További Futball cikkek
- Pereg az időgép: videón a 44 éves Ronaldinho mesés szabadrúgásgólja az el Clásicón
- Szögletből tekertek gólt a magyar válogatott kapus hálójába, a Nyíregyháza 4–2-re nyert
- Manchesterben már nem tartottak rá igényt, a Leicester vezetőedzője lett a United-legenda
- Részegen vezette a sztárfutballista a Lamborghinijét, lekapcsolták a zsaruk
- Di Marzio: A lengyel válogatott élére nevezhetik ki Marco Rossit
„Sok megbeszélés és tanácskozás után kritikus szemmel úgy látom, nem volt bölcs úgy határozni, hogy Katarban nyáron legyen a világbajnokság. Annak ellenére sem, hogy a katariaknak nem jelentene gondot a megfelelő légkondicionálás biztosítása" – jelentette ki a napokban Sepp Blatter FIFA-vezér, akit azóta támadtak, mióta az arab országnak adták a rendezést.
Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a kibírhatatlan időjárás miatt a nyár helyett télen, 2022 decemberében lesz a világbajnokság. Ez viszont a versenynaptárt írja majd át – várhatóan több évre –, és a kluboknak lesz nagyon rossz, így tőlük heves tiltakozás várható.
Nem jó ötlet ötven fokban focizni
A FIFA-elnök Blatter szerint abban hibáztak, hogy a nyári rendezéshez ragaszkodtak, amit egyébként a katariak is erőltettek. Katar pályázatának egyik legfontosabb ígérete volt, hogy a stadionok légkondicionáltak lesznek, ennek ellenére a szervezők korábban jelezték, nyitottak arra, hogy télen legyen a torna.
Blatter nyilatkozata után a következő lépés az lesz, hogy a FIFA végrehajtó bizottsága elé terjeszti majd az időpontváltozásról szóló javaslatot. Itt háromnegyedes támogatásra lesz szüksége, de ez valószínűleg csak formaság, nem fog nagy ellenállásba ütközni a szervezeten belül.
A FIFA októberi közgyűlésén születhet meg a határozat, ezután vizsgálják meg alaposabban, hogy a komoly átszervezésnek milyen következményei lennének a versenynaptárra. Blatter kiemelte, ha borul a korábbi menetrend, akkor mindenképp egyeztetni akar az érintettekkel, főleg a klubokkal és az üzleti partnerekkel.
Blatter szerint az európai futballhatalmaknak ugyanakkor el kell fogadniuk azt, hogy nem csak az ő érdekeiket veszik figyelembe a döntéseknél. Ráadásul diszkrimináció is lenne egyes országokkal szemben, ha a földrajzi elhelyezkedésük miatt zárnák ki őket a pályázatokból.
A téli rendezéssel egy oldalra kerül Michel Platini és Sepp Blatter, pedig a francia UEFA-vezér sok kérdésben nem ért egyet a FIFA-elnökkel, többek között abban, hogy szükség van-e videobíróra a mérkőzéseken (Blatter támogatja, Platini nem). A katari vb-vel kapcsolatban ugyanakkor kedden, Budapesten kérdezték az UEFA-elnököt, aki nem kívánta kommentálni Blattert.
Nemrég viszont beszélt erről, akkor azt mondta: „Az európai bajnokságokban lehetne szünetet tartani valamikor november eleje és karácsony között, így a vb nem ütközne a 2022. februári téli olimpiával sem."
Mi lesz így a klubokkal?
A klubok érthető módon nincsenek elragadtatva az ötlettől, hiszen egy ilyen komoly átszervezésnek akár több évre kiható következményei lehetnek. Ha 2022 telén rendeznék a katari világbajnokságot, akkor a Konföderációs Kupa ütemezését is át kell szervezni. A mini vb-t eddig a torna előtt egy évvel, nyaranta tartották – ezt szintén át kellene ütemezni, 2021 decemberére hozni.
Blatter terve miatt most az európai klubokat tömörítő szervezet, az ECA kényszerpályára került, és a következő, genovai közgyűlésükön vitatják meg a kérdést. Abban az ECA-alelnök Umberto Gandini is egyetértett, az időpontváltozás szinte elkerülhetetlen.
Megoldást kell találnunk, mert nagyon valószínűtlen, hogy a katari nyárban le tudnánk játszani a tornát
– foglalta össze álláspontját.
Gandini azt is megjegyezte, ha mégis nyáron lesz a torna, akkor a szurkolók járnak rosszul, úgyhogy olyan megoldást kell találni, ami mindkét félnek megfelel. Az Angol Labdarúgó Szövetség elnöke, Greg Dyke mondta azt nemrég, lehetnek akármennyire légkondicionáltak a stadionok, ha kijönnek a drukkerek, egy órát se bírnak ki az ötven fokban. Ő nem zárkózik el az időpontváltozástól sem, a fanatikusok érdekében.
A téli olimpia miatt a november-decemberi időszak tűnik az egyetlen lehetőségnek, akkor viszont javában zajlanak az európai bajnokságok. Argentínában ősz-tavasz rendszerben bonyolítják le a szezont, a brazil bajnokság viszont már véget érne, mire elkezdődik a téli vb.
Akkora újdonság a hőség?
Az, hogy embertelen meleg van egy világbajnokáson, nem újdonság. A játékosoknak és a szurkolóknak is meg kellett küzdeni az időjárással; igaz, a katari ötven fok valóban extrém.
Az 1994-es amerikai világbajnokság egyik legmelegebb helyszíne a dallasi Cotton Bowl volt, 45 fokos hőséget is mértek, a fedetlen arénában rendezték többek között a holland–brazil negyeddöntőt, délután 14:30-as kezdéssel.
Egyes források szerint az 1934-es olasz világbajnokság döntőjét negyvenfokos hőségben játszották le. Az 1986-os mexikói vb-n tapasztalt időjárás a magyar válogatottat is megviselte Irapuatóban a szovjetektől elszenvedett 6-0-ás meccset délben kezdték, 39 fok volt.
A megoldás egy hosszabb téli szünet lehet, már ahol ezt sikerül kiharcolni. Az angoloknál például tradicionálisan karácsony és újév között játsszák a legsűrűbben a mérkőzéseket, egyáltalán nincs szünet a bajnokságban. A német Bundesligában az idén december 21-én játszanak utoljára, aztán egy hónap szünet jön, a spanyol bajnokság két hétre leáll az ünnepek alatt, az olaszoknál ugyanígy, a franciák egy héttel többet pihennek. És ezek csak a nagyobb bajnokságok.
Ne télen, máshol!
A legvehemensebben érthető okokból az angolok tiltakoztak, a Premier League-vezetők szerint azért is lenne csapás számukra a téli vb, mert rengeteg reklámbevételtől esnének el. A múlt héten Richard Scudamore, a liga igazgatója már találkozott a FIFA-főtitkár Jerome Valcke-kal, hogy tárgyaljanak a vb ütemezéséről, de nem jutottak semmire.
Scudamore augusztusban kijelentette, ha nem lehet a hőség miatt nyáron megrendezni a világbajnokságot, akkor a FIFA-nak egyszerűen egy másik helyszínt kell választania. A katariak egyébként Amerikát verték még az utolsó FIFA-szavazásnál, amikor a helyszínről döntöttek, ha az arab országtól valamiért elveszik a rendezést, elvileg az amerikaiak kapnák.
A Bundesliga-elnök Christian Seifert tavasszal azt mondta, a Bundesliga is lázadhat, ha átszervezik a naptárt, és nem lesznek egyedül.
Van egy olyan érzésem, hogy más bajnokságok vezetői is elégedetlenek a helyzettel, hogy egy négyhetes torna akár évekre átszervezheti a futballéletet.
Kérdés, hogy az európai bajnokságok érdekérvényesítése meddig terjed, és adott esetben ki tudnák-e erőszakolni, hogy újra kelljen szavazni a világbajnokság helyszínéről.
Hány hétre áll le a szezon?
Egy világbajnokság általában négyhetes esemény, ennél szorosabbra nem lehet szabni a menetrendet, a csoportmeccsek és az egyenes kieséses szakasz miatt eleve több pihenőnapot be kell iktatni a programba.
Ráadásul a világbajnokságok évében a bajnokságok hamarabb véget érnek, általában két héttel a nagy torna előtt már egyik klubcsapat sem játszik tétmeccset, hogy a válogatott futballisták idejében csatlakozni tudjanak a kerethez.
Legalább 5-6 hetes szünetre lenne szükség, ha nem akarnak a topcsapatok úgy járni, mint az Afrika-kupa idején, amikor az afrikai légiósokat kénytelenek elengedni, és ugyanezt a Konföderációs Kupán is kénytelenek lennének elfogadni, vagy marad a leállás. A klubok és a válogatottak között egyébként is feszült a viszony, gyakran van balhé abból, hogy egy-egy játékos sérülten érkezik vissza a válogatottól. Ezt azóta a nemzetközi szervezetek pénzzel kompenzálják.
A világbajnokságokkal kapcsolatban gyakran lehet hallani arról is, leginkább kifogásként, hogy a futballisták egy hosszú, kimerítő szezon után érkeznek a tornára, és ez a formájukon is meglátszik. Ez a téli világbajnokság esetén már nem lenne tényező, a játékosok élesen kezdenék a vb-t.
Már az elejétől támadták a katari pályázatot
Nemcsak a nyári hőség, hanem a szavazás miatt is keményen támadták a FIFA-t a katari vb miatt. A France Football az év elején húszoldalas riportot írt arról, hogy a katariak hogyan bundázhatták meg a pályázatot, egy szerteágazó korrupciós ügyet vázoltak fel.
A lap szerint a katariak gyakorlatilag egyenként fizették le a szavazóbizottság tagjait, tudták, kit hogyan lehet megvenni. Állítólag támogatták az afrikai szövetség kongresszusát, hogy így kerüljenek közel a küldöttekhez, de a paraguayi Nicolas Leozt, a guetemalai Rafael Salguerót és a brazil Riciardo Texeirát is megvehették, utóbbi már többször is keveredett korrupciós botrányba.
A France Football azt állította, a 2022-es katari pályázatnak volt szerepe abban is, hogy az ország egyik legnagyobb cége, a Qatar Investment Authority beszállt a francia Paris Saint-Germainbe.
Az akkori elnök, Nicolas Sarkozy és Michel Platini 2010 novemberében találkozott a katari koronaherceggel, Tamim bin Hamad bin Khalifa Al-Thani sejkkel a francia köztársasági elnöki hivatalban, hogy a katari szerepvállalásról tárgyaljanak a francia futballban. Platini eredetileg az amerikai vb-pályázatot támogatta, végül mégis a katariakra szavazott. Nem sokkal később a katariak beszálltak a PSG-be, azóta százmillió eurókat költöttek erősítésekre, náluk futballozik Ibrahimovic és Cavani is.
A 200 milliárdos világbajnokság
A katariak mindenesetre azóta is gőzerővel készülnek a világbajnokságra, az 1,7 milliós országban tizenkét összkomfortos aréna készül el 2022-re. Ebből kilenc teljesen új lesz, hármat felújítanak, kibővítenek. A légkondicionált létesítményekben a kintinél akár húsz fokkal hűvösebb klímát tudnak majd biztosítani – persze ez még mindig 30 fok lenne, ha a nyári 50 fokban fociznának.
A becslések szerint az országnak összesen 200 milliárd dollárjába kerül a rendezés, eddig még egyetlen vb sem volt még ilyen drága. A katari turisztikai hivatal várhatóan 15 milliárd dollárnyit öl majd bele abba, hogy az ország felkészülten várja a szurkolókat, turistákat a torna idejére. Szállodák, repülőterek, utak, metróvonalak épülnek a tornára, amelyre legalább négyszázezer látogatót várnak.