Milyen lesz a magyar futball következő 100 éve?

Elborult kisérlettel állt elő valaki a Redditen: a Football Manager nevű focimenedzser-szimulátorral ezer évnyi angol futballt pörgetett végig. Nagycsapatok tűntek el, ismeretlenekből váltak sztárok. 

Innen jött az ötlet, hogy mi is csináljuk ezt meg a magyar futballal. Százéves viszonylatban gondolkodtunk, mert magyar futballról ezeréves távlatban gondolkodni elég szédítő lenne, úgyhogy az utóbbi két hétben százötven órát azzal töltöttem, hogy leszimuláljam a magyar futball következő évszázadát, hátha kijön valami érdekes.

A jövőbe menekülés már csak azért is indokolt volt, mert a magyar kupacsapatok az idén sem vitték semmire a nyáron, a legtovább jutó Videotont éppen a lengyel liga tizennegyedik helyezettje pofozza ki az Európa Ligából. 

És akkor jött az Akadémia

Az első két évben semmi gyanús nem történt. A Debrecen és a Videoton lett a magyar bajnok, a Puskás Akadémia 2016-os NB I.-es ezüstérmét betudtam annak, hogy egyszer bárkinek sikerülhet, ahogy a Haladás is volt már bronzérmes a magyar bajnokságban nem is olyan régen. Hogy mekkorát tévedtem, az már a következő évben bebizonyosodott, ugyanis a felcsúti klub 2017-ben megszerezte története első bajnoki címét.

Elképzelni sem lehet, mekkorát ünnepelhet az ezerhatszáz lakosú falu, mindenesetre amikor a Puskás feljutott az első osztályba, akkor ott voltam a helyszínen, de csak arra emlékszem, hogy ahogy különféle fejesek a konspirálók hangján társalogtak és szotyiztak egy fapadon, miközben három sorral arrébb Kleinheislernek szurkolt a miniszterelnök. Ünnepi hangulat viszont nem nagyon volt. 

Tehát a Puskás bajnok lett. Aztán két évvel később megint, és a semmiből vált élcsapat a Videotonnal és a Ferencvárossal versenyzett az NB I. első helyéért.

Eközben a magyar válogatottnak felemás évei voltak, pedig ebben a valóságban Dárdai Pál úgy döntött, hogy a Hertha helyett inkább a nemzeti csapatot választja. De az áttörés elmaradt, mert sem az Eb-re, sem a világbajnokságra nem sikerült kijutnunk, ráadásul a litvánok szétterrorizáltak minket, két selejtezőcsoportban is odavissza elpáholták a válogatottat.

A húszas évek elejére sem sikerült változtatni, sorra jöttek a fájó vereségek, hol a románoktól, hol az albánoktól, és kupacsapataink már az augusztust sem érték meg.

Bár ha megnézzük, kik alkották a válogatott gerincét, akkor már érthető: a szaúdi ligában játszó Kovács István, a Puskás Akadémia-sztárja, Sallai Roland, az Empoli-középpályás Kleinheisler László, de torinós Novothny Soma és a bolognás Adorján Krisztián is meghatározó ember lett.

És az NB I.?

A húszas évektől kezdve a felcsúti álomgyár hengerelt, jöttek a bajnoki címek. A sikerek még nagyobb stadiont követeltek, úgyhogy 2025-re már tízezresre kellett bővíteni a felcsúti arénát. Ekkora bővítést valószínűleg már Orbán Viktor vidéki háza sem úszott meg, bár lehet, hogy a stadionon belül megtartották múzeumnak, szépen körbekordonozva, üvegfalak mögött. 

A 2024 és 2046 közötti időszakban a Puskás Akadémia tizenhat bajnoki címet nyert, amivel teljesen átírták a magyar futball térképét. Csak a Ferencváros, az Újpest és a Szolnok (!) tudott közbeszólni egy-egy NB I.-győzelemmel. Szolnokon egyébként pont a napokban adták át a 400 millióból felújított stadiont, ez sem lehet véletlen. 

A felcsúti sikerekre mondhatnánk, hogy szép-szép, de tavaly a Videoton is simán nyerte az NB I.-et, aztán mi lett a vége. Nos, a Puskás Akadémia a húszas évek közepétől robbantott a nemzetközi kupában: az Európa Liga csoportkörében gyűjtögette a pontokat, oda-vissza megverték a Celticet, Felcsúton 8500 ember nézte meg, ahogy egy 4-2-vel hazaküldik nagymellényű skótokat. A következő évben az egyenes kieséses szakaszig is elmentek az EL-ben, de ez még csak a kezdet volt.

2031-ben már a Liverpool is megtanulta, hogy aki Felcsútra megy, az jobban teszi, ha visszavesz az arcából.

Ugyan a BL-nyolcaddöntő így sem jött össze, viszont az Európa Liga egyenes kieséses szakaszában a Cluj, a Lyon és a Sevilla is elesett a felcsútiak előtt. Csak a Lazio tudta megállítani a magyar sztárcsapatot az elődöntőben. A Lyon nagyon kihúzta a gyufát az Akadémiánál: két év múlva, 2033-ban, a BL-ben otthon hat gólt kaptak a magyaroktól. Európa Liga-csoportkörök és néha egy BL-csoportkör váltotta egymást, ennél magasabbra nem jutott a felcsúti aranygeneráció.

Persze a BL-csoportkörökhöz illő arénára is szükség volt egy idő után, úgyhogy egy 49 ezres stadiont rittyentettek a negyvenes évekre a Puskás Akadémiának. 

Magyarok a Realban, Arsenalban, Chelsea-ben

És hogy volt a felcsúti sikerévek alatt a válogatott? Továbbra is Dárdai Pál irányított, de továbbra sem sikerült egy nyomorult világeseményre sem kijutni, legközelebb 2028 és 32-ben járt ehhez a csapat: a két Eb-pótselejtezőn az írek és a grúzok ejtettek ki minket.

Közben egyetlen igazi nemzetközi sztárunk volt: a Lyonban focizó Ludánszki Levente. A többi kerettag leginkább a hazai bajnokságban sínylődött a Puskás uralma alatt. Dárdainak 2039-ben lett elege, és nyugdíjba ment a válogatottól, az ő helyét Vadócz Krisztián vette át szövetségi kapitányként.

Az NB I.-ben a felcsútiak hanyatlása után elkezdődött az újpestiek aranykora: 2047 és 73 között csak három olyan idény volt, amikor nem ők voltak a bajnokok: a Paks, a Szolnok és Ferencváros szólt közbe. Újpesten megcsinálták azt, amiről a mi generációnk csak álmodhat: rendszeres résztvevő lett egy magyar csapat a Bajnokok Ligája-csoportkörben. Sőt, 2069-ben még a BL-negyeddöntőig is elmentek az újpestiek, de ott a Hamburg elgázolta őket. Öt évvel később az Európa Ligában ismételték meg ugyanezt.

Sokat változott a válogatott helyzete is az negyvenes évek végére, ötvenes évek elejére: az Arsenalban, a Chelsea-ben, az Evertonban és a már első osztályú Leedsben is voltak meghatározó futballistáink. Köztük a legnagyobb karriert a ZTE-nevelt Németh István futotta be, akit még a Real is elvitte egy idényre, innen került az Evertonhoz. Egészen 2048-ig kellett várni, mire megvalósult a nagy álom: 62 év után a magyar válogatott kijutott egy világversenyre. Az Európa-bajnokságon a cseheket elvertük, de kikaptunk kétszer, úgyhogy a csoportban ragadtunk.

Két évvel később pedig már a vb-részvétel is összejött! Igaz egy hatost kaptunk Hondurastól.

Négy év múlva újabb vb-részvétel, három vereséggel. Még jött egy Eb-részvétel, ahol megint a csoportban ragadtunk, aztán valami megtört. A Prukner József nevű szövetségi kapitány hosszú irányítása alatt folyamatosan csúsztunk vissza, a hetvenes évekre már a világranglista 123. helyén agonizáltunk, és az albánok, a macedónok és a szlovákok is simán vertek minket tétmeccseken.

Egészen 2080-ig kellett várni a feltámadásra, és egy újabb Eb-részvételre, ahol a lengyeleket megvertük a csoportban. Újra voltak nemzetközi sztárjaink: a Paksról indult Tóth Ferencet a Manchester Cityből vitte el a PSG, onnan került a Wolfsburghoz, ahol 2075-ben Bundesliga-gólkirály lett, majd jött az Inter, és egy Serie A-s gólkirályi cím. A vb viszont még nagyon sokáig csak álom maradt, mert 84-ben, 96-ban és 2104-ben jött össze egy-egy Eb-szereplés, ám a világbajnoki részvétel keservesen távol volt mindig. 

Mindeközben az Újpest tovább tarolt az NB I.-ben, csak a kétezerkilencvenes évek elejére tört meg a lendulete. Tizennégy év után ismét magyar bajnok lett a Zalaegerszeg, majd ráhúzott még két újabb címet, amit a Puskás Akadémia győzelme követett. A felcsútiak a dicsőséges korszak után közel ötven évvel ismét az első helyen végeztek, de ekkorra a 49 ezres aréna már alig-alig telt meg. 

Majd 100 év múlva!

Az új évszázadban sem dőlt meg az Újpest hatalma a magyar futballban: a századforduló óriási Újpest–Ferencváros-harcokról szólt, a Szusza Arénában 65 ezer ember előtt rendeztek a rangadókat, de a ferencvárosiak csak 2104-ben és 2106-ban tudták megszakítani az Újpest bajnoki sorozatát. Aztán újra feltűnt a színen a Zalaegerszeg, amely szépen lassan kiszorította a Fradit, de ők is rendre hat-hétpontos hátrányban zárták az NB I.-et az Újpest mögött.

De nem hiába lett olyannyira domináns az újpesti klub: sorra jöttek a Bajnokok Ligája csoportkörök, a századforduló után még egy Bajnokok Ligája-nyolcaddöntő is összejött. A legnagyobb nemzetközi sikerek nem a BL-ben, hanem az Európa Ligában születtek: 2101-ban egészen a döntőig ment az Újpest, ahol a Napolit verték el, majd tizenegy évvel később a Schalke ellen ismét megnyerték a sorozatot.

Így 2115-re eljutott a magyar futball oda, hogy

• már selejteznie sem kellett a magyar bajnok Újpestnek a csoportkörért, és közben épült egy 65 ezres stadionjuk is
• a válogatott a 23. helyre jött előre a világranglistán, három évvel azután, hogy az Eb-negyeddöntőben kikapott a szerbektől, és 2110-ben hosszú idő után összejött a vb-szereplés, de három vereséggel mentünk haza. 
• a Puskás Akadémia által kinevelt Nyilasi József egészen a Liverpoolig vitte, az angol sztárcsapat 25 millió fontért vette meg a QPR-től, ami magyar rekordnak számított.   

Úgyhogy a 2000 után születetteknek azt tudjuk mondani, ne aggódjanak, a szimuláció szerint még a nyugdíjas évek előtt érdemes lesz nézni a magyar focit. A válogatott Eb-re és vb-re jut ki, Felcsúton alig lehet majd jegyekhez jutni, Újpest pedig ismét a futball fellegvára lesz.