Teljes homály, mit csinálnak a tao-milliárdokkal
További Futball cikkek
Már negyedik éve, hogy magánvállalkozások meggyőzésén múlik, hogy magyar sportszervezetek mennyi pénzzel gazdálkodhatnak.
Az a vállalkozás ugyanis, amely társasági adót fizet – márpedig minden Magyarországon működő vállalkozásnak kell fizetnie, ha nyeresége van, mégpedig 500 millió forintig 10 százalékot, afölött 19 százalékot –, maga döntheti el, hogy az államkasszát, vagy valamelyik kedvenc sportklubját támogatja-e. Orbán Viktor kormányzásának ugyanis egyik sarokköve lett a sport, és az eköré épített rendszerben a nyereséges cégekre is számítanak.
Az Index kísérletet tett arra, hogy utánajárjunk a tao-pénzek felhasználásának, de aki ettől a cikktől szaftos részleteket vár, inkább tovább se olvasson, ugyanis a tao-pénzeket csak innen nézve lehet a közpénzek egy fajtájának tekinteni, de a sportszervezetek és a minisztérium szerint sem közpénzek, így felhasználásukról bármilyen tájékoztatás a gazdasági társaságok üzleti érdekeit sértené, ezért nem kaptunk bővebb felvilágosítást.
Ezek a kedvezményezett sportágak:
A támogatások sorrendjében: futball, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong. Magyarországon ezek közül a tao-pénzek felét a futball kapja, a következőkben róluk, a futballklubokról lesz szó.
Ez így leírva szép, sőt túlságosan szép, nem is működik hibátlanul a rendszer. Olyannyira nem, hogy a klubok ezt a támogatási pénzt teljes titoktartás mellett kezelik. Egyszerűen nem adnak felvilágosítást arról, hogy a hozzájuk érkezett, elirányított taót mire használták, ellenőrizték-e őket, és egyáltalán, szabályos volt-e az egész egyezség.
Mekkora összegről beszélünk? A Nemzeti Adó- és Vámhivataltól kapott tájékoztatás szerint az elmúlt években így nézett ki:
(forrás: NAV) | 2011 | 2012 | 2013 |
Igénybe vett kedvezmények összege (m Ft) | 20 859 | 41 282 | 48 991 |
Igénybe vevők száma | 2702 | 4973 | 5454 |
Ez az összes igénybe vett pénz, amelynek az első évben kb. a fele a futballba ment, a másik felén a megmaradt négy kiemelt sportág nagyságrendben egyenlően osztozott. Az elmúlt adózási évben a futball eddig 17,365 milliárdot kapott, tehát az összes pénz harmadát, tájékoztatott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Ez egyben azt is jelenti, hogy Magyarországon a kiemelt sportágak között van egy még kiemeltebb, a futball, ezért most induló sorozatunkban a labdarúgásra fókuszálva próbálunk képet adni a sportágban áramló pénzekről, és a klubok gazdálkodásáról.
Mint említettük, nem voltunk könnyű helyzetben, ugyanis a klubok nagy része hallani sem akar arról, hogy a pénzügyeikről kérdezzük őket. Volt olyan klub, amely a feltett 13 kérdésünk egyikére sem akart válaszolni, közte még arra sem, hogy kinek a tulajdonában van a stadion, amelyben a csapat játszik, vagy hogy mennyi pénzt kellene letennünk ahhoz, hogy a mezen szponzorként megjelenhessünk.
A társasági adó felhasználását az MLSZ is ellenőrzi. Igaz, a kérdéseinkre ők is csak részben válaszoltak, mert válasz „az egyes sportszervezetek konkrét adataira nem, (...) csak összesített, általános, anonim adatok adhatóak ki”.
Ellenkező esetben a sportszervezetek jó hírnevét, és üzleti titkait sértenék.
Az MLSZ tavaly kezdett el vizsgálódni, mert korábban a tao-támogatások ellenőrzését a Nemzeti Sport Intézet végezte a 300 millió Ft-ot nem meghaladó sportfejlesztési programok esetén. Az értékhatár felett az Emberi Erőforrások Minisztériuma jár el.
„Az ellenőrzések igazán a tavalyi év közepétől pörögtek fel, egyrészt eddigre kialakultak a szervezeti és működési keretek, másrészt az NSI-től sok hátralékos elszámolást vettünk át, melynek feldolgozása időt vett igénybe" - közölte a labdarúgó-szövetség.
2014 végéig az MLSZ több, mint 1600 db, a támogatások felhasználásáról benyújtott elszámolást ellenőrzött (sok esetben a helyszínen is), ezek közül több, mint 70 esetben állapítottunk meg valamilyen jogcímen szabálytalan felhasználást.
Azoknak a kluboknak, amelyeknél szabálytalanságot állapítottak meg, a tao-pénzt részben vagy teljes egészében vissza kellett fizetniük. Ez utóbbira is volt példa.
A visszafizetés mellett a jogszabály másik szankcióként lehetőséget biztosít a támogatásból való kizárásra. Ilyen eseteink is vannak már folyamatban, írta az MLSZ.
Az ellenőrzések eredményét az Emmi-hez terjesztik fel, amely hatósági jogkörben eljárva dönt a visszafizetések előírásáról. Az Emmi az Index kérdésére megerősítette a szabálytalanságokról szóló információkat:
„Minden ilyen esetben az elutasított összeg visszafizetésére szólítottuk fel az érintett klubot, továbbá alkalmaztuk a jogszabályi előírásoknak megfelelően a jogszerűtlen felhasználás esetén megállapítandó kamattételek megfizetésére kötelezést is”.
Hogy mely klubok azok, arról viszont a minisztérium sem nyilatkozott, igaz, ők nem a cégek gazdasági érdekeire hivatkoztak, hanem adatvédelmi okokra. Arra sem válaszoltak, hogy mennyi pénzt kellett visszafizetniük, mert még nem zárultak le a vizsgálatok, ugyanakkor a részletekről annyi kiderült, hogy szabálytalanság alatt például azt kell érteni, hogy „ha a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a jogszerű felhasználás nem állapítható meg. A klub nem tudja igazolni a számla keletkezésének indokoltságát, így nem fogadható el.”
Az Emmi szerint amúgy nincs olyan futballklub, de nem futballklub sem, amelyet ki kellett volna zárni a tao-pénzek kedvezményezettjei közül. Az ellentmondás feloldása, hogy „az MLSZ végzi az említett ellenőrzéseket, majd a jelenleg még folyamatban lévő vizsgálat eredményét felterjeszti az Emberi Erőforrások Minisztériumának, mely ezt követően megvizsgálja a felterjesztés tartalmát és kiadja a döntést tartalmazó levelet. Kizárást tartalmazó döntés meghozatalára még nem került sor, de ettől az MLSZ ellenőrzési tevékenységében lehet folyamatban olyan ügy, melynek eredménye még nem érkezett meg az illetékes minisztériumhoz”.
Miután sem a minisztérium, sem az a klubok nem adnak felvilágosítást, még ott az adóhatóság, amelytől ki is kértük az információkat, de ők meg azt nem ellenőrzik, hanem a NAV „kizárólag azt vizsgálja, hogy a támogatás adóalap-csökkentésként, adókedvezményként igénybevételének feltételei a támogatást nyújtó gazdasági társaságnál fennálltak-e a támogatás folyósításának időszakában”.