Van ország, ahol sokkal szomorúbbak a drukkerek

Ha azt gondolná bárki is, hogy a magyar futballt lenézőknél nincs szkeptikusabb drukker a világon, az nagyon téved. Oroszországban mostanság lehajtott fejjel járnak a helyi futballért szorítók, és nyíltan vállalják azt a véleményüket, hogy 2014 az orosz futball mélypontja volt. E csoport egyik legismertebb képviselője öt pontba szedte össze a mélyrepülést és annak okait.

Közös orosz-ukrán bajnokság: 0

Minden egy izraeli téli tornával kezdődött. Az orosz futballt irányítók, abba termédek pénz toló vállalkozások - mint például a Gazprom - régi álma egy közös orosz-ukrán bajnokság megszervezése. Ennek reményében rendezték az úgy nevezett Egyesült Szuperkupát, amelyen a két legjobb orosz és ukrán csapat indult. A tavaly év eleji tornán csúnyán leégett a Zenit és a CSZKA, az ukránok - a Sahtar Donyeck és a Metaliszt Harkiv - végeztek az élen.

Aztán később kiderült, hogy az ukránok nagy részének esze ágában sincs csatlakozni az orosz bajnoksághoz, a drukkerek nagyobb százaléka mondott nemet a kezdeményezésre. Aztán Krim bekebelezése, majd a kelet-ukrán zavargások és jó időre véget vetettek az elképzelések továbbgondolásának. Közben az UEFA és a FIFA is nyiltan kinyilvánította nemtetszését az üggyel kapcsolatban. Bár az ötletet sokan életképesnek tartották, a politikai helyzet alakulása végleg keresztülhúzta a számításokat.

Békés lelátói hangulat: 0

Az oroszországi huliganizmus megfékezése régi progléma. Valamennyire sikerült is gátat szabni ennek, de a Zenit–Dinamo-meccsen megint sikerült túllépni egy határt. A meccs közben hazai szurkolók lepték el a pályát és megverték a vendégek egyik futballistáját, Vlagyimir Granatot, akinél az eset után agyrázkódást diagnosztizáltak.

Az orosz szövetség megabüntetéssel próbált példát statuálni. 100 ezer eurós pénzbírság, 3-0-s vereség, stadionbezárás szerepelt a verdiktben. A klub is háborút indított az ultrák ellen. A fanatikusok egy részét nem engedte a stadionba, szurkolói kártyát vezetett be. Ennek hatására több ultracsoport bojkottálta a hazai meccseket, októberben végül megálapodott egymással a klub és szurkolók. Enyhítettek a korlátozásokon, de nem mindenkit engedtek belépőkhöz jutni.

Sikeres vb-szereplés: 0

A kontinensnyi ország nagy reményekkel várta a 2014-es futball-vb-t, egyrészt 2002 óta ez volt az első részvétel világbajnokságon, másrészt sokan főpróbának gondolták a 2018-as, hazai rendezésű vb előtt. A torna csoportköre után aztán mindenki gyorsan el akarta felejteni az egészet. A nemzet büszkeségei meccset sem nyertek Belgium, Algéria, és Dél-Korea ellen, két döntetlennel, és összesítve a 24. hellyel a hátsó kijáraton távoztak Brazíliából.

Az orosz drukkereknek olyannyira elegük lett legjobbjaikból, hogy a vb utáni, Azerbajdzsán elleni barátságos meccsen csak 3350 néző lézengett a Luzsnyikiban. Ennyire kevesen pedig a Szovjetunió szétesése óta nem voltak kiváncsiak a nemzeti csapatra. Ami az átlagnézőszámot illeti, nem túl vidám a helyzett, 2009-ben még 51 260 volt ez a szám, 2011-ben 38 326-ra csökkent, 2014-ben átlagban 10 375 szurkoló látta a helszínen a válogatott meccseit. Gyakorlatilag öt év alatt az ötödére esett az érdeklődés.

Erős valuta: 0

A krími válság és az ennek következtében meghozott Oroszország elleni szankció gyakorlatilag tönkrevágta a rubelt. Az orosz nemzeti valuta értéke 25 százalékkal esett vissza. Két orosz klub, az Amkar Perm, és az FK Rosztov már a rubel értékvesztésének pillanatában csődközeli helyzetbe került. Elsősorban azért, mert e két klub mögött nem állnak tehetős oligarchák, a büdzséjük nagyobb hányadát a központi elosztásból finanszírozták.

Rosztovban ráadásul az ukrán menekültáradattal is meg kellett küzdeni, ami még jobban vitte a pénzt a futballklub elől.

Természetesen nem mindenkit érintett ilyen súlyosan a válság. A Szpartak Moszkva gazdája, a Lukoil-vezér Leonyid Fedun szerint nem okozhat fennakadást a rubel válsága, ugyanakkor megjegyezte, legalább öt államilag finanszírozott Premjer Ligás klub van, amelynek bőven lesz problémája. De a Gazprom támogatását élvező Zenit sem ingott bele a válságba, az eddig is eurómilliókat kereső brazil Hulk szerződését 2019-ig meghosszabbították.

Tolerancia: 0

Amikor az orosz parlament, a Duma tavaly januárban elfogadta a szurkolói törvényt, elsősorban a rasszizmus száműzését tűzte ki célul. Az előbb emlegetett Hulkkal eset meg az az eset, hogy az egyik meccs játékvezetője azt találta neki mondani:

Én utállak téged, a többi feketével együtt!

A bírót feljelentették, Alekszej Matyunyin később még poligráfos hazugságvizsgálatot is kért maga ellen, mert tagadta a rágalmazási vádakat.

A Rosztov edzője is hasonló helyzetbe került, egy kameruni játékos leigazolása előtt kérdezték, amikor ezt válaszolta: "Már van hat színesbőrű futballistánk, azt hiszem ennyi elég lesz." Igor Gamula még azzal tetézte, amikor öt játékosa megbetegedett, hogy "már komolyan kezdek aggódni az Ebola miatt."

Más kluboknál is komoly gondot okoz a fajgyűlölet. A Torpedo Moszkvát azért büntették, mert drukkereik bántalmazták a Dinamo kongói védőjét, Cristopher Sambát. A Szpartak meg azért fizethetett, mert a drukkerek Rosztov gaboni játékosát Guelor Kangát dobálták meg banánnal.

Van baj tehát bőven, és sok változás kell, hogy a világ futballszerető népe 2018-ban nyugodt körülmények között nézhesse a Vlagyimir Putyin által megálmodott futball-világbajnokságot. Az orosz bajnokság két hét múlva folytatódik, a néha elvágyó, néha hűségesküt tévő Dzsudzsák Balázzsal. A magyar válogatott középpályása már nyáron távozhat Oroszországból, bár szerződése télen jár csak le a Dinamo Moszkvánál.