További Futball cikkek
- Cseh Katalin bepanaszolta Orbán Viktort az UEFA elnökénél
- Jürgen Klopp lehetséges utódjáról: „Ha ő lesz a Liverpool edzője, akkor az zseniális”
- A magyar válogatott védője otthonra talált, szerződést hosszabbított olasz klubcsapatával
- Célegyenesben a Liverpool új vezetőedzője, csak arra vár, hogy a felek megállapodjanak
- A Roma az utolsó pillanatban nyerte meg a védője rosszulléte miatt félbeszakadt mérkőzést
Az elmúlt években egyetlen futballválogatott sem ment át akkor fejlődésen, mint a belga. Noha Belgium a nyolcvanas években volt már Európa-bajnokságon bronzérmes, vb-negyedik, és aranygenerációként emlegették őket, de abban szinte egyáltalán nincs vita, hogy a mostani csapat fejlődése példa nélküli. Nemcsak a felnőtt válogatottuk uralja a mezőnyt, de az U21-esek is veretlenül csoportelsők, és minden évben feltűnik egy új belga szupertehetség.
De mi történt Belgiumban?
Bár Belgium 1900-ban az olimpián, 1972-ben pedig az Európa-bajnokságon először indulva bronzérmet nyert, a saját maguk által erre keresztelt aranygenerációról csak a 80-as évek eredményei miatt beszélnek. 1976-ban került a válogatott élére Guy Thys, aki előbb 1989-ig, majd 1990 és 1991 között még egyszer kapitány volt, összesen 101 meccsen irányította csapatát, 45-öt megnyert vele. Az 1980-as Eb-n második, az 1986-os világbajnokságon hatodik lett, olyan játékosokkal, mint Jean-Marie Pfaff, Jan Ceulemans, Enzo Scifo, Luc Nilis vagy Michel Preud’homme. A 82-es vb-n éppen Magyarországot ütötték el a továbbjutástól a csoportban.
A 90-es évektől folyamatosan esett vissza a csapat: 1990 és 2002 között még eljutott a vb-re, de a legjobb 16-nál tovább egyszer sem került, 2006-ban és 2010-ben pedig elbukta a selejtezőt, az Eb-n pedig csak egyszer, 2000-ben szerepelt, mivel részben Belgiumban rendezték a tornát.
Az új generáció
Belgiumban hat évvel ezelőtt nyomták meg a vészcsengőt, miután a válogatott a történelmi mélypontot jelentő 71. helyre esett vissza a világranglistán. A tarthatatlan helyzeten mielőbbi változtatást sürgetett a közvélemény, és a szakmai vezetők először az alapokhoz nyúltak. Egy nagyszerű utánpótlás-válogatottat építettek fel, amely sikerrel vívta meg a 2007-es U21-es Európa-bajnoki selejtezőket, és kijutott a 2008-as olimpiára. Pekingben negyedikek lettek, az ott játszók nagy többsége alapemberré vált később a felnőtt válogatottban is.
Az új csapat előbb Franky Vercauterennel, majd Dick Advocaattal, 2010 és 2012 között Georges Leekensszel, azóta pedig Marc Wilmots-cal dolgozott együtt. 2012-ben még elbukta az Eb-selejtezőn a pótselejtezőt, de a 2014-es brazíliai vb-n biztosan ott lesz, pénteken egy fordulóval a vége előtt kijutott a tornára.
Belgium ugyanakkor nemcsak világbajnokságra, hanem a legjobbak közé is került. A 2007-es helyezésen 65-öt javítva, szeptemberben már a 6. volt a világranglistán.
Egy világszínvonalú utánpótlás-válogatott kinevelése azt az eredményt szülte, hogy a felnőtt csapat bő keretében jelenleg 18 olyan futballista van, aki jövőre még csak 27 éves lesz, így ez a keret akár a 2018-as világbajnokságon is hasonló összetételben részt vehet. A további generációváltást elősegítendő, további hat olyan játékos van, aki még csak 23 éves lesz idén.
A topligák ászai
Mégis, hogyan sikerült összeszedni egy ilyen korosztályt? A válasz viszonylag egyszerű, a játékosok többsége 17-18 évesen olyan angol, spanyol és német vagy holland klubok akadémiájára került, ahol a tehetségüket gyorsan felismerve, igazi profi futballistákká váltak. Nem elég, hogy európai topcsapat alkalmazásában állnak, szinte kivétel nélkül valamennyien alapemberek, akik hétről hétre játszanak.
A kapus, Thibaut Courtois már 16 évesen belga bajnokin védte a Genk kapuját, később a Chelsea-hez, majd onnan kölcsönbe az Atlético Madridhoz került. Májusban múlt 21 éves, de a Genkben és az Atléticóban már 151 tétmeccs van a háta mögött. Simon Mignolet 100 bajnokin állt a Sint-Truiden kapujában, még 22 éves sem volt, amikor a Sunderland elvitte, már a Liverpoolban fix kezdő.
A védelemben rutinos védőik vannak, a fiatalabbak közül Toby Alderwiereld 15 évesen került az Ajax híres akadémiájára, 18 évesen profiszerződést kapott a hollandoktól, még 20 éves sem volt, amikor a felnőtt válogatottban is helyet követelt. Már az Atlético futballistája ő is. Idén volt 26 éves és 50-szeres válogatott Jan Vertonghen, aki szintén nagyon fiatalon nevelkedett az Ajax akadémiáján. Másfél éve a Tottenham alapembere.
A középpályán egészen kiváló képességű futballistáik vannak. Nem mellékesen közülük öten a Premier League csúcscsapataiban, a Chelsea-ben, a Manchester Unitedben és a Tottenhamben futballoznak. Amiért a túlzott optimisták szerint Belgium a 2014-es vb egyik esélyese lehet, az éppen ez a sor. Kevin de Bruyne, Marouane Fellaini, Moussa Dembélé, Nacer Chadli és Eden Hazard papíron a világ egyik legjobb középpályás sorát alkotja. Közülük Hazard már 17 évesen felnőtt válogatott volt.
Elöl sem állnak rosszul, Christian Benteke a nyári átigazolási szezon alatt szinte naponta szóba került valamelyik európai nagy csapattal, végül maradt az Aston Villában, ahol az előző idényben 34 meccsen 19 gólja volt. Mellette az Evertonos csatárduótól – Kevin Mirallastól és Romelu Lukakutól – is van miért tartani, utóbbi a Chelsea kölcsönjátékosaként futballozik Liverpoolban.
A legfiatalabb tehetségek
Mielőtt bárki azt gondolná, hogy ez egy kifutott korosztály, nagyot téved. A huszonévesek mögött már ott állnak bevetésre készen a tizenévesek, akik előtt az eddig mutatott produkció szerint hasonlóan fényes jövő áll. A belga U21-es válogatott az Eb-selejtező három fordulója után száz százalékosan áll úgy, hogy idegenben oktatta a mindig nagyszerű utánpótlással rendelkező olaszokat.
Két nagyszerű fiatalra már most érdemes odafigyelni. A még csak 17 éves Zakaria Bakkali már volt felnőttkerettag. A PSV-csatár 17 évesen és 196 naposan minden idők legfiatalabb futballistája lett, aki holland bajnokin mesterhármast szerzett. A Bajnokok Ligája-selejtezőben is pályára lépett, gólja is van már.
Még nála is fiatalabb Youri Tielemans, aki ötéves korában lett az Anderlecht játékosa, két és fél hónappal múlt tizenhat, amikor a belga élvonalban is pályára lépett. Hogy legyen egy magyar szál is a történetben, a keret tagja az a Pierre-Yves Ngawa, aki nyáron lett az Újpest futballistája.
És akkor még nem szóltunk Adnan Januzajról, aki 18 évesen döntött el Premier League-meccset, amikor kettőt vágott Sunderlandben. Életében először került a Manchester United kezdőcsapatába, és azonnal megmutatta magát.
Talán tényleg túlzó az az optimizmus, amivel a belgák a világbajnokságot várják, és az arany azért még egy kicsit odébb van, ám az biztos, ha a nyolcvanas évek csapatát aranygenerációnak nevezték, erre a csapatra egy komolyabb jelzőt kell majd kitalálni.