. Úgy tudni, főképp az ukránok szorgalmazzák a közös bajnokság újjáélesztését.

A társadalmi és gazdasági különbségek, a kontinensnyi távolságok az ötlet ellen szólnak, ugyanakkor az újraegyesítéssel Európa öt legszínvonalasabb sorozata közé nőhetné fel magát a Független Államok bajnoksága.

A Szovjetunió feloszlása után, 1991. december 21-én alakult meg a Független Államok Közössége. Az egykori világbirodalom 14 köztársaságra bomlott, amelyek közül 11 - Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Oroszország, Örményország, Tádzsikisztán, Ukrajna és Üzbegisztán - írta alá a szerződést. A volt Szovjetunió három további állama – Észtország, Lettország és Litvánia – nem csatlakozott.

Az szinte biztos, hogy nem mind a tizenegy tagállamból érkeznének csapatok az újjászerveződő bajnokságba, de a legjobb ukrán, fehérorosz, esetleg grúz, örmény és üzbég klubokkal nagyon erős mezőny gyűlhetne össze.

1991-ben rendezték az utolsó szovjet futballbajnokságot. Nem véletlen, hogy az oroszok és az ukránok szorgalmazzák leginkább az újraegyesítést, hiszen 21 éve hat orosz – közte öt moszkvai – és hat ukrán klub kapott helyet a 16 fős élvonalban. Mellettük egy örmény (Ararat Jereván), egy fehérorosz (Dinamo Minszk), egy tadzsik (Pamir Dusanbe) és egy üzbég (Pahtakor Taskent) szerepelt a legjobbak között.

Ha megnézzük az 1936 óta szerveződő szovjet bajnokok rangsorát, ki kell emelni, hogy egy ukrán,  13 bajnoki címével a Dinamo Kijev a csúcstartó. Az orosz klubok mellett nyert grúz (Dinamo Tbiliszi) és ukrán (Dnyipro), mindkettő kétszer, valamint az Ararat Jerevan, a Dinamo Minszk, a Zorja Luhanszk is volt első.

Ha a mostani erőviszonyokat tekintjük, Ukrajnából a Sahtar Donyeck, a Dnyipro, a Dinamo Kijev, a Metaliszt Harkiv biztosan megállná a helyét. De jó esélye lehetne a BL-résztvevő, fehérorosz BATE Boriszovnak is. Azerbajdzsánban, Üzbegisztánban és Kazahsztánban is egyre több pénz áramlik a futballba, így nem kizárt, hogy ilyen eseményre világszínvonalú játékoskereteket lehetne összehozni.

Nem is beszélve a dúsgazdag és erős oroszokról, a CSZKA Moszkva, az Anzsi Mahacskala, a Zenit, a Terek Groznij, a Szpartak Moszkva, a Lokomotiv Moszkva, vagy éppen Dzsudzsák Balázs csapata, a Dinamo Moszkva is komoly erőt képvisel.

Az biztos, hogy nem mindennapi mezőny jöhetne össze, és az is borítékolható, hogy egy ilyen közös bajnokság indulása esetén még több világsztár érkezne a volt Szovjetunió tagköztársaságaiba.

Két dolog húzhatja keresztbe az új terveket szövögetők álmait. Egyrészt a nagy távolságok, és ami még ennél is fontosabb, hogy ilyen erős bajnokságból nagyon nehéz lenne eljutni a nemzetközi kupákba, leginkább a nagy bevételeket hozó Bajnokok Ligájába. Márpedig az igazi bevételt a BL-ből tehetné zsebre minden klub. Szinte biztos, hogy például a BATE Boriszovnak ez nem sikerülne minden évben, de az állandó ukrán és orosz résztvevők is bajba kerülhetnének.

2018-ban Oroszország világbajnokságot rendez és az sem kizárt, hogy egy ilyen ötlet megszellőztetése nem több, mint pr-fogás. De az is biztos, hogy a hat év múlva kezdődő futball-vb előtt a labdarúgás népszerűsítése érdekében nagyon jó ötlet, megvalósulására azonban csekély az esély.