Ezeket a csapatokat soha nem felejtik el

”Nálam a magyar »ISTENEK«, akik miatt szerettem, szeretem a focit: Mészáros »Bubu«, Zombori »az Ész«, Müller »a Szem«, VÁRADY »a LÁB«, Izsó »mindig jó helyen«. Mészáros Bubunak állítólag szobra van Lisszabonban. Ő volt a KAPUS. Az őrült, a mókamester és a játék arca. A gyors, pontos és hatalmas kidobásai élményszámba mentek.”

Ilyen egy igazi szurkoló – Sipos Vlagyimir –, akinek a kedvenc csapata, aminek az összeállítását fejből tudja, az 1977-es bajnokcsapat Vasas.

Mészáros, Török, Komjáti, Hegedűs, Kántor, Gass, Zombori, Müller, Várady, Kovács, Izsó.

A győztes azonban a hatvanas évek második felének kétszeres bajnok Ferencvárosa, négyen is ezt a csapatot adták meg.

Géczi - Novák, Mátrai, Páncsics - Juhász, Szücs - Szőke, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi dr.

A fradisták szűkszavúak, különösebb indoklást nem fűztek a nevekhez. Érkezett még szavazat az 1975-76-os Fradira, ami az Újpesti Dózsa fél évtizedes egyeduralmát törte meg, íme:

Hajdú - Martos, Bálint, Rab, Megyesi – Nyilasi, Ebedli, Mucha – Pusztai, Szabó, Magyar

És az 1995-96-os, BL-induló Ferencvárosra is:

Hajdú Attila - Simon Tibor, Telek András, Szűcs Mihály - Nyilas Elek, Lisztes Krisztián, Milovanovic Dejan, Vincze Ottó - Kopunovic Goran, Zavadszky Gábor, Fatusi Babatunde

Az Újpestre, a Fradi örök riválisára csupán egy olvasónk emlékezik. Meglepetésre nem a hetvenes évek aranycsapatára, hanem egy jóval korábbira. A 78 éves Havas István ma is fújja a népi demokrácia korszakának kétszeres bajnok Újpestjét:

Tóth Gy. – Balogh II., Laborc – Kirádi, Szücs, Nagymarosi – Egresi, Szusza, Várnai, Zsengellér, Nyers

A Fradi mögött a Verebes József-féle, a nyolcvanas évek elején két bajnoki címet szerzett Győr liheg, három levélíró is fejből vágja a csapat összeállítását.

Kovács L. - Csonka, Hlagyvik, Magyar, Mile - Póczik, Hannich, Burcsa - Szabó, Szentes, Hajszán

Maradjunk a korszaknál. Az 1983-84-es Magyar Népköztársasági Kupát az NB II-es Siófok hódította el a döntőben éppen a nagy esélyes Győrt legyőzve. Péter írta, alighanem Siófokról: “NB I.-ből kiöregedő játékosok másodvirágzása volt néhány tehetséges fiatallal kiegészülve, bátor támadójátékkal, remek edzővel (Szőke Mikllós).

Horváth II - Brettner, Olajos, Takács, Virágh - Szajcz, Bódi, Belényesi - Szabó, Horváth I., Tiber

És még mindig a nyolcvanas évek. A korszak legnagyobb klubsikere a Videotonhoz fűződik, az UEFA-kupában a döntőig meneteltek, ahol a Real Madrid állta útjukat. Meglepő, hogy csak egy olvasónk küldte el Kovács Ferenc csapatának összeállítását:

Disztl P. - Végh, Disztl L., Csuhay, Horváth - Burcsa, Csongrádi, Vadász - Májer, Szabó, Novath

És egy érdekesség szintén a nyolcvanas évekből. Szegény ember vízzel főz, Monster Lewisnak az a Dunaújvárosi Kohász marad meg örökké az emlékezetében, amelyik az NB II.-ből feljutott ugyan, de az NB I-ből tökutolsóként, az osztályozós helyen végző Vasastól kilenc ponttal lemaradva hullott vissza a másodosztályba. (Az ilyen perverz vonzalmat szegediként maximálisan meg tudom érteni.)

Sági – Ress, Sztanó, Ruppert,Boldoczky – Gróf, Miskovicz, Márkus, László – Zsinka, Romanek

”Három éves voltam 1977-ben, mikor édesapám először elvitt a kispesti szentélybe, mivel a szomszéd Imre bácsi (nyugállományú alezredes és a Bp. Honvéd elnökségi tagja) azt mondta: a gyerek már elég nagy ahhoz, hogy Honvéd-meccset lásson – írja a keszthelyi Molnár Tibor. – Az akkori hősök - Pintér Sanyi (nem a belügyminiszter), Gujdár, Weimper, Paróczai - csak nevük alapján maradtak meg emlékezetemben, túl kicsi voltam még ahhoz, hogy bármilyen konkrét emléket társítsak hozzájuk. Pár évvel később azonban a nyolcvanas évek közepének kispesti »aranycsapata« életem első igazán meghatározó futballélményét jelentette. Itthon szinte soha nem találtak legyőzőre és a legtöbben közülük tagjai voltak az utolsó sikeresen megvívott vébéselejtezőn parádésan menetelő válogatottnak is.”

Andrusch József - Sallai Sándor, Nagy Antal, Garaba Imre, Varga József (Cseh András) - Sikesdi Gábor, Gyimesi László, Détári Lajos - Bodonyi Béla, Dajka László, Esterházy Márton (Kovács Kálmán)

Molnár Tibornak még egy kedvenc Honvédja van, de még véletlenül sem ez: Kemenes - Baráth, Lovric, Ignjatovic, Alcibiade - King (Nagy G.), Hidi, Vécsei (Diarra) - Job (Vernes), Perea, Daud (Holender). Hanem az 1996-os kupagyőztes Kispest, amelyik így állt fel:

Vezér Ádám - Bánfi János (Hahn Árpád) - Plókai Attila (Hungler Gábor), Mátyus János (Gabala Krisztián) - Forrai Attila (Árgyelán János), Kovács Béla, Robert Warzycha, Bárányos Zsolt, Piroska Attila - Tóth Mihály (Faragó István), Mirko Jovanovics (Ghinda Attila)

“Soha nem felejtem el életem első VB-jéről (amire emlékszem) a '86-os győztes argentin válogatottat, úgy hogy először nem is nekik, hanem a franciáknak szurkoltam, mert azt gondoltam, hogy akik megverik a brazilokat, azok sokat érdemelnek :) De a döntőben már a franciákat kiverő németeknek már mégsem lehetett" – írja Mesterházy Balázs, akinek nagy mázlija van, hogy a 86-os vébé nem a 0-6-ról marad emlékezetes, és nem ment el örökre a kedve a focitól. Itt van a világbajnok argentin válogatott összeállítása:

Pumpido - Cuciuffo, Brown, Ruggeri, Olarticoechea - Giusti, Batista, Burruchaga, Maradona - Enrique, Valdano

Prisznyák Szabolcs a mai negyvenesek felejthetetlen magyar válogatottját osztotta meg velünk. Ez volt az a csapat, amelyikről a brazilok 1986-os legyőzése után azt is elhittük, hogy megnyerhetik a világbajnokságot:

Disztl - Sallai, Róth, Garaba, Varga - Kardos, Nagy A., Détári - Kiprich, Nyilasi, Esterházy

Hogy a focin túl is van élet, azt Marczy levele bizonyítja: “Alapvetően kosárlabdán nőttem fel, Szombathelyen ugyanis az volt az elfogadott, tanított, sokak által űzött sportág. Sokáig kérdés volt számomra, miért nem tudunk mi is olyan jók lenni, mint a jugók, de mai szemmel nézve elég egyszerű oka volt ennek: támadójátékkal meccset lehet nyerni, védekezéssel bajnokságot. A jugoszláv kosáriskola “előretolt helyőrsége” a MiZo-Pécsi VSK volt, Rátgéber László pedig az azon felnőtt edzők között is az egyik legjobb. Az egész magyar kosárlabda nagy szerencséje, hogy az akkor Jugoszláviához tartozó Újvidéken magyarnak született. A jugoszláv iskola szellemében a Pécs játékának alapját is a rendkívül masszív védekezés jelentette, a 2000/01-es pécsi Aranycsapat a Rátgéber-korszak egyik csúcspontja volt.”

Iványi, Ujvári, Csák, Vilutyté, Tuvics, Károlyi, Béres, Darida, Keller, Burgmann

Köntös Gyöngyi a Fotex Veszprém 2002-es kézilabdacsapatát nem felejti soha:

Sterbik – Dzomba, Saracevic, Csoknyai, Jovics, Perez, Pásztor. Cserék: Fazekas, Gál, Tóth, Zsigmond, Diaz, Iváncsik G.

A személyes kedvencünk azonban – és itt térjünk vissza a focihoz – a legendás 1974-75-ös Budafok. Nincs meg? Solkimnak igen: “Elbundázták az NB II.-ből a feljutást. Azért a gombfocicsapatom még évekig viselte nevüket.” (Ezt a bunda-dolgot nem értjük, különösen, hogy egy olyan erényes edző ült a csapat kispadján, mint Mészöly Kálmán.)

Fellegi – Horváth, Kapitány, Noskó, Vizi – Tátrai, Harangi, Kisteleki – Zöldi, Jakab, Tóth K. Edző: Mészöly Kálmán