Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

1992 óta blöfföl a FIFA, hogy kik a legjobbak

000 DV1819055
2015.07.24. 20:45
A FIFA szerint a top 10-be került Wales erősebb éven van túl, mint a világbajnok németek, de Románia 8. helye a világranglistán is nehezen indokolható. A majdnem magyar csúcsot jelentő 31. helyünk sem hihető. Mit várunk egy rendszertől, ami egy tét nélküli csoportmeccset többre értékel, mint egy 4-0-ra megnyert Eb-döntőt?!
  • A magyar futballválogatott 11 helyet javított.
  • Dárdaival 3 helyet javított a válogatott.
  • Dárdaival hat helyet javított a válogatott.
  • Négy helyet léptünk előre Dárdai Pállal.
  • Brutálisan visszaesett a magyar válogatott a FIFA-rangsorban.
  • Meccset nem játszott, de 4-et lépett előre a válogatott a világranglistán.

Csak néhány jelentés az elmúlt egy évből arról, hogy mit is csinált a magyar válogatott a FIFA világranglistája szerint. Mivel jelenleg a 31. helyen állunk, papíron bérelt helyünk lenne egy vb-n, amin 32 csapat indul, sőt, a 24 csapatos Eb-re is komolyabb erőfeszítés nélkül kellene kijutnunk. A valóság ehhez képest az, hogy

a FIFA-világranglista teljesen értelmetlen, érdektelen, a valósághoz pedig nem sok köze van.

A képletet, ami alapján a FIFA a világranglistát számolja, 1992-ben vezették be, majd 1999-ben és  2006-ban is egy kicsit frissítettek rajta, a helyzet viszont egyikkel sem lett jobb. Olyannyira, hogy a legutóbbi, júliusi ranglista után újra élesen támadni kezdték a FIFA-t, hogy teljesen fals adatokat mér. Ezt alá is támasztja, hogy többek között Wales és Románia is bekerült a top 10-be, miközben a tavalyi vb-n egyik sem volt ott. Az sem teljesen stimmel, hogy az argentinok máris megelőzik a világbajnok németeket, a franciák a 22. helyen vannak, az Egyesült Államok pedig Németország, Hollandia, Guatemala és Honduras júniusi legyőzése után is hét helyet esett.

Maga a képlet lényegében elég egyszerű, amiben a ranglistás pontokat négy tényező szorzata adja ki:

  • a meccsen szerzett pontok száma (M),
  • a mérkőzés fontossága (I),
  • az ellenfél erőssége (T),
  • és az ellenfél konföderációjának erőssége (C).

Az M adott, egy meccsért ugye három, egy, vagy nulla pontot lehet kapni. Az I-t négyfelé bontják: a barátságos meccsekért 1, a vb-selejtezőkért 2,5, a Konföderációs-kupa meccseiért, illetve az egyes konföderációkon belül rendezett tornák meccseiért három, a vb-meccsekért pedig 4 pont járt. A T is elég egyszerű: 200-ból levonják az ellenfél aktuális ranglistás helyét – vagyis ha valaki Argentínával játszik, 199 pontot kap, ha Litvániával, akkor 90-et. A C-t szintén négyfelé bontják: Európa és Dél-Amerika értéke 1, Észak- és Közép-Amerikát 0,88-on állapították meg, Ázsia és Afrika 0,86-tal éri be, míg Óceánia valamivel alatta, 0,85-tel jön.

De hogy ne legyen ennyire egyszerű, a formulában minden válogatott előző négy évi meccseit veszik alapul. A négy évvel azelőttiek 20 százalékban, a háromévesek 30, a kétévesek 50, az elmúlt 12 hónapban játszottak pedig 100 százalékban számítanak bele.

A FIFA-nak tehát

nem számít a gólkülönbség, a hazai pálya, a csapatok keretének valós erőssége, a meccs valódi tétje, arról már nem is beszélve, hogy semmi sem garantálja, hogy minden európai csapat erősebb minden afrikainál.

Hogy rávilágítson a rendszer visszásságára, a Business Insider 2013-ban összehasonlított két mérkőzést: a 2012-es Eb-döntőt, vagyis a Spanyolország-Olaszország 4-0-t és a 2013-as Arany-kupáról az Egyesült Államok-Salvador 5-1-es csoportmeccset. A számításuk alapján az, hogy a vb-döntő utáni talán legnehezebb meccsen a spanyolok totálisan megsemmisítették az olaszokat, kevesebbet ér (846 pont), mint hogy Amerika egy tét nélküli csoportmeccsen a cseréivel 5-1-re verte a salvadori cseresort (902,88 pont).

Hasonlóan furcsa helyzet állt elő a most 10. walesiekkel: mivel az elmúlt egy évben csak tétmeccseket játszottak, világverő formában vannak a FIFA szerint. 12 hónap alatt 817 pontot gyűjtöttek azzal, hogy hat Eb-selejtezőn legyőzték Belgiumot (1-0), Izraelt (3-0), Ciprust (2-1), Andorrát (2-1) és döntetleneztek a bosnyákokkal és a belgákkal (mindkettő 0-0).

A németeknek úgy van csak 577 pontjuk ugyanerre az időszakra, hogy közben legyőzték Argentínát a vb-döntőn!

Csakhogy utána elvesztettek pár, számukra teljesen érdektelen barátságos meccset és egy selejtezőt a lengyelek ellen.

Ha öncélú lenne, semmi baj nem lenne

Ha csak arra használná a FIFA a ranglistáját, hogy havonta egyszer a szponzor nevével kiküldje, hogy lám, ilyen is van, talán senkit nem érdekelne az igazságtalansága, csakhogy a vb-csoportok sorsolásánál a világranglista alapján határozzák meg a kiemelést, így a később a csoportból tovább sem jutó spanyolok, vagy a nyolcaddöntőben elbukó Svájc kiemelt volt, a végül bronzérmes Hollandia viszont nem.

A szombati vb-selejtező sorsolásánál is ez a ranglista adta az alapot, így lett első kalapos Románia és Wales is, holott a játékerejük alapján nem sorolhatók oda.

Van, ami a bukiknál is okosabb


A sokat kritizált és láthatóan hibás rendszer helyett bőven van alternatíva, olyannyira, hogy a női világranglistát nem is így, hanem a magyar születésű amerikai fizikaprofesszor, Élő Árpád rendszerének módosított verziójával állapítják meg.Élő szisztémáját használja a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE), az ő kérésükre készült maga a rendszer is, de tulajdonképpen bármilyen sportra alkalmazható, a válogatottak mellett a klubcsapatokat is rangsorolhatóvá teszi ugyanazzal a módszerrel, sőt, történelmi síkon is összehasonlíthatóvá teszi a csapatokat – az ESPN-hez került statisztikai oldal, a FiveThirtyEight például az eddigi összes NBA-szezon összes csapatát egymás mellé tette ilyen számítással. Ha érdekli, hogy melyik volt a történelem legjobb NBA-csapata, akkor itt találja a választ.

Így kalkulál az Elo-rendszer

Az Elo-pontrendszer és a FIFA-világranglista közötti legnagyobb eltérés, hogy az Elo-rendszerben egy meccs maga nem újabb pontokat, hanem pontszámváltozást jelent. Egy csapat a következő képlet alapján kapja meg az új pontszámát egy mérkőzés után : Rn=Ro+KG(W-We)

Ebben az Rn az új pontszám, az Ro a régi pontszám, a K a mérkőzés súlyozott értéke, a G a gólkülönbségnek megfelelő index, a W a mérkőzés végkimenetele, a We pedig a korábbi pontszámok alapján várható végkimenetel.

K értéke lehet 60 (vb-meccs), 50 (kontinentális bajnokság vagy nemzetközi torna), 40 (vb- és kontinentális selejtezők), 30 (egyéb nemzetközi tornák), vagy 20 (barátságos mérkőzések).

gólkülönbségre (G) egy egyszerű táblázatot használnak: döntetlen és egygólos különbség esetén 1 a szorzó, kétgólos különbségnél már 1,5, innentől fölfelé pedig a a gólkülönbséghez  adnak 11-et, majd ezt osztják nyolccal (+3-1,75, +4-1,875, +5-2, +6-2,125 és így tovább). A W esetében a győzelemért 1, a döntetlenért fél, a vereségét 0 pont jár, míg a győzelmi esélyt (We) szintén egy újabb képlet alapján számolják ki. 

Ezt a képletet használva, ha a 48. helyen álló magyar válogatott szeptemberben megverné a 24. románokat az Eb-selejtezőn 1-0-ra, így változna a két csapat jelenlegi pontszáma (1650 a magyar, 1745 a román): Magyarország ezzel 19,72 pontot szerezne, a románok ugyanennyit vesztenének.

Az Elo-pontrendszer meglehetősen bonyolult matematikai számításokon keresztül figyelembe veszi a FIFA-nál 2006-ban a rendszerből kivett hazai pálya jelentette előnyt, és a győzelem (vereség) mértékét is, ahogy a statisztikailag várható sikert is.

Ezek után nem meglepő, hogy az Elo sokkal valósabb képet ad az erőviszonyokról: a világbajnoki címvédő Németország tartja az első helyét Argentína és Brazília előtt, a Copa América-győztes Chile a legjobb hatba kerül. Wales viszont csak a 43., a románok a 24. helyen, míg a magyar válogatott a 48. a sorban.

A magyar válogatott és Eb-selejtezős ellenfelei a FIFA és az Elo szerint | Create infographics

Nem mellesleg egyébként, a magyar Aranycsapat a rendszer számítása szerint az 1954-es vb döntőjekor 2166 ponttal állt, ami a valaha volt második legnagyobb pontszám minden csapatot figyelembe véve: a németek a tavalyi világbajnoki győzelem után álltak 2200 ponttal.

A pontrendszer – természetesen apró módosításokkal – klubcsapatokra is alkalmazható. Ez alapján a BL-győztes Barcelona az első, a második a Real Madrid, míg a harmadik a Bayern München. Legjobb magyarként a tavalyi bajnok Videoton áll a 400. helyen, pontosan a görög Panióniosz és a fehérorosz Szoligorszk között.