Na, miért járna annyira jól Dzsudzsák a Bursasporral?
További Futball cikkek
- Nem igaz, hogyan bukta el hazai rangadóját a Barcelona!
- Gabriel Jesus volt a vendégek nyerőembere, kiütötte ellenfelét az Arsenal
- Schäfer András gólt szerzett, csapata mégis csúfosan kikapott
- „Nagyon hibáztam, mérhetetlenül sajnálom" – megtörte a csendet a balhéba keveredett sportigazgató
- Tovább fogy Guardiola levegője, újabb pofonba szaladt a Manchester City
Dzsudzsák Balázs szerdán a török Bursaspornál járt, állítólag csak azért, hogy körülnézzen a török bajnokság hatodik helyezettjénél, és még nem döntött, hogy ott folytatja-e. Összeszedtük, hogy anyagilag miket mérlegelhet:
A török bajnokság évek óta vonzza azokat a játékosokat, akik harmincon túl, vagy annak környékén járnak, és még jó pénzt akarnak keresni. A holland sztár Wesley Sneijder is 29 volt, amikor a Galatasarayhoz aláírt.
Idén sem álltak le a török csapatok:
- Samuel Eto'o évi 4,5 millió eurós pénzért ment a nem túl nagy nevű Antalyasporhoz
- A Galatasaray a német válogatott Lukas Podolskival erősített
- A rivális Fenerbahce a Manchester Unitedtől távozó Robin Van Persie-t szerezte meg
- és Nanit, aki évi 6 millió euróért írt alá három idényre
Ezeknek a játékosoknak még simán lehetett volna néhány jó évük valamelyik topbajnokságban is, de a törökök már évek óta kedvező adórendszerrel vonzzák magukhoz a külföldi sztárokat.
A török adórendszerben ugyanis kivételezett helyzetben vannak a futballisták, jövedelmüknek csak tizenöt százalékát kell leadózniuk. Ez az összeg osztályonként csökken, a másodosztályban már csak tíz százalék, a harmadosztályban öt százalék, igaz, ott nem is keresnek ennyit.
Magyarországon is kedvező az adókörnyezet
Ahogy az európai futballisták adózási terheit vizsgáló Ernst & Young kimutatásából is kiderül, Magyarországon a többi csapartsporthoz hasonlóan a futballklubok is az egyszerűsített közteherviselés (ekho) szabályai alapján fizetik a béreket, azaz a jövedelem bruttójából csak 15 százaléknyi adót és járulékot vonnak le, és a munkáltatót is csak 20 százaléknyi befizetési kötelezettség terhel.
Ez a kedvezmény Törökországban is kiemelkedő, a közszférában dolgozók a fizetésük 27 százalékát adózzák le, de inkább hasonlítsuk össze más európai bajnokságokkal, hogy érzékelni lehessen, mennyivel járnak jobban, akik a Süper Ligben játszanak.
- A Bundesligában, ahova Dzsudzsák vágyódik, 47,5 százalék az adó
- Az angol Premier League-ben 45 százalék
- A spanyol kluboknál 52 százalék
- A francia bajnokságban 50 százalék, de ez alól mentesül például a Monaco, mely nem franciaországi székhelyű, és jóval kedvezőbb feltételeket tud kínálni, ezt 50 millió euró befizetésével váltotta meg. Az orosz milliárdos, Dmitrij Ribolovjev által támogatott klub így szerződtett le nagy neveket az utóbbi években, mint például Falcaót.
- A legtöbbet, 56,9 százalékot a svéd bajnokságban kell adózniuk a futballistáknak
- Van a törököknél is kedvezőbb liga adózási szempontból, ez a bolgár, ahol csak 10 százalékot kell leadózni.
A törököknél az utóbbi években már felmerült, hogy megváltoztatják az erre vonatkozó törvényeket, mivel a futballisták kiemelten jól keresnek, ezért úgy lenne fair, ha nem lennének még kivételezettebb helyzetben.
Van, aki szerint nem jó ez így
Az erre vonatkozó törvényjavaslatot a török pénzügyminiszter, Mehmet Şimşek két éve benyújtotta a parlamentnek, ám nem tárgyaltak róla, érezhető tehát, hogy mekkora a hajlandóság a változtatásra. Ha a miniszteren múlna, akkor a futballistáknak bevételük harmincöt százalékát kellene leadózni.
Ha a kormány 35 százalékra emeli az adót, akkor egyetlen nagy játékos sem igazol majd ide, mivel a klubok nem tudják maguknak megengedni, hogy ilyen mértékben emeljék meg a béreket. A játékosok nagy pénzeket akarnak leakasztani, ha a török bajnokságba igazolnak a topligákból
- ezt még Didier Drogba török ügynöke, Ceylan Caliskan nyilatkozta tavaly a Bloombergnek. Ő úgy látja, ha megemelik az adót, akkor több klub is a csőd szélére kerülhet. Már csak azért is, mert a nagyobb klubok egyre nagyobb adósságot görgetnek maguk előtt.
A Galatasaray esetében ez például 100 millió euró fölötti. A múlt év végén a török futballszövetség elnöke, Yıldırım Demirören már arra figyelmeztetett, hogy a milliókat szóró kluboknak rendbe kellene tenniük a gazdálkodásukat, és sokkal átláthatóbban kellene működniük.
A török bajnokságban rengeteg nagy név fordult meg az utóbbi években, és a fenti névsor miatt a következő idényben is lesznek sztárok, ugyanakkor a nemzetközi kupákban olyan igazán nagy dobásuk nem volt mostanában. A Galatasaraynak továbbra is a 2000-ben nyert UEFA Kupa-győzelem a legnagyobb sikere, bár két éve legalább a BL-negyeddöntőig eljutottak, ennél tovább egyetlen török klub sem jutott még a sorozatban.
Dzsudzsáknak a Bild szerint nettó kétmillió eurós éves fizetést kínál a Bursaspor, és ebben még nincsenek benne a bónuszok. Ezzel a Hertha nem tud majd versenyezni, és jóval többet is kellene adóznia a németeknél a magyar válogatott játékosának.