További Futball cikkek
- Kerkez Milosék három góllal nyertek a Manchester United otthonában
- Furcsa körülmények között kapott piros lapot Dárdai Márton a Hertha mérkőzésén
- Kiadós verést kapott Balogh Botond csapata a Serie A-ban
- Hazaigazol a csapatot váltó, hetvenszeres magyar válogatott hátvéd
- Saját térfeléről vette be az ellenfél kapuját a külföldön játszó magyar kapus
A Magyar Labdarúgó Szövetség hétfői ülésén döntött az NB I. 2015–2016-os lebonyolításáról. Több lehetséges változat közül végül a háromkörös rendszer mellett tette le a voksát. Azaz, a 12 résztvevő 22 fordulója után újabb 11 következik, olyan rendszerben, hogy az első hat helyen szereplő csapatok hatszor otthon játszanak, ötször idegenben, a 7–12. helyezettek pedig fordítva.
Mint ismeretes az MLSZ licencadó bizottsága korábban nem adott indulási jogot a Pécs, a Nyíregyháza és a Kecskemét csapatának. A Győri ETO be sem adott ilyen kérelmet, míg a szintén licencmegvonással büntetett Pápa utolsóként amúgy is kiesett. Az NB II.-ben a Vasas és a Békéscsaba jutott fel a legjobbak közé.
Az MLSZ amúgy elvetette a rájátszás ötletét. Véleményük szerint sok unalmas meccs lett volna az alsóházban a kieséstől már nem veszélyeztetett, de előrébb nem jutó csapatok meccsein.
A Nyíregyháza – amely egyedüliként hozzájárult annak nyilvánosságra hozatalához, hogy miért nem kapott licencet – egy 2010-es tartozás miatt bukott el: a klub egy brazil futballistának tartozott. A klublicencszabályzat szerint a licenc kérelmezőjének előző év december 31-én nem lehet lejárt tartozása, illetve ha van, akkor a szabályok szerint arról nyilatkoznia kell, és legkésőbb március 31-ig dokumentáltan rendeznie kell a tartozást.
Török Gábor elnökségi tag a Digi Sport Reggeli Start című műsorában elmondta, egyedül a Nyíregyháza járult hozzá, hogy nyilvánosságra hozzák, miért nem kapott licencet, amit sajnálatosnak vél, mert a szurkolók dühének inkább a klubvezetők felé kellene irányulnia, nem az MLSZ felé.
„A Szparinak 2015 márciusáig kellett volna rendeznie a Diego Balbinot felé fennálló tartozását, ám ennek csak 2015 májusában tett eleget – mondta Török Gábor. – Hogy gondolkodtunk-e a mérséklésen? Sajnáljuk a Nyíregyházát, mert tudjuk, hogy rendezettek a viszonyok a klub háza táján, de nincs olyan, hogy valaki »féllicencet« kap.”
Az NB I-es csapatok jogosultak tartalékcsapatot indítani az NB III-ban. A csapatok többsége él ezzel a lehetőséggel, ezért az NB III-as bajnokság három 20 csapatos csoportban zajlik jövőre. Az NB I-esek második csapata – amelyben legfeljebb három 23 év feletti játékos lehet – nem juthat fel a másodosztályba, de kieshet a megye I-be. Az első osztály küzdelmei július 17-én indulnak, és a jövő nyári Európa-bajnokság miatt május 8-án zárulnak. Az NB II-es és az NB III-as bajnokság augusztus 3-án rajtol.
Az NB II-es bajnokság 16 csapattal indul. Ennek érdekében szükség lesz feltöltésre, amelyről a versenyigazgatóság jogosult dönteni a versenyszabályzat előírásának megfelelően. A bajnokság végén az első két helyezett jut fel az élvonalba, míg az utolsó kettő az NB III-ba esik ki, ahonnan pedig 6 csapat jut fel a második ligába. Ennek köszönhetően 2016/17-ben 20 csapatos lesz az NB II.
A hagyományok szerint ebben az esztendőben is összecsap a bajnok és a Magyar Kupa győztese a Szuperkupáért, július 5-én, Székesfehérváron. Az elnökség döntése szerint a következő három évben a Szuperkupát a mindenkori bajnok pályáján, a Magyar Kupa döntőjét pedig a ferencvárosi Groupama Arénában rendezi meg a szövetség.